Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. január 3-án (25. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 493

[…] személy Magyarországról származó kamatjövedelme csak az USA-ban adóztatható és természetesen ez áll fenn fordítva is [amerikai-magyar egyezmény 10. cikk (1) bekezdés]. Ahhoz azonban, hogy a kifizetéskor ne kelljen levonni az adót (amelyet majd a külföldi visszakérhetne a magyar adóhatóságtól), a kifizetés előtt kérni kell az USA-ban illetőséggel bíró magánszemélytől illetőségigazolást. Ennek részleteiről az Art. 5. számú melléklete rendelkezik. b) A kölcsön kamatával kapcsolatos társasági adó, illetve adóalap-módosítás A konkrét esetben a kölcsönt magánszemély nyújtotta, aki a Tao-tv. előírása értelmében nem minősül külföldi szervezetnek [Tao-tv. 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja), így a fizetett kamat után társaságiadó-kötelezettség nem merülhet fel. A kapott kölcsönt ugyanakkor a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontjában és a 8. §-ának (5) bekezdésében szabályozott kötelezettség részének kell tekinteni, és ha az összes (felsorolt), 2001-től keletkezett (2003-tól majd a bármikor keletkezett) kötelezettség adóévi (2001-ben is és 2002-ben, illetve később is) napi átlagos állománya a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát meghaladja, az adóévben eszközbekerülési értékként vagy ráfordításként elszámolt kamatnak a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettséggel arányos része növeli a társasági adó alapját. Feltételeztük, hogy a külföldi magánszemély és a társaság kapcsolt vállalkozás, ezért ha a kamat nem a szokásos mértékű, és ennek következtében adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint lenne a szokásos kamat mellett (vagyis ha a kamat magasabb a szokásosnál), akkor 2001-ben a Tao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a szokásos kamat adóévre számított (esedékes) összege és az elszámolt kamat adóévre esedékes összege közötti különbözettel növelni kell az adóalapot. Abban az esetben, ha csak eszközbekerülési-értékként történik kamatelszámolás – mivel nem érinti az adózás előtti eredményt –, nem kell e módosítást érvényesíteni. 2002-től változik a Tao-tv. hivatkozott előírása, így a magánszemély kapcsolt vállalkozással nem a szokásos piaci áron kötött szerződése miatt nem kell az adózás előtti eredményt növelni. c) A kamat mint az eszköz bekerülési értéke Az új Szt. 47. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az eszköz – adott esetben a létesítendő telephely – bekerülési értékének részét képezi (egyszeres könyvvitelt vezetőknél nem kötelező alkalmazni) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételeként előírt – bankgarancia díja (nem valószínű, hogy ez az adott esetben fennáll), szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék (valószínű a konkrét esetben ilyen költség sincs), szerződés közjegyzői hitelesítésének díja (lehetséges, hogy ez van), felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat. A hivatkozottakból következik, hogy csak az eszközbeszerzéshez szorosan kapcsolódóan felvett kölcsön üzembe helyezésig (ha a mérlegfordulónap megelőzi az üzembe helyezés napját, a mérlegfordulónapig) felmerült kamat része a bekerülési értéknek. Ha a fejlesztési kölcsön és az eszközök beszerzése közötti közvetlen kapcsolat hiányzik (bár ez jellemzően nem fordul elő!), akkor a felmerült kamatot az üzleti év eredménye terhére kell elszámolni. d) A devizaárfolyam-különbözet megállapítása, elszámolása A külföldi pénzértékre szóló eszközöket, kötelezettségeket, devizát, valutát a mérlegfordulónapon értékelni kell (meg kell határozni a forintértékét, és össze kell hasonlítani a könyv szerinti forintértékkel), ha a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős [hogy mi a jelentős, azt a számviteli politikában kell(ett) rögzíteni]. Az értékelés történhet a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon, vagy a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga […]