Illetékmentesség ingatlan átruházása esetén

Kérdés: Adott egy zrt., mely 100%-ban tulajdonosa egy kft.-nek. A kft. saját tőkéje negatívba fordult, melyet a zrt. ázsiós tőkeemeléssel szeretne rendezni, egyidejűleg új fő tevékenység folytatását határozta el. A zrt. tulajdonában van két ingatlan, egy telek, illetve egy másik telek, rajta egy bontásra ítélt épülettel. A zrt. szeretné a kft.-be apportálni ezeket az eszközöket, pénzbeli hozzájárulással egyidejűleg. A tőkeemelés minimális részben a jegyzett tőkét érintené, nagyobb része pedig a tőketartalékot. A vállalkozások áfaalanyok, és az Áfa-tv. 86. § (1) bek. j, k, l és 88. § (4) bekezdések szerinti tevékenységeikre az adókötelessé tételt választották.
A kft. új tevékenysége 68.20 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése lesz. A saját, már meglévő és a zrt. által rendelkezésre bocsátott ingatlanokat túlnyomó részben a zrt. részére kívánja bérbe adni, amíg egyéb, megfelelő piaci lehetősége nem lesz az ingatlanok hasznosítására, értékesítésére. Ezzel kapcsolatban a kérdésünk:
1. A fenti esetben a társasági szerződésben rögzítendő piaci érték megállapításához szükséges-e könyvvizsgálói vagy független szakértői értékbecslés?
2. Ismereteink szerint az apportügylet áfamentes, megköszönnénk ennek megerősítését.
3. Alkalmazható-e az apporthoz kapcsolódó illetékmentesség a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan vagyoni betétként történő átruházása kapcsán, annak ellenére, hogy a vagyonszerző előző évi nettó árbevétele még nem tartalmazott ilyen jellegű tételeket?
4. Amennyiben a 3. pontra a válasz nemleges, úgy a következő évben alkalmazható lesz-e az illetékmentesség, ha ebben az évben már ingatlan-bérbeadásból származik a cég bevétele?
Részlet az állásfoglalásából: […] Áfa-tv. 17. § (1) bekezdése értelmében az apport (az Áfa-tv. szóhasználatában: „nem pénzbeni”, a Ptk. szóhasználata szerint „nem pénzbeli” hozzájárulás) nem számít termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak abban az esetben, ha a nem pénzbeli hozzájárulás kapcsán az Áfa-tv. 18. § (1) és (2) bekezdései szerinti feltételek teljesülnek. Feltételezve, hogy az ügylet kapcsán az Áfa-tv. szerinti ezen feltételek (röviden és lényegileg: áfaalanyok közti ügylet, meghatározott kötelezettségvállalások és kötelezettségek) teljesülnek, az ügylet nem von maga után áfafizetési kötelezettséget.A harmadik kérdés az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti mentességre (Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan-átruházási ügylet mentessége) vonatkozik. Ingatlan átruházása esetén (ideértve a jelen esetet: a kft.-re vonatkozó tőkekövetelménynek való megfelelés érdekében ingatlanapport rendelkezésre bocsátása) e mentesség akkor alkalmazható, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés kft. esetében

Kérdés: Adott egy kft., amelynek a saját tőkéje 2025. év végén az alábbi (a 2026. évi működésének időszakos I. félévi eredménye: + 5 M Ft): Jegyzett tőke összege 5 M Ft, Eredménytartalék –100 M Ft, Adózott eredmény –10 M Ft, Értékelési tartalék (értékhelyesbítés) 300 M Ft, Lekötött tartalék (pótbefizetésből) 10 M Ft. A kft.-nek egy tulajdonosa van (de egyébként az alapítói okirata is lehetőséget biztosít a pótbefizetésre). Figyelembe véve a Kúria Gfv. 30.182/2023/9-es számú döntését és a BH2024. 86-os számú felülvizsgálatát, van lehetősége a tulajdonosnak pótbefizetést eszközölni a kft. esetében? Vagy számításba kell venni az értékelési tartalék összegét is? (A pótbefizetés teljesítése a korábbi években adott tagi kölcsön átminősítésével történne, nem pénzbeli szolgáltatás útján.) A kft. egyébként a tagi kölcsön visszafizetésére nem lenne képes, arra vonatkozóan pénzügyi fedezettel nem rendelkezik.
Részlet az állásfoglalásából: […] meghatározott minimális összege (azaz a hárommillió forint) alá csökkent;c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette; vagyd) ha vagyona tartozásait nem fedezi.Az előbb hivatkozott esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni (így nem csak a pótbefizetés jöhet szóba). A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó a) pont szerinti körülmény változatlanul fennáll – azaz a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent –, akkor a törzstőkét le kell szállítani.Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy ha a kft. sajáttőke-rendezését pótbefizetéssel szeretnék rendezni, akkor a Ptk. 3:99/A. § (7) bekezdésének előírása szerint egyszemélyes kft. esetén a pótbefizetés előírásához létesítő okiratba foglalt rendelkezésre nincs szükség, a pótbefizetés feltételeit[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 13.
Kapcsolódó címke:

Személygépkocsik továbbértékesítéséhez, beszerzéséhez kapcsolódó áfa levonhatósága

Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat. Ugyanakkor vannak tárgyi eszközként nyilvántartott autóink is, melyek egy részét bérbeadás útján hasznosítunk. A bérleti díjas kimenő számláink áfásak, a használt szgk. eladására az árrésadózást alkalmazzuk. Van céges tehergépkocsink is, mely gázolajjal működik.
1. A bejövő számláink (számlázóprogram bérleti díja, gázolaj tgk.-ba) áfatartalma levonásba helyezhető-e 100%-ban, vagy csak arányosítást követően?
2. Ha arányosítanunk kell, akkor az arányosítási képletbe be kell-e rakni a nevezőbe (beletartozik-e) a mentesbe az árrésáfás kimenő számláinknak értékét?
(Adóköteles értékesítés nettó áron/adóköteles+mentes értékesítés nettó áron)
3. Helyesen jár el a cégünk, ha a könyvelőprogramunk a bejövő számlák áfatartalmát levonja, és az arányosítás következtében meghatározott le nem vonható áfa összegét egy vegyes könyvelési tétellel: T 8673 – K 4661 rendezzük?
Részlet az állásfoglalásából: […] alapján a különbözeti adózás szerint eljáró viszonteladóknak a különbözeti adózással értékesített termékeinek a beszerzéséhez (ideértve azok Közösségen belüli beszerzését is), importjához kapcsolódó általános forgalmi adó tartozik levonási tilalom alá, az egyéb bejövő általános forgalmi adó – az Áfa-tv. általános szabályaiban előírt feltételek fennállása esetén – levonható.Mindez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az adóalany kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységet folytat, például használt személygépkocsik továbbértékesítését, illetve személygépkocsik adóköteles bérbeadását végzi, és nincs további adólevonásra nem jogosító tevékenysége, akkor a beszerzett – az Áfa-tv. 124. §-a szerinti adólevonási tilalom alá nem eső – termékek tekintetében jogosult a rá áthárított áfát teljes egészében levonásba helyezni.Megjegyzendő, hogy a kérdésből nem derül ki, hogy a tehergépkocsikat az adóalany milyen tevékenység keretében hasznosítja, illetve az sem, hogy a beszerzett gázolajat az adóalany a továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsikba is tankolja-e.Ha ugyanis az adóalanynak van adólevonásra nem jogosító tevékenysége, vagy magáncéllal is hasznosít termékeket, úgy értelemszerűen azon beszerzéseit illetően, amelyek a gazdasági tevékenységének egészét szolgálják (például közüzemi költségek), az Áfa-tv. 120. §-ában foglaltaknak megfelelően csak olyan mértékben élhet adólevonási jogával, amilyen mértékben a beszerzések az adólevonásra jogosító tevékenységét szolgálják. Ezen arányszám kimutatására az Áfa-tv. nem tartalmaz kifejezett előírást, így azt az adóalany maga munkálhatja ki.A tehergépkocsikba tankolt gázolajat illetően elmondható, hogy arra nem vonatkozik az Áfa-tv. 124. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő levonási tilalom, így a tankolás mint gázolaj beszerzése kapcsán előzetesen felszámított adó attól függően helyezhető levonásba, hogy a tehergépkocsi milyen célt szolgál.A kérdés 3. pontjában leírt módon a le nem vonható áfa vegyes tételként való könyvelésével a cég nem jár el helyesen.Az Áfa-tv. meghatározza, hogy az előzetesen felszámított áfa mikor nem vonható le, illetve mikor nem vonható le annak a törvényben meghatározott hányada.Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó, az[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi anyavállalat költségeket terhel a magyar leányvállalatra

Kérdés: Ügyfelünk egy külföldi vállalatcsoport magyarországi leányvállalata. A társasággal gazdasági kapcsolatban álló kapcsolt vállalkozás a magyar leányvállalat érdekében felmerült költségeket szeretné a magyar társaságra átterhelni (termelési és minőség-ellenőrzési támogatással kapcsolatos költségek, az ügyvezetéshez kapcsolódó díjak). Az átterhelés havi vagy negyedéves rendszerességgel történne. Az ilyen költségek átterheléséhez milyen dokumentáció és egyéb feltételek szükségesek az áfa, illetve a transzferárszabályok szempontjából? Milyen szerződéses és egyéb dokumentáció szükséges az ügyletek megfelelő alátámasztásához? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősülhet-e az ilyen költségek átterhelése? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a számlázás és az adókötelezettség meghatározása során? Transzferárszempontból milyen módszerrel, illetve milyen szempontok alapján célszerű meghatározni az alkalmazandó ellenértéket?
Részlet az állásfoglalásából: […] leányvállalatnak az értékesítés általános szerződéses feltételei szerint. (Természetesen hasonló módon kell eljárni szolgáltatásnyújtások esetében is. Az anyavállalat az általa nyújtott szolgáltatást – az általános szabályok szerint – számlázza a magyar leányvállalat felé, az anyavállalat által igénybe vett szolgáltatás esetében pedig közvetített szolgáltatásként számlázza tovább!)Természetesen a leírt módon történő áthárításnak nincsenek különleges dokumentumai. Tökéletesen megfelel a két fél közötti, a Ptk. előírásai szerinti adásvételi, illetve szolgáltatásnyújtási szerződés (megállapodás), a teljesítéskor pedig a terméket értékesítő által, illetve a szolgáltatást nyújtó által kiállított, a magyar leányvállalat által elfogadott számla.Áfa szempontjából sem lehet a kérdésben leírtakat másként értelmezni: az ügylet attól függően lehet termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, hogy a beszerzett termékek továbbértékesítése vagy az igénybe vett szolgáltatások továbbnyújtása valósul meg. Az ügylet az anyavállalat és a leányvállalat között önálló ügyletnek tekintendő, amelynek a teljesítési helyét, a teljesítés időpontját, illetve az adókötelezettségre vonatkozó szabályokat az adott ügyletre vonatkozó előírások alapján kell megállapítani. Megjegyzendő, hogy a szokásos piaci árat csak abban az esetben kell az ügyletek adóalapjaként figyelembe venni, ha az ellenérték a szokásos piaci árhoz képest aránytalanul alacsony vagy magas, és a további törvényi előírások is teljesülnek.Ezen[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelésbe vett eszközökön végzett felújítás nyilvántartásba vétele

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-a alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenése összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal amortizálódik tovább. A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre, az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves adatszolgáltatások alapján – szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket. Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén adja át, a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illeti meg). Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttó értékváltozásokat könyvelni, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejártakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.
Részlet az állásfoglalásából: […] negyedéves adatszolgáltatás keretében, de nem lehet az önkormányzatnál könyvelni. Szerintünk felesleges adatszolgáltatás.)A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, pótlólagos beruházás munkálatainak költségeit elsődlegesen a vagyonkezelőnek kell felújításként, pótlólagos beruházásként könyvelnie. A megkezdett felújítás, pótlólagos beruházás befejezésekor azonban a vagyonkezelő nem aktiválhat, aktiválás helyett a befejezett felújítást, pótlólagos beruházást a térítésmentes átadás szabályai mellett át kell adnia az önkormányzatnak, csökkentve a visszapótlási kötelezettséget. A vagyonkezelő számlája alapján a befejezett felújítást, pótlólagos beruházást az önkormányzat állományba veszi, majd az állományba vételi értéken – a vagyonkezelési szerződés módosításával – vagyonkezelésbe adja a vagyonkezelőnek. A vagyonkezelésbe adás bizonylata alapján könyvelheti a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett eszköz bruttó értékének a növekedését a felújítás, a pótlólagos beruházás értékével. Az önkormányzat a vagyonkezelő számlája alapján csökkenti a vagyonkezelésbe adott eszközök nettó értéke miatti követelés összegét, majd a vagyonkezelésbe adás bizonylata alapján növeli azt.A vagyonkezelésbe adott eszközök értéke miatti követelés összegében[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Apartman bérlése üdültetési célból

Kérdés: Cégünk leányvállalatától egy apartmant szeretne bérelni a kora tavaszi időszaktól kezdődően késő őszig. A leányvállalat tevékenysége egyelőre kizárólag ezen ingatlan bérbeadása lenne. A bérlet célja a munkavállalók részére történő kedvezményes üdülési, pihenési lehetőség biztosítása. Az alábbi kérdések merültek fel a leányvállalat tekintetében: A leányvállalat a szokásos piaci árakhoz igazodva ingatlan-bérbeadást számláz az anyavállalatnak, áfa felszámításával (ez irányú választását az adóhivatalnak bejelentette).
1. Az ingatlannal kapcsolatban felmerült üzemeltetési költségek tekintetében jogosult-e áfalevonásra?
2. Ezeket a költségeket a megfelelő költségnemeken számolhatja el a leányvállalat (anyagköltség, szolgáltatások, écs)?
3. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési kötelezettsége az ingatlan ilyen jellegű használatát illetően egyéb hatóságok felé?
4. Az anyavállalat tekintetében: az ingatlan bérleti díját tekintve fennáll-e az áfalevonási jog?
5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, van-e egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
6. Az anyavállalat az üdülési díj tekintetében a munkavállalói számára számla kibocsátásáról kell, hogy gondoskodjon?
7. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési, esetleg fizetési kötelezettsége egyéb hatóságok felé?
Részlet az állásfoglalásából: […] (anyagköltség, szolgáltatások, écs).3. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentését a szálláshely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell megtenni a tevékenység megkezdése előtt. A bejelentési eljárást a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szabályozza. A bejelentés előfeltétele a kötelező minősítési eljárás elvégzése. Ezt a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület oldalán kell kezdeményezni az önértékelés lefolytatásával. Regisztrálni kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felületén. A jogszabályok értelmében a jegyzői bejelentés során már kötelező megadni az NTAK regisztrációs számot is. A szükséges dokumentumok birtokában elektronikusan kell benyújtani a kérelmet a jegyzőhöz. Anyavállalat tekintetében 4. Az ingatlan bérleti díját tekintve az anyavállalatnál fennáll az áfalevonási jog. Mivel az üdültetés áfaköteles tevékenység, az anyavállalat jogosult levonásba helyezni (visszaigényelni) a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatási tevékenységről kapott számla áfatartalmát.5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, úgy nincs egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak.6. Az üdülési díjról (térítési díjról) főszabály szerint az anyavállalatnak kötelező bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kiállítania, még akkor is, ha a munkavállaló a teljes térítési díjat megfizeti. Mivel a társaság szolgáltatást nyújt a dolgozónak, az ügylet az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül, függetlenül attól, hogy az ellenértéket a munkavállaló részben vagy egészében maga fizeti meg. A NAV alapvető bizonylatolási szabályai alapján főszabály szerint számlát kell kiállítani, ha a dolgozó kifejezetten számlát[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Beruházás bérelt ingatlanon a bérlet felmondásakor

Kérdés: A társaság 2025 elején új telephelyre költözött, ezért az akkori bérelt ingatlanra vonatkozó bérleti szerződése megszűnt. A korábbi bérelt ingatlanon a társaság korábban több beruházást is végzett, illetve aktivált, amelyek a bérleti jogviszony megszűnésekor nem kerültek kivezetésre. A tényállás csak utólag, 2026-ban került feltárásra. A beruházások könyv szerinti értéke 2021–2022 folyamán teljes mértékben leírásra került, így jelenleg valamennyi érintett eszköz könyv szerinti értéke nulla. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó a beruházásokat nem vásárolta meg. A bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítása is felmerült, az átadás-átvétel során azonban olyan megállapodás született, amely szerint az új bérlő átvállalta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos költségeket. A beruházások ténylegesen a korábbi bérelt ingatlanban maradtak. A feltett kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.
Részlet az állásfoglalásából: […] bérleti jogviszony megszűnésekor, akkor is, ha az egyenlegük nulla.Mivel a bérleti jogviszony 2025-ben szűnt meg, a 2026. évi kivezetést 2026-ban az önellenőrzés keretében kell megtenni.2. A fenti tényállás alapján a beruházások térítés nélküli átadásaként, illetve eszközök kivezetéseként kell-e kezelni az ügyletet, vagy a helyes elszámolás a terven felüli értékcsökkenés elszámolása lenne?Tekintettel arra, hogy a kérdés szerint az új bérlő átvállalta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos költségeket, a térítés nélküli átadás/átvétel szabályait kell alkalmazni. A bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés kivezetése változatlan. Helyreállítási költség nem merült fel, azt könyvelni nem kell! Amit könyvelni kell, az az átvállalt helyreállítás piaci értékének fizetendő áfája, könyvelendő a bevallott összegben: T 8647 – K 467.3. Amennyiben a beruházások bérbeadó részére történő átadása ellenérték fejében történő ügyletnek vagy térítés nélküli átadásnak minősül, milyen értéket kell az ügylet során figyelembe venni, és milyen értéken kell számlázni? A számla alapja a bekerülési érték vagy a piaci érték? Milyen áfamértékkel kell az ügyletet számlázni, és a számlát az átadás időpontjával kell-e kiállítani?Ellenérték fejében, illetve térítés nélküli átadásnál is a bérbe vett ingatlanon végzett beruházás átadáskori piaci értékét kell figyelembe venni, a piaci értéken kell számlázni, és az épületekre vonatkozó mértékkel, 27%-kal kell az áfát felszámítani. Ellenérték fejében történő értékesítés esetén az áfa nélküli ellenértéket árbevételként kell kimutatni. Térítés nélküli átadásnál az ellenértéket (itt) könyvelni nem kell, az áfát pedig az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a volt bérlőnél.4. Hogyan kell kezelni az ügylettel összefüggésben[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Bérbeadás útján hasznosított ingatlan átvezetése

Kérdés: A kft. az ingatlant 2025. októberig bérbeadás útján hasznosította. Azóta az ingatlan nem került bérbeadásra, és nem szolgál semmilyen bevételszerző tevékenységet. A tulajdonos kft. ezt az ingatlant értékesíteni kívánja. A 2025. évi beszámolóban nem került átsorolásra a készletek közé. Megteheti-e a társaság, hogy ezen ingatlant 2026. 01. 01. időponttal sorolja át a készletek (áruk) közé?
Másik kérdés: a kft. több ingatlannal rendelkezik, és azt tervezi, hogy alkalmazza a számviteli törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti értékelést. Ebben az esetben azt minden ingatlanra alkalmaznia kell, vagy választhat, hogy melyik ingatlanra szeretné?
Részlet az állásfoglalásából: […] sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.A kft. nem sértette meg a számviteli előírásokat azzal, hogy 2025. december 31-ével az adott ingatlant nem sorolta át a készletek közé, mivel ezen időpontig a „tartósan nem szolgálja” követelmény nem teljesült (a legalább egy évből csak 2 hónap telt el), így az önellenőrzés nem indokolt. A 2026. 01. 01. időpont pedig nem mérlegfordulónap. Így a kérdés szerinti ingatlant legkorábban a 2026. üzleti év mérlegfordulónapjával lehet a készletek közé átsorolni, ha addig azt nem értékesítik.A második kérdésre a válasz abból következik, hogy a mérlegfordulónapi leltár készítésekor – a számviteli előírások megtartása érdekében – minden ingatlan piaci értékét meg kell állapítani. Ha alacsonyabb a piaci érték, mint a könyv szerinti, akkor ingatlanok esetében terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.Ha a piaci érték magasabb, mint a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti érték, akkor dönthet a kft. a különbözetnek az Szt. 57. §-a (3) bekezdése szerinti kimutatásáról. Ez esetben a terven felüli értékcsökkenés visszaírása tehát kötelező, maximum a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegében, az ezt meghaladó különbözetet pedig a mérlegben értékhelyesbítésként[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 13.
Kapcsolódó címke:

Osztalékarányok eltérítése a tulajdoni arányoktól

Kérdés: Társaságunknak 3 tulajdonosa van, mindhárom tulajdonos bizalmi vagyonkezelő, ahol magánszemély a vagyonrendelő és a vagyonkezelő is. A tulajdonosi arány 37,5%, 37,5%, 25%. A társasági szerződés tartalmazza az osztalékfizetésre vonatkozóan, hogy a tulajdonosi aránytól el lehet térni. A kérdésem az, hogy az eltérésről a beszámolót elfogadó határozatban kell-e dönteni, és így közzétenni, illetve, ha itt kell dönteni, akkor szükséges-e az eltérés tényét vagy annak lehetőségét rögzíteni, vagy elegendő a tényleges kifizetést megelőzően egy újabb egyhangú határozattal rögzíteni? Ha a beszámolót elfogadó határozatban kell erről rendelkezni, akkor szükséges konkrét arányokat, számokat is meghatározni, nem ér rá később? Ehhez kapcsolódik, hogy amennyiben eltérően történik az osztalékkifizetés a tulajdoni arányokhoz képest, akkor felmerül-e bármilyen közteher, például illetékfizetési kötelezettség? Ebből a szempontból van-e jelentősége annak, hogy a tulajdonosok bizalmi vagyonkezelők, vagy közvetlenül a magánszemélyek? Konkrétan arra gondolok, felmerül-e ajándékozási illeték?
Részlet az állásfoglalásából: […] arányban lehet az osztalékot jóváhagyni, kifizetni. Mivel a kérdésben szereplő társaság tulajdoni részesedései kezelt vagyonokban vannak, amik önálló jogi személyek, ezért, ha nem az előbbiekben leírtak szerint történik kifizetés, akkor az végleges pénzeszközátadásnak tekintendő, melyet a társaságnál egyéb ráfordításként kell elszámolni.Amennyiben a konkrét ügylet körülményeiből más nem következik, a tagok tulajdoni arányától eltérő arányú osztalékfizetés – mint ahogyan a piaci értéktől eltérő vételár kikötése – nem minősül ajándékozásnak. Így az osztalék ilyen módon történő kifizetése ajándékozásiilleték-kötelezettséget nem keletkeztet, függetlenül attól, hogy az osztalékra jogosult tag bizalmi vagyonkezelő vagy magánszemély.Természetesen[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Lakópark építéséhez kapcsolódó költségek

Kérdés: Társaságunk lakóparkot épít, a cél a lakások értékesítése. A telket már évekkel korábban megvásároltuk, és mivel a hasznosítás célja már akkor tisztázott volt, így az áruk között van nyilvántartva. Értékét a beszerzési ár és a kapcsolódó illetékek adják. Az építkezés még zajlik, a projekt teljes kivitelezési költsége (telken kívüli és belüli közmű-kialakítások, hatósági díjak, telekalakítási költségek, lakások közvetlen költségei stb.) a megfelelő 5-ös számlaosztályban kerültek elszámolásra, majd év végén befejezetlen termelésként készletre lettek véve. Van olyan költség, amit a korábban vásárolt telek értékénél kellett volna figyelembe venni? A közműveket, külső utat is a társaságnak kellett kiépítenie, amelyek majd átadásra kerülnek az önkormányzatnak, illetve az ellátásért felelős közműtársaságnak. Az ehhez kapcsolódó vállalkozói díjak könyvelése, kontírozása hogyan történik? Hogyan jelenik meg a könyvekben a kivezetés előtt, és hogyan könyveljük az átadást? Jól gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó tételek nem lesznek részei a befejezetlen termelésnek és a majdani késztermék (értékesített lakások) önköltségének?
Részlet az állásfoglalásából: […] elszámolásával egyidejűleg).Helyesen jártak el akkor, amikor a vásárolt telket készletre vették. A lakásépítkezés megkezdésekor azonban változás következett be, hiszen rendeltetésének megfelelően használatba vették (építenek rá), sőt az építkezés megkezdése előtt még telekalakítási munkákat is kellett végezni, mely munkák költségei a telek értékét növelik, és jellemzően a telekalakítás során egy telek helyett több telek lesz. Ezért a készleten lévő telekértéket indokolt a beruházások elkülönített számlájára átvezetni, a telekalakítás költségeivel a telek értékét megnövelni, több telekké történő átalakítás esetén az egyes telkek értékét meghatározni. Az egyes lakások értékesítésekor a lakáshoz kapcsolódó telekhányad kerül értékesítésre, amelynek az áfa nélküli eladási árát árbevételként kell elszámolni, a telekhányad bekerülési értékét az értékesítés közvetlen önköltségeként kimutatni.A közművek, a külső utak kialakításának, megépítésének a közvetlen[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 13.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
12