Bejelentett részesedés beolvadáskor

Kérdés: Az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. bekezdésének értelmezésében kérnénk a segítségüket.
1. Ha egy anyavállalat két leányvállalata átalakul, akkor az átalakulás után változik-e az anyavállalat által bejelentett részesedés státusza? Tehát az anyavállalat "A" leányvállalata beolvad a "B" leányvállalatába, a továbbiakban a "B" leányvállalat működik tovább. Az anyavállalat a "B" leányának a részesedését jelentette be a szerzéskor, az "A" leányvállalat részesedését nem. Az átalakulás után a "B" leányvállalat addig bejelentett részesedése marad-e bejelentett részesedés, vagy ezen státusza megszűnik az átalakulással?
2. Egy vállalkozásban (továbbiakban "A" vállalkozás) 50-50%-ban tulajdonos két cég. A két tulajdonos legyen "B", illetve "C" vállalkozás. A "B" vállalkozás az "A" cég 50%-os részesedésének megszerzésekor bejelentette a részesedésszerzést. A "C" vállalkozás által tulajdonolt 50%-os "A" vállalkozás részesedése nem bejelentett. A "C" vállalkozásból kiválik "C2" vállalkozás, melynek vagyona az "A" vállalkozás 50%-os tulajdonrésze lesz, majd a "C2" vállalkozás beolvad a "B" vállalkozásba. (Beolvadásos kiválás.) Az átalakulás végeredményeként a "B" vállalkozásé lesz az "A" vállalkozás 100%-a.
Az átalakulással szerzett 50%-os részesedés bejelentett részesedésnek minősül-e a már meglévő bejelentett részesedés alapján? Illetve az átalakulással bejelenthető-e a további részesedésszerzés?
Részlet a válaszából: […] történő részesedésszerzés. E szerint tehát az átalakulás után a "B" leányvállalat addig bejelentett részesedése bejelentett részesedés marad.2. A Tao-tv. 4. § 5. pont szerint – többek között – bejelentett részesedésnek minősül az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutód által történő részesedésszerzés. E szerint tehát az átalakulás során a "B" vállalkozás által megszerzett, bejelentett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ki sem fizetett, de jóváhagyott osztalék az üzletrész értékesítésekor

Kérdés: Gazdasági társaság 2019-ben a 100%-os anyavállalat javára jóváhagyott osztalék egy részét a mai napig nem fizette ki. Időközben az üzletrész 25%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek a ki nem fizetett osztalék sorsáról. A ki nem fizetett osztalék tekintetében, az üzletrész értékesítése következtében változik-e a jogosult személye, vagy főszabályként továbbra is az a tulajdonos jogosult teljes egészében az osztalékra, aki annak jóváhagyásakor a társaság tulajdonosa volt?
Részlet a válaszából: […] meghozatalakor, a jóváhagyott osztalékot a társaságnak az anyavállalattal szembeni kötelezettségként kellett kimutatnia. Ha az osztalék még teljes összegében nem került kifizetésre, akkor a még ki nem fizetett összeg a társaság kötelezettségei között kell hogy szerepeljen az anyavállalattal szemben.Ha később az anyavállalat üzletrészének egy részét értékesíti, ehhez a társaságnak csak annyiban van feladata, hogy a tulajdonosokban bekövetkezett változást, tulajdonihányad-változást a törzstőke-nyilvántartáson, illetve a cégnyilvántartáson keresztül vezesse (vezettesse).Szakember számára nem értelmezhető a kérdés. Hogyan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó kft.-nek;– el kell készítenie az egyszemélyes kft. – az Szt. 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség;– gondoskodnia kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a kft.-nél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról;– az egyéni vállalkozónak az előzőekben említett intézkedések megtételét követő 30 napon belül el kell fogadnia az egyszemélyes kft. alapító okiratát;– a cégbíróság a kft.-t bejegyző végzésben rögzíti az e törvény szerinti alapítás tényét, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát.Az alapító okiratnak többek között tartalmaznia kell a társaság jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. Ebből következően a részletes vagyonleltárban szerepeltetni kell a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök értékét is. A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Nincs azonban akadálya annak, hogy utólag (nem a jegyzett tőke részeként) kerüljenek bevitelre az eszközök. Ilyenkor azonban a bevitt eszközökkel összefüggésben az Szja-tv. szerinti ingó, illetőleg ingatlan vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egyéni vállalkozó jövedelmének a kiszámítása során.Az egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé történő átalakulásának legfontosabb szabályai összefoglalása után térjünk vissza a kérdésben foglaltakhoz:Az egyéni vállalkozó leltározási kötelezettsége az egyéni vállalkozói tevékenysége lezárásához, adóztatásához szükséges, mivel mint egyéni vállalkozó megszűnik. Ezen leltár alapján kell elkészíteni az alapító okiratban a jegyzett tőkét alátámasztó, az Szt. 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint összeállított nyitómérleg-tervezetét. (Azért nyitómérleg-tervezet, mert nem az alapítás időpontjával készül. Az alapító okirat elfogadása későbbi időpont lehet, amely időpontot az alapító okiratban rögzíteni kell.)Az alapító okiratban az egyszemélyes kft. jegyzett tőkéjét rögzíteni kell. De rögzíteni kell azt is, hogy milyen eszközökből áll össze az alapító okirat által az alapításkor rendelkezésre bocsátandó vagyoni hozzájárulás. A részletes leltár tartalmazhatja az egyéni vállalkozásból a társaságba bevitt eszközökön túlmenően (azon eszközökön túlmenően, amely az egyéni vállalkozást lezáró leltárban szerepel) például az egyéni vállalkozó mint magánszemély[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Hulladékudvar földterülete a főkönyvi könyvelésben

Kérdés: Hulladékudvar földterületét melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Azaz milyen néven (egyéb építmény vagy földterület) legyen aktiválva az a földterület, amelyen a szelektív gyűjtéshez szükséges kukák állnak, valamint amelyekre a zöldhulladékot tartalmazó "zöldzsákok" kerülnek? Mekkora értékcsökkenést kell ezekre az "ökoudvarokra" futtatni? A Tao-tv.-ben 15%-ot találtam. Az épületek és az "ökoudvar" megközelítéséhez használt utakat melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Jelenleg az utak egyéb építményen vannak a főkönyvben, és 6%-os értékcsökkenés van rájuk futtatva. Ez így megfelelő?
Részlet a válaszából: […] szerinti értékcsökkenés. Így a földterület bekerülési értéke alapján a Tao-tv. szerint sem számolható el értékcsökkenési leírás, és a 15% használata törvényellenes.A második kérdéshez kapcsolódóan megjegyezzük, hogy a kérdés szerinti utak bekerülési értéke csak az utak megépítésével kapcsolatos ráfordításokat foglalhatja magában, az utak alatt lévő földterületet nem. Ez utóbbira a fentiekben már leírtak érvényesek.Az utak bekerülési értékét az egyéb építmények között, a 124. főkönyvi számlán, elkülönítetten indokolt kimutatni, az alatta lévő földterületet pedig a 121. főkönyvi számlán.Az utak bekerülési értékét az Szt. 52. §-a alapján a várható használat, a használatra jellemző körülmények figyelembevételével meghatározott időtartam alatt kell költségként elszámolni, és ennek figyelembevételével az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírást meghatározni, függetlenül attól, hogy a Tao-tv. tartalmaz-e leírási kulcsot vagy sem.A Tao-tv. 2. számú mellékletének II. Építmények része tartalmazza az egyéb építmények[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címke:

Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] eszközérték (üzletrész bekerülési értéke) különbözetét az eredménytartalék változásaként] kell a különbözetek oszlopában szerepeltetni. [Ha a részesedés bekerülési értéke meghaladja a részesedés névértékét, akkor a különbözet az eredménytartalékot csökkenti, ha a részesedés bekerülési értéke kevesebb, mint a részesedés névértéke, a különbözet az eredménytartalékot növeli.]Beolvadás esetén a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) társaságok egymás közötti gazdasági kapcsolatából következően (például áruszállításból) követelése van a másik társasággal szemben, és ebből adódóan a másik társaságnak kötelezettsége van az egyik társasággal szemben. Beolvadás esetén a követelések, illetve kötelezettségek már nem értelmezhetők, tehát megszüntetendők. A megszüntetendő összeggel a különbözetek oszlopában a megfelelő követelés, illetve kötelezettség sor csökkentendő. Előfordul azonban az, hogy ezen követelések egyik társaságnál kimutatott értéke eltér a másik társaságnál kimutatott kötelezettség értékétől. Ez esetben a különbözettel az eredménytartalékot kell módosítani a különbözetek oszlopában.Az időbeli elhatárolások között jellemzően az olyan tételeket kell megszüntetni, amelyeket a másik társasággal szemben követelésként, illetve kötelezettségként még nem lehetett kimutatni, illetve a számviteli törvény előírásai szerint csak a két társaság közül az egyiknél kellett a mérlegben szerepeltetni (például a kötelezettséghez kapcsolódó késedelmi kamatot).Ha a beolvadást a cégbíróság bejegyezte a cégjegyzékbe, a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) társaságoknak a beolvadás napjával (mint mérlegfordulónappal) a cégbejegyzést követő 90 napon belül külön-külön végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteniük háromoszlopos formában.A beolvadó társaság (mint megszűnő társaság) a végleges vagyonmérleg, a végleges vagyonleltár elkészítését megelőzően köteles a beolvadás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény előírásainak megfelelő beszámolóját elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A beolvadó társaság végleges vagyonmérlegét alátámasztó végleges vagyonleltár csak akkor térhet el a számviteli törvény szerinti beszámolót alátámasztó leltártól, ha a beolvadó gazdasági társaság élt a vagyonátértékelés lehetőségével.Az átvevő (beolvasztó) társaság (mint változatlan társasági formában tovább működő társaság) a végleges vagyonmérleget a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni a számviteli törvény előírásai szerint.A folyamatos könyvelés keretében kell megállapítani a beolvadás napján meglévő eszközök és azok forrásai­nak az állományát, alkalmazni kell ezen eszközök és források vonatkozásában a mérlegfordulónapi értékelés szabályait, a mérleg szerinti eredmény megállapításához eredménykimutatást kell készítenie stb. Az átvevő (beolvasztó) társaság végleges vagyonleltára a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokon alapuló leltár, a mérlegfordulónapi értékelés figyelembevételével.A beolvadással létrejött gazdasági társaságnak (itt a beolvadás után létrejött "A" kft.-nek) a beolvadás napjával a cégbejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készítenie, háromoszlopos formában, a vagyonmérleg-tervezethez, a vagyonleltár-tervezethez hasonlóan, de nem tervezett, hanem tényleges adatokkal.Így a második, a különbözetek oszlopába már tény­adatokkal kell a vagyont, a vagyon összetételét módosító tételeket beállítani, amelyek a beolvadással létrejött gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében még csak a legfőbb szervek döntésének megfelelő értékkel szerepeltek.Az átvevő (a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Katás bt. végelszámolásakor a beszámoló közzététele

Kérdés: A katás bt. 2022. 09. 01. nappal egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A végelszámolás kezdetével nyitómérleget készítettem, ami értelmezésem szerint a zárómérleg is a végelszámolási időszakot megelőzően. Ezt a mérleget mint zárómérleget közzé kell-e tenni? Időszak: 2022. 01. 01. – 2022. 08. 31.
Részlet a válaszából: […] törvény hatálya alá 2022. 08. 31. napjával,– ezt követően kezdődhet el az egyszerűsített végelszámolási eljárás a Cégtörvény és a számviteli törvényhez kapcsolódó 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet szerint.A számviteli törvény hatálya alá való visszatéréskor az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése szerint nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg viszont – az Ön véleményétől eltérően – nem tekintendő, nem tekinthető zárómérlegnek. A nyitómérleg készítése előtt a társaság nem tartozott a számviteli törvény hatálya alá, nem volt a számviteli előírások szerint üzleti éve. Ez a nyitómérleg arra szolgál, hogy az abban szereplő eszközökkel, forrásokkal a társaság a kettős könyvvitel szabályai szerint megnyissa könyvviteli nyilvántartásait, azokat a társaság megszűnéséig a számviteli törvény előírásai szerint vezesse.Ha a társaság legfőbb szervének a megszűnéséről hozott határozatát a társaság a cégbíróságra 2022. augusztus 31-ig bejelentette a Cégtörvény szerint, és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját 2022. 09. 01. napjával jelölte meg, akkor a végelszámolás ezzel az időponttal megkezdődhet, és a már hivatkozott jogszabályok szerint lefolytatandó.Ha a társaság legfőbb szerve csak 2022. 08. 31-e után hozott a társaság megszűnéséről határozatot, a végelszámolás kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a határozat kelte, akkor– a katás bt.-nek 2022. 08. 31-ével meg kell szűnnie (de ez nem lehet a végelszámolással való megszűnés napja), el kell készítenie a nyitómérleget, meg kell nyitnia a könyvviteli nyilvántartásait, folytatnia kell a tevékenységét, mint a Tao-tv. hatálya alá tartozó adóalanynak (ez még nem végelszámolás),– a 2022. 09. 01. napja után a végelszámolásról[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés (vagyis amikor a foglalkoztatás is és a munkavégzés helye is eltér a szerződéstől). A Munka Törvénykönyvében nincs olyan konkrét rendelkezés, amely kifejezetten meghatározza a munkahely fogalmát. A munkahely akár egy nagyobb földrajzi egység (megye, az egész ország területe) is lehet. Egyebekben a munkavégzés helyét a munkavállalóval kötött munkaszerződés tartalmazza. A kiküldetés fogalmát figyelembe véve, csak az olyan utazásokat kell munkába járásnak tekinteni, amikor a munkavállaló a szokásosként meghatározott munkahelye vagy – ha ilyen nincs, vagy több is van – a munkáltató székhelye között közlekedik, míg ha szokásosan az otthonából megy a munkáltató egyes telephelyeire, illetve a telephelyekről megy haza, utazása hivatali, üzleti utazásnak minősül, vagyis nem a munkába járásra vonatkozó, hanem a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok szerint jogosult költségtérítésre (Szja-tv. 3. § 10-11. pont).Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve többek között különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. Az Szja-tv. fogalmi rendszerében a hivatali, üzleti utazás alatt tehát a magánszemély saját jövedelmének megszerzése érdekében, vagy a kifizető (vállalkozó, társaság, szervezet stb.) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazásokat kell érteni, a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével. Magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használatáért két formában kaphat költségtérítést: útnyilvántartás vagy kiküldetési rendelvény alapján.Útnyilvántartás alapján a magánszemély a ténylegesen megtett utak figyelembevételével, vagy átalány alapján részesül költségtérítésben. Ez főként a saját személygépkocsiját rendszeresen hivatalos célra történő használat esetén fordul elő. A költségtérítés címén kapott összeg ilyen esetben adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a felmerült költségek az üzleti, hivatali utakra (futásteljesítmény) elszámolhatók. A bevétellel szemben a költségek elszámolása – a magánszemély választásától függően – kétféle módszerrel történhet: kilométerenként 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával, vagy üzemanyagköltség címén. Üzemanyagköltség költségtérítése címén csak a hivatalos célú használat költségeit lehet érvényesíteni, ezért a helyes arány megállapításához a hivatalos utakról mindenképp útnyilvántartást kell vezetni. A kiküldetési rendelvény a saját tulajdonú személygépkocsi használatával kapcsolatos költségtérítés kifizetéséhez alkalmazható sajátos nyilvántartás hivatali, üzleti utazás esetén. Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja értelmében nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámítása során a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg az Szja-tv.-ben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. A hivatali, üzleti utazás esetén a saját tulajdonú személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből igazolás nélkül elszámolható elismert költségnek a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolságra az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár szorzata, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével meghatározott összeg minősül. Ha a kifizető a kiküldetési rendelvény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Behajthatatlan követelések önellenőrzése

Kérdés: Adóellenőrzéssel lezárt adóévünkben (2019) van több olyan követelésünk, amelyek behajthatatlanok lettek. Viszont a felszámolás kezdete óta csak idén telt el a két esztendő. Erre az évre így is beadható áfás önellenőrzési bevallás ezen követelésekre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] hogy ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Az önellenőrzés benyújtásának tehát feltétele az, hogy az adott bevallás (bevallási időszak) tekintetében az adóhatóság ne folytasson le ellenőrzést. Mivel jelen esetben az alapügylet ellenőrzéssel lezárt időszakban került teljesítésre, emiatt ez az adóalap-korrekció a fenti Art. szabály miatt önellenőrzéssel már nem végezhető el.Fentiek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy az adó­alany elesne a behajthatatlan követelésből eredő adóalap-csökkentés lehetőségétől, csupán azt, hogy az önellenőrzéssel nem érvényesíthető. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 89. § (2) bekezdése alapján a végleges határozattal lezárt ellenőrzés esetén ismételt ellenőrzésnek van helye. Az Air. 92. § b) pontja szerint az adóellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításai­nak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címke:

Vagyonleltár részletezettsége

Kérdés: Átalakulás során merültek fel kérdések a vagyonleltár részletezettségével kapcsolatosan: Kell-e a jegyzett tőkét részletezni? Ki és mennyit jegyez? Kell-e követelés/kötelezettségek között kimutatott osztalékot részletezni, hogy az kivel szemben áll fenn? Kell-e vevő/szállítói állomány bemutatásánál a partnereken belül részletezni az értéket számla szintjén? Az első kérdésnél felmerült, hogy esetleg személyiségi jogokat sérthet.
Részlet a válaszából: […] zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza – az (5) bekezdés figyelembevételével – a vállalkozónak a mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.A jegyzett tőke társaságok esetében a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. A létesítő okiratnak tagonként kell tartalmaznia az egyes tagok vagyoni hozzájárulását. Az összes tag (tulajdonos) vagyoni hozzájárulásának együttes összege alkotja a jegyzett tőkét. A jegyzett tőkét alátámasztó leltárnak (a vagyonleltárnak is) tételesen, azaz tagonként kell tartalmaznia a jegyzett tőke részletezését. Ez nem sérthet személyiségi jogokat, hiszen a részletezés a cégjegyzékben is megtalálható, ami mindenki által megtekinthető.A követeléseket, a kötelezettségeket is a leltárnak tételesen kell tartalmaznia. Az ellenőrizhetőség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címke:

Adómentes juttatás szűrővizsgálatra

Kérdés: Adhat a munkáltató a munkavállalónak adómentes juttatást szűrővizsgálatra? Milyen esetekben adható? Pl. hosszú várakozási idő van a társadalombiztosításnál, és a munkavállaló magánrendelői szolgáltatást vesz igénybe. Elszámolható adómentes juttatásként mind munkavállalói, mind munkáltatói részről?
Részlet a válaszából: […] beazonosítható, hogy mely munkavállaló mely szűrővizsgálaton vett részt (például a szolgáltató olyan kimutatást készít, amelyben feltüntetésre kerül munkavállalónkénti bontásban az elvégzett vizsgálatok), akkor a juttatás munkaviszonyból származó jövedelemként válik adókötelessé.Ha a munkáltató a GDPR megsértése nélkül nem képes a vizsgálatok díját az adott munkavállaló magánszemélyekhez rendelni, akkor alkalmazható az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontjában szereplő szabály, ez esetben a juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Egyes meghatározott juttatásnak minősül többek között a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem, amit 15 százalék szja terhel. Az Szja-tv. 69. § (2) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő adó alapja béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho-tv.) 1. § (4) bekezdés b) alpont alapján az (1)-(3) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség terheli az Szja-tv. szerint külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások Szja-tv. szerinti adóalapként meghatározott összegét. A Szocho-tv. 2. § (1) bekezdése szerint az adó mértéke az 1. § (4) bekezdésben foglalt esetekben a juttatások adóalapként meghatározott összegének 13 százaléka. A Szocho-tv. 3. § (4) bekezdése alapján az 1. § (4) bekezdés szerinti jövedelem esetében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.
Kapcsolódó címke:
1
2
3