223 talált cikk a számlázás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A szárnyasok számlázását "szállítói számlainformáció" (belföldi számla) alapján végezzük. E "számla" mínusztételként tartalmazza a levonásokat (kobzás, apadó, beltartalom miatti levonás). A számlát azonos tartalommal, azaz nettó módon állítjuk ki, és a számla ezen összegét számoljuk el árbevételként. Helyesen tesszük?

Kérdés: Az elkészült terméket a vevő átvette, a teljesítést elismerte, a terméket felhasználta. A számlán szereplő összegből 1 millió Ft-ot nem fizetett meg, mert szerinte az nem volt jogos. A teljes összegről szóló számlát többször visszaküldte, és mindig az általa már kifizetett összegről kérte a számlát kiállítani. Az év végi egyenlegközlőben sem ismerte el az 1 millió forintos tartozását. Nálunk a teljes összeg szerepel az árbevételben, és az áfát is megfizettük. Szerintünk jogos a számlán szereplő követelésünk (valószínűleg perelni fogunk), ezért továbbra is kimutatjuk a követelést, bár év végén 1 millió Ft-ban értékvesztést számoltunk el. Mit lehet tenni?

Kérdés: Társadalmi szervezet (amely tárgyi adómentes tevékenységet végez) a tagjaitól beszedett tagdíjról köteles-e számlát vagy nyugtát kiállítani?

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?

Kérdés: Ügyfelünk 1998 nyarán a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondását követően leszámlázta a szerződésben szereplő felmondási időre járó díjat. A vevő tagadta a díj jogosságát, de nem küldte vissza a számla eredeti példányát. Peres eljárás kezdődött. Emiatt ügyfelünk szándékosan nem állított ki sztornószámlát, mivel a gyakorlatban a bíróság ezt a kereset jogalapja visszavonásának véli. A másodfokú bíróság kimondta, nem történt teljesítés, a vevőnek nem kell fizetnie. Ügyfelünk az adóhatóságtól kérte a befizetett áfa visszautalását, amit az adóhatóság nem teljesített, mivel azt az időszakot ellenőrzéssel már lezárta. Valóban nem lehet már visszaszerezni a befizetett adót? Lehet még sztornószámlát kiállítani? Milyen más lehetőség van?

Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?

Kérdés: Jogosult-e a cég a továbbszámlázott villamos energia mennyisége után az energiaadót is továbbszámlázni? A villamosenergia-felhasználás cégünk árammérőjén keresztül történik, érvényes szerződés alapján.

Kérdés: A szálloda a vendégek részére szolgáltatást vásárol, amelyet magasabb értékben továbbszámláz a vendégeknek. Hogyan történik ennek az elszámolása?

Kérdés: Társaságunk előzetesen elismert termelő-értékesítő szövetkezetként (TÉSZ) egy éve működik. Az első gazdasági évben a működési hozzájárulásról számlát állítottunk ki, 25 százalékos áfa felszámításával, mivel úgy gondoltuk, hogy a működéssel kapcsolatban felmerült költségek jó része 25 százalékos adó alá tartozik. A Számviteli Levelek 80. számában az 1663. kérdésre adott válasz szerint a működésiköltség-hozzájárulást az egyéb bevételek között kell elszámolni, amennyiben a mérlegkészítés időpontjáig a pénzügyi rendezés megtörtént. A válaszból az következik, hogy a működésiköltség-hozzájárulást nem kell számlázni, utána áfát sem kell felszámítani. Melyik jogszabályi rendelkezés felel meg a válaszban foglaltaknak?

Kérdés: A szolgáltató egy számlában számlázza az elvégzett szolgáltatás munkadíját SZJ-számmal azonosítva, valamint a szolgáltatás során felhasznált anyagköltséget vámtarifaszámmal azonosítva. A számla teljes összege szolgáltatásként könyvelendő, vagy megbontva: a munkadíj szolgáltatásként, a felhasznált anyag anyagköltségként? Ha anyagköltséget számolunk el, az az iparűzési adóból levonható?