Követelések, kötelezettségek leírása
Kérdés
Hogyan történik a megszűnt cégekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek elszámolása, leírása?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. május 3-án (9. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 154
[…] Végelszámolás esetén behajthatatlan követelés nem értelmezhető, hiszen az adósnak a hitelezőket ki kell elégítenie. Felszámolás esetén a felszámoló által kiállított dokumentumokkal kell alátámasztani – a felszámolási eljárás során – azt, ha a követelés behajtására nincs, vagy csak részben van fedezet. (Amire nincs fedezet, az behajthatatlan követelés.) A felszámolás befejezésekor zárómérleget kell készíteni, amelyben a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat piaci értéken kell szerepeltetni, vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A követelés fejében így kapott eszköz értéke és a követelés könyvekben szereplő magasabb értéke közötti különbözet a behajthatatlan követelés. A kérdés azt sugallja, nem az előbbieknek megfelelő módon szűnt meg a cég. Amennyiben az adós cég nem lelhető fel, a megadott címen nem található, a felkutatása nem járt eredménnyel, akkor ezt a vállalkozáson kívüli hivatalos szervnek (önkormányzat, rendőrség) kell igazolnia, hogy behajthatatlannak lehessen minősíteni a követelést. A számviteli nyilvántartásokban csak a vállalkozás által elismert kötelezettségek szerepelhetnek. A kötelezettség tartalmi előírásából következik, hogy azt a könyvekből csak akkor lehet kivezetni, ha a kötelezettséget pénzeszközökkel, váltóval kiegyenlítették, esetleg a Ptk. szerint a követelés […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. május 3-án (9. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 154
[…] Végelszámolás esetén behajthatatlan követelés nem értelmezhető, hiszen az adósnak a hitelezőket ki kell elégítenie. Felszámolás esetén a felszámoló által kiállított dokumentumokkal kell alátámasztani – a felszámolási eljárás során – azt, ha a követelés behajtására nincs, vagy csak részben van fedezet. (Amire nincs fedezet, az behajthatatlan követelés.) A felszámolás befejezésekor zárómérleget kell készíteni, amelyben a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat piaci értéken kell szerepeltetni, vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A követelés fejében így kapott eszköz értéke és a követelés könyvekben szereplő magasabb értéke közötti különbözet a behajthatatlan követelés. A kérdés azt sugallja, nem az előbbieknek megfelelő módon szűnt meg a cég. Amennyiben az adós cég nem lelhető fel, a megadott címen nem található, a felkutatása nem járt eredménnyel, akkor ezt a vállalkozáson kívüli hivatalos szervnek (önkormányzat, rendőrség) kell igazolnia, hogy behajthatatlannak lehessen minősíteni a követelést. A számviteli nyilvántartásokban csak a vállalkozás által elismert kötelezettségek szerepelhetnek. A kötelezettség tartalmi előírásából következik, hogy azt a könyvekből csak akkor lehet kivezetni, ha a kötelezettséget pénzeszközökkel, váltóval kiegyenlítették, esetleg a Ptk. szerint a követelés […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
