A le nem vonható áfa utólagos módosítása
Kérdés
Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. május 23-án (35. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 695
[…] kimutatni. A tételes kimutatás követelményének a vállalkozás csak akkor tud megfelelni, ha valamely eszközét kizárólag adólevonásra jogosító, illetőleg kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez használja. Amennyiben ezen követelménynek a vállalkozás maradéktalanul nem tud megfelelni, akkor az el nem különített áfa összegét az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részében leírt arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Az így meghatározott le nem vonható áfa közvetlenül egy adott tárgyi eszközhöz nem rendelhető hozzá, ezért az Szt. hivatkozott előírása szerint nem része a bekerülési (beszerzési) értéknek, annak összegét az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint egyéb ráfordításként kell elszámolni (T 8671 – K 466). Ha viszont a le nem vonható áfa nem része a bekerülési értéknek, mert az egyedi eszközhöz nem rendelhető hozzá, akkor az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése ilyen esetben nem értelmezhető. A leírtakból az következik, az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a tárgyi eszköz beszerzésekor a le nem vonható áfát egyértelműen a bekerülési értékben kellett figyelembe venni, mert az eszközt a vállalkozás kizárólag tárgyi adómentes tevékenységéhez szerezte be, használta, de később már adóköteles tevékenysége során is hasznosítja, és ez a hasznosítás a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladó változással jár. Természetesen, fordítva is igaz, ha a vállalkozás kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz szerezte be a tárgyi eszközt, és így annak előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte teljes összegében, majd a későbbiek során tárgyi adómentes tevékenységéhez is használja, akkor a levont áfát is módosítani, helyesbíteni kell. A módosítás természetesen nem visszamenőleges. Mivel a le nem vonható áfa levonhatóvá válik, azt a bruttó érték csökkentésével kell elszámolni (T 466 – K 131). Ha a módosítás eredménye az, hogy a levont áfát kell részben vagy egészben le nem vonható áfává minősíteni (mert az adóköteles tevékenységhez beszerzett eszközt részben vagy teljes adómentes tevékenységhez is használják), akkor a levonható áfát kell csökkenteni a bruttó érték növelésével (T 131 – K 466). […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. május 23-án (35. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 695
[…] kimutatni. A tételes kimutatás követelményének a vállalkozás csak akkor tud megfelelni, ha valamely eszközét kizárólag adólevonásra jogosító, illetőleg kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez használja. Amennyiben ezen követelménynek a vállalkozás maradéktalanul nem tud megfelelni, akkor az el nem különített áfa összegét az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részében leírt arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Az így meghatározott le nem vonható áfa közvetlenül egy adott tárgyi eszközhöz nem rendelhető hozzá, ezért az Szt. hivatkozott előírása szerint nem része a bekerülési (beszerzési) értéknek, annak összegét az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint egyéb ráfordításként kell elszámolni (T 8671 – K 466). Ha viszont a le nem vonható áfa nem része a bekerülési értéknek, mert az egyedi eszközhöz nem rendelhető hozzá, akkor az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése ilyen esetben nem értelmezhető. A leírtakból az következik, az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a tárgyi eszköz beszerzésekor a le nem vonható áfát egyértelműen a bekerülési értékben kellett figyelembe venni, mert az eszközt a vállalkozás kizárólag tárgyi adómentes tevékenységéhez szerezte be, használta, de később már adóköteles tevékenysége során is hasznosítja, és ez a hasznosítás a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladó változással jár. Természetesen, fordítva is igaz, ha a vállalkozás kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz szerezte be a tárgyi eszközt, és így annak előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte teljes összegében, majd a későbbiek során tárgyi adómentes tevékenységéhez is használja, akkor a levont áfát is módosítani, helyesbíteni kell. A módosítás természetesen nem visszamenőleges. Mivel a le nem vonható áfa levonhatóvá válik, azt a bruttó érték csökkentésével kell elszámolni (T 466 – K 131). Ha a módosítás eredménye az, hogy a levont áfát kell részben vagy egészben le nem vonható áfává minősíteni (mert az adóköteles tevékenységhez beszerzett eszközt részben vagy teljes adómentes tevékenységhez is használják), akkor a levonható áfát kell csökkenteni a bruttó érték növelésével (T 131 – K 466). […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
