Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése
Kérdés
A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. szeptember 5-én (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 847
[…] kültagot) kizár a korábbi évek adózott eredményéből való osztozkodásból. Véleményünk az, hogy nem! A Gt. 85. §-ának (2) bekezdése alapján semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár. A bt. esetében a tagi betétek együttes összegét meghaladó saját tőke valójában adózott eredmény, amelyet osztalékként (és nyilvánvalóan a kilépő tagot megillető összegként) csak akkor lehet kifizetni az Szt. 114. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A leírtakból következően tehát sem a Gt., sem az Szt. nem teszi lehetővé a saját tőkénél nagyobb összegnek a kilépő tag részére történő kifizetését. (A beltag korlátlan felelőssége indokolja, hogy a biztos veszteséget jelentő negatív tartalék összegével csökkentsék a kifizethető saját tőke összegét.) A jogszerűen kifizethető összegnek a naplófőkönyvben való könyvelése […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. szeptember 5-én (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 847
[…] kültagot) kizár a korábbi évek adózott eredményéből való osztozkodásból. Véleményünk az, hogy nem! A Gt. 85. §-ának (2) bekezdése alapján semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár. A bt. esetében a tagi betétek együttes összegét meghaladó saját tőke valójában adózott eredmény, amelyet osztalékként (és nyilvánvalóan a kilépő tagot megillető összegként) csak akkor lehet kifizetni az Szt. 114. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A leírtakból következően tehát sem a Gt., sem az Szt. nem teszi lehetővé a saját tőkénél nagyobb összegnek a kilépő tag részére történő kifizetését. (A beltag korlátlan felelőssége indokolja, hogy a biztos veszteséget jelentő negatív tartalék összegével csökkentsék a kifizethető saját tőke összegét.) A jogszerűen kifizethető összegnek a naplófőkönyvben való könyvelése […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
