Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén

Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
Részlet a válaszából: […] közterheket.Ilyen jövedelem lehet:- a munkaviszonyból származó,- egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét, továbbá- társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, valamint- egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, ami nemcsak a felsorolás szerinti foglalkozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja-tv., illetőleg a Tbj-tv. szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető. [Ekho tv. 3. § (1) bekezdés a) pont.]A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik [Ekho tv. 3. § (1) bekezdés b) pont].Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, akkor az ekho választására vonatkozó bevételi összeghatár - amely általános esetben évi 60 millió (vagy adott esetben 250 millió) forint - ennek az összegnek olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Könyvvizsgálói részszámla és végszámla könyvelése

Kérdés: Mikrogazdálkodó könyvvizsgáló kft. a megbízóval kötött szerződésében egyszeri részszámlázási lehetőség szerepel a tárgyévben. A szerződés elszámolási egysége nem szerepel a szerződésben. A kft. a megrendelővel kötött megállapodás szerinti szakaszolás alapján a teljesítésigazolásnak megfelelően a részszámlát tárgyévi bevételként számolta el. A végszámla a következő év bevételét képezi. Helyes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] feladatok elvégzése esetén nyújthat be a tárgyévben a könyvvizsgáló részszámlát, és azt is, hogy milyen összegben.A megbízóval kötött szerződésben természetesen rögzíteni kell azt is, hogy a tárgyév jogszabály szerinti könyvvizsgálatáért a könyvvizsgálót megillető díj mekkora összegű, azt mikor lehet számlázni és kifizetni. Részszámlázás lehetőségének kikötésekor azt is indokolt rögzíteni, hogy a végszámla tartalmazza a könyvvizsgálati díj teljes összegét, negatív előjellel a részszámlázott összeget, és különbözetként a fizetendő összeget. Ennek az áfa nélküli része az, amelyet a tárgy­évet követő év árbevételeként kell a könyvvizsgáló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Termékek részletezése számlamellékletben

Kérdés: A helyes számlázással kapcsolatban alakult ki partnerünkkel az alábbi értelmezési vita. Cégünk a kibocsátott számlát visszautasította, mert a számlán egy tételként szerepelt a "Tárgyi eszközök értékesítése melléklet szerint" szöveg. Az értékesített eszközök tételenkénti megnevezését, mennyiségét, egységárát, tételenkénti összegét, áfakulcsát, áfáját és áfás végösszegét több tucat eszköz esetében a számlához csatolt mellékletben küldte meg a számlakibocsátó. Jogos volt-e, hogy szabálytalannak minősítettük a nekünk elküldött számlát?
Részlet a válaszából: […] számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai - a 169. § f) és m) pontja szerinti csoportosításban - összesítetten szerepeljenek.A hivatkozott előírások alapján a számlának termékenként tételesen kell az értékesített termékeket tartalmaznia. Még a gyűjtőszámlánál sincs kivétel. A számla egyszerűsített adattartamára vonatkozó, az Áfa-tv. 176. §-a (2) bekezdésének b) pontja is előírja a 169. §-ban felsorolt adatok közül az f) pontnak is a kimutatását. A törvényben olyan előírás nem található, amely szerint a számlában kötelezően megjelentetendő adatok közül bármelyiket is a számla mellékletében meg lehet jeleníteni.További aggályok a kérdező partnere által alkalmazott számlázási gyakorlattal kapcsolatosan: Az Áfa-tv. 127. §-ának (1) bekezdése alapján az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon - jellemzően - a számla. Ha a számla nem felel meg a törvényben rögzített, fentiekben hivatkozott előírásoknak, akkor az áfabevallásba az adatokat a mellékletből kell beírni, kérdéssé válhat, hogy azt az adóhatóság elfogadja-e.Ha csak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Értéknövelő beruházás a bérleményben

Kérdés: Ügyfelem egy kft., amely egy bank részére 6 hónapra bérbe adja a tárgyi eszközei között szereplő üzlethelyiséget. A szerződésben havi 190.000+áfa bérleti díjban egyeztek meg. Majd a szerződést módosították, a bérlő értéknövelő beruházást fog végrehajtani (áram, burkolat stb.), így a felek eltekintenek a bérleti díj megfizetésétől. Ilyen esetben a bérbeadónak nem kell számláznia a bérleti díjat? Hogyan kell könyvelni a bérbeadó részéről?
Részlet a válaszából: […] amelyért a bérleti szerződés szerinti bérleti díjra jogosult. Ezért a bérbeadónak a bérleti szerződésben meghatározott időszakonként a bérleti díjat az áfa felszámításával számláznia kell, és árbevételként, fizetendő áfaként könyvelnie kell a vevővel (a bérlővel) szemben. Ha a bérlő és a bérbeadó abban állapodtak meg, hogy a bérlő jogosult a bérbeadó helyett különböző munkákat elvégezni, elvégeztetni, akkor abban is meg kell állapodniuk, hogy a bérlő ezen munkák költségeit milyen gyakorisággal számlázza a bérbeadó felé, külön tételben az értéknövelő beruházási munkákat és külön tételben a karbantartási munkákat.A bérlő által számlázott munkák közül a bérbeadó:- az Szt. szerint beruházásnak, illetve felújításnak minősülő munkákat beruházásként, felújításként könyveli: T 161, 162, 466 - K 454;- az Szt. szerint karbantartásnak minősülő munkákat költségként az igénybe vett szolgáltatások között mutatja ki: T 523, 466 - K 454;- majd könyveli annak a bérleti díjba történő beszámítását: T 454 - K 311.Hangsúlyozni kell, hogy a gazdasági eseményeket az azokat alátámasztó bizonylatok alapján mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél könyvelni kell. Jelen esetben gazdasági esemény:- a bérleti szerződés alapján az üzlethelyiség bérleti díjának a számlázása,- a bérleti szerződés vagy különmegállapodás alapján a bérbeadót terhelő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Devizás követelés beszámítása forinttartozásba

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
Részlet a válaszából: […] átszámítani. Mivel a beszámítás a jognyilatkozatban megjelölt időponthoz kapcsolódik, a forintnak euróra történő átszámításához a beszámítás időpontjaként megjelölt napon meglévő választott euró­árfolyamot kell figyelembe venni. Azt kell kiszámítani, hogy a 62.000 euró a beszámítás időpontjában mennyiért vásárolható meg.Az Szt. 60. §-a (1) bekezdése alapján a kötelezettséget a bekerülés napjára vonatkozó - választott - deviza­árfolyamon átszámított forintértéken kell könyvelni, az adott esetben számításba venni. A devizára szóló követelés árfolyama a könyvviteli nyilvántartásokból történő kivezetéskor nem változik, így annak a forintösszege nem változik.Tételezzük fel, hogy a 62.000 eurós követelés bekerülésekor az euró árfolyama 400 Ft/euró volt, így a könyvekben (a 366. számlán) 24.800.000 forint összegben szerepel. Ha a beszámítás időpontjában az euró eladási árfolyama 420 Ft/euró, akkor a 30 millió forint összegű kötelezettség 71.428 eurónak felel meg, amelyből 62.000 eurót lehet beszámítani, és így megmarad 9428 eurónak megfelelő forintösszeg. A 62.000 euró a 420 Ft/euró árfolyamon számítva 26.040.000 Ft-nak felel meg, ezzel kell csökkenteni a rövid lejáratú kötelezettséget (a 4792. számlán).Könyveléséhez elszámolási számlát (4798.) célszerű beiktatni, a különbözetként mutatkozó összeget pedig árfolyam-különbözetként kimutatni:- az eurós devizakövetelés kivezetése: T 4798 - K 366, 24.800.000 Ft,- a beszámításra kerülő kötelezettség: T 4792 - K 4798, 26.040.000 Ft,- árfolyamnyereség: T 4798 - K 9762, 1.240.000 Ft,- átutalandó a kötelezettség teljesítésére: 3.960.000 Ft.A beszámításra kerülő forintösszeget meghatározhatjuk úgy is, hogy a beszámítás időpontjában a 62.000 eurót mennyiért lehet eladni annak, akinek a kft. tartozik. Ez esetben is az eladáskori euróárfolyam és a bekerüléskori euróárfolyam különbözete forintban az euró eladásának árfolyam-különbözeteként jelenik meg.A beszámítás során az euróban fennálló követelés kikerül a könyvekből. Az Szt. 65. §-ának (6) bekezdése alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Év közben kifizetendő osztalék

Kérdés: Két belföldi magánszemély taggal rendelkező kft. 2019. évben alakult, és 2021 januárjától a kiva szerint adózik. Áttéréskor (2021. január 1-jén) az eredménytartaléka -1720 E Ft volt, a 2021. évi év végi kivás adózott eredménye pedig +31.000 E Ft. Jelenleg tehát 29.280 E Ft a cég eredménytartaléka, és a 2022. évi első három negyedévi eredménye 12.000 E Ft körül alakul. Ha osztalékot akarnak a tagok kivenni, mennyit vehetnek ki tulajdonképpen? (31.000+12.000 E Ft vagy 29.280+12.000 E Ft?) Illetve ha pl. 30.000 E Ft lesz a jóváhagyott osztalék, és ezt ki is fizetik októberben a tagoknak, akkor a kft. a 15% szja-val csökkentett összeget fizeti ki és vallja be a 08-as havi járulékbevalláson, illetve a tagokat terhelő szochót kifizeti, vallja be és vonja le? "Kivanövelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott, fizetett osztalékot, ide nem értve a kiva előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot."
Részlet a válaszából: […] csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Ha a kft. nem mutat ki lekötött tartalékot és pozitív értékelési tartalékot, akkor a kifizethető osztalék 29.280+12.000 E Ft.A Szocho-tv. 18. § (2) bekezdése szerint az adót a természetes személytől a kifizető (a kft. annak minősül) vonja le, és a juttatást követő hónap 12. napjáig megfizeti és bevallja.Adott esetben a kft. nem rendelkezik[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Váltó kiállítása kötelezettség teljesítésére

Kérdés: X Kft. tagikölcsön-kötelezettség ellenértékeként váltót állít ki a tulajdonosok felé. A tulajdonosok az elfogadott váltóval Y Kft.-től (tulajdonosai azonosak az X Kft. tulajdonosaival) kapott kölcsön kifizetésére tovább forgatják. Y Kft. leszámítoltatja a váltót, amely készpénzzel továbbra sem tud fizetni, helyette eszközt ad. Az eszközértékesítés ellenértékeként a váltó leszámítolásra kerül, az értékesítésről X Kft. számlát állít ki az Y Kft. felé, nettó+áfa értékben. Kérem szakmai segítségüket a fenti ügylet számviteli elszámolása kapcsán! A kötelezettség és követelések megszűnésének számviteli időpontja a váltókiállítás napja, a váltóelfogadás napja, a váltó leszámítolásánál az eszközátadás napja lesz?
Részlet a válaszából: […] váltóban lévő kamat összegét is tartalmazza), elszámolása: T 39. Aktív időbeli elhatárolások - K 448. Váltótartozások.Ez a váltótartozás a kiegyenlítéskor kerül megszüntetésre. A kérdésben leírtak szerint az X Kft. eszköz átadásával teljesíti az Y Kft. felé fennálló váltótartozását, így kötelezettség teljesítése történik eszköz átadásával, melyet a számviteli törvény 72. § (4) bekezdés a) pontja és 77. § (3) bekezdés e) pontjának az előírása alapján értékesítésként kell elszámolni. Az átadott eszközt az átadás időpontjával kell értékesítésként elszámolni, ezzel az időponttal szűnik meg az X Kft. váltótartozása, illetve az Y Kft. váltókövetelése is (amely ezzel az időponttal eszközbeszerzést fog elszámolni, és a szállítói kötelezettségét fogja a váltókövetelésével szemben beszámítani). Az eszköz átadásának időpontjával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Számlázás térítés nélküli átadásnál

Kérdés: Térítés nélküli átadás (ingyenes juttatás) esetén hogyan kell szabályosan kiállítani a számlát? A felszámított áfát megállapodás alapján a vevő nem fizeti meg. Mi a helyes számlakiállítás, mi lesz a számla végösszege? Helyes-e, ha a fizetendő áfa alapja, az eszköz piaci értéke csak tájékoztató adat a számlában? Mi lesz a számla végösszege, az áfa összege vagy az áfával növelt piaci érték, és ez esetben megjegyzésben feltüntetve az ingyenes átadást, és hogy pénzügyi teljesítést nem igényel a számla? Amennyiben áfalevonási jog hiányában áfát nem kell felszámítani, helyes-e, ha a számla végösszege nulla forint, amennyiben a társaság úgy dönt, hogy számlát állít ki az ingyenes átadásról, mivel ezt semmilyen jogszabály nem tiltja?
Részlet a válaszából: […] meg. E szerint a számlának tartalmaznia kell - többek között - az adó alapját, az alkalmazott adó mértékét és az adó összegét.Az ellenérték összegét, az adó alapját ingyenes termékátadás esetén az Áfa-tv. 68. §-a alkalmazásával kell megállapítani, mely szerint az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára (ami tulajdonképpen a terméknek a térítésmentes ügylet teljesítésének időpontjában érvényes forgalmi értékét, más szóval a szokásos piaci árat jelenti), vagy ilyen ár hiányában a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.A számlán tehát minden esetben fel kell tüntetni a térítésmentesen átadott termék piaci értékét mint adóalapot (nem elegendő azt csak tájékoztató adatként szerepeltetni), a fizetendő áfa mértékét és összegét, és természetesen a számla egyéb kötelező adatait is. Emellett fel kell tüntetni azt is, hogy csak a fizetendő áfa térítendő meg, vagy a vevőnek a fizetendő áfát sem kell megtérítenie.Abban az esetben, ha az ingyenesen átadott termék beszerzéséhez kapcsolódó adó eleve[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Mikortól kell konszolidált beszámolót készíteni?

Kérdés: "A" társaság 2022-ben megvásárolta "B" társaság 100%-os üzletrészét. Ezáltal az "A" társaság anyavállalattá, a "B" társaság pedig leányvállalattá vált. Az "A" társaság beszámolószámai már önmagában meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat, a "B" társasággal együtt pedig főleg (ugyanis "B" társaság számai is jelentős nagyságúak). Melyik évben kell először összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni? (Az egyéb mentesítési lehetőségektől most tekintsünk el.) Szerintünk már a 2022-es üzleti évről is kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni, de olvastunk olyan állásfoglalást is, amely szerint a számviteli törvény 117. § (1) bekezdésének értékhatárait csak a vállalatcsoport létrejöttét követő évekre kell figyelembe venni (azaz 2022-re és 2023-ra), így az első összevont (konszolidált) éves beszámolót a 2024-es üzleti évről kell készíteni.
Részlet a válaszából: […] foglalkoztatottak száma a 250 főt.A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a számviteli törvény 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.Így a kérdésben hivatkozott "A" társaság 2022-es üzleti évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolókészítési kötelezettségének elbírálásához az előbb említett vállalkozások - azaz az "A" és a "B" társaság - 2020-as és 2021-es üzleti évekre vonatkozó (összesített) adatait kellene figyelembe venni.Mivel a kérdésben leírt tényállás alapján az "A" társaság 2020-ban és 2021-ben nem minősült anyavállalatnak (mert csak 2022-ben vált anyavállalattá a "B" társaság megvásárlásával), így leányvállalatai és közös vezetésű vállalkozásai sem lehettek ezekben az üzleti években, ezért[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Eszközátadás térítés nélkül a tulajdonos önkormányzatnak

Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság (nem közhasznú jogállású) adhat-e át ingyenesen (térítés nélküli átadás keretében) önkormányzat tulajdonos tagjának nagy értékű vagyonelemet, tárgyi eszközöket (pl. nagy értékű személygépkocsit)? A gépkocsi szokásos piaci áron történő értékesítése esetén sem keletkezne pozitív eredmény a cégnél a gépjármű értékesítéséből. Milyen feltételeket kell vizsgálni? Nem minősül-e osztalékfizetésnek az ingyenes juttatás a tulajdonos részére? Helyes-e számla kiállítása, ha a számla végösszege az ingyenes juttatásra tekintettel nulla forint, és csak tájékoztató adatként kerül feltüntetésre a gépjármű piaci értéke a számlában? Ingyenes juttatás esetén mi legyen a számla végösszege, a piaci ár vagy nulla forint?
Részlet a válaszából: […] személygépkocsit) piaci értékére az áfát fel kell számítani. A személygépkocsi piaci értékére az áfát az Áfa-tv. 87. §-a b) pontja alapján nem kell felszámítani, ha a gépjármű beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a társaság nem vonta le.Akkor célszerű a térítés nélküli átadáskor számlát kiállítani, ha az átadott eszköz piaci értéke alapján az áfát az átadó társaságnak fel kell számítani, függetlenül attól, hogy ki kapja meg térítés nélkül az eszközt. Ez esetben a számlán mind az eszköz piaci értékét, mind a fizetendő áfa alapját indokolt feltüntetni, fizetendő összeg csak az áfa. Ha az önkormányzat nem fizet, akkor a számlán szereplő áfa elengedett követelés.Ismereteink szerint a nonprofit gazdasági társaság azért nonprofit, mert nem a profitszerzés érdekében alapították. Ha nem lehet profit, akkor osztalékfizetés sem lehet. Így a térítés nélkül átadásra kerülő személygépkocsit (eszközt) nem lehet az osztalékba beszámítani.Az eszközök térítés nélküli átadásának a gazdasági társaságoknál nincs jogszabályi akadálya. Bármilyen eszköznek a tulajdonos részére történő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:
1
2
3