Lakásingatlan szerződéskori értéke
Kérdés
1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. szeptember 4-én (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1390
[…] felmerült kiadás (például a hirdetések díja). A jövedelmet terhelő adót a magánszemélynek a jövedelem megszerzésének évéről szóló adóbevallásában kell feltüntetnie és megfizetnie. (Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amely napon az érvényes adásvételi szerződést a földhivatalhoz benyújtották.) Nem kell bevallani a vagyonátruházásból származó bevételt akkor, ha abból jövedelem nem keletkezik. Ha a vagyonátruházásból származó jövedelmet vagy annak egy részét a magánszemély az adóbevallás benyújtásáig (pl. a 2002-ben eladott ingatlan esetében 2003. március 20-áig) saját maga vagy közeli hozzátartozója részére lakáscélú felhasználásra fordítja, akkor a lakáscélra fordított jövedelem után az adót nem kell megfizetnie. Lakáscélú felhasználásnak minősül – többek között – a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése. Közeli hozzátartozó a Ptk. szerint: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Fontos azonban, hogy be kell vallani ezt a jövedelmet és annak lakáscélú felhasználását. Az utóbbi igazolására szolgáló iratokat nem kell beküldeni a bevallással, hanem őrizni kell az elévülésig (5 év), és csak ellenőrzéskor kell bemutatni. Ha a lakáscélú felhasználás nem valósul meg az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig, akkor a magánszemélynek az adót be kell fizetnie, de a befizetett adóból visszajár az ingatlan átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó, amely összeget saját maga vagy lakást szerző hozzátartozója részére a jövedelem megszerzésének időpontját követő 60 hónapon belül fordít lakáscélú felhasználásra. E határidő nem hosszabbítható meg. A lakáscélú felhasználást a következőképpen kell igazolni. A lakótelek, a lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. szeptember 4-én (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1390
[…] felmerült kiadás (például a hirdetések díja). A jövedelmet terhelő adót a magánszemélynek a jövedelem megszerzésének évéről szóló adóbevallásában kell feltüntetnie és megfizetnie. (Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amely napon az érvényes adásvételi szerződést a földhivatalhoz benyújtották.) Nem kell bevallani a vagyonátruházásból származó bevételt akkor, ha abból jövedelem nem keletkezik. Ha a vagyonátruházásból származó jövedelmet vagy annak egy részét a magánszemély az adóbevallás benyújtásáig (pl. a 2002-ben eladott ingatlan esetében 2003. március 20-áig) saját maga vagy közeli hozzátartozója részére lakáscélú felhasználásra fordítja, akkor a lakáscélra fordított jövedelem után az adót nem kell megfizetnie. Lakáscélú felhasználásnak minősül – többek között – a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése. Közeli hozzátartozó a Ptk. szerint: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Fontos azonban, hogy be kell vallani ezt a jövedelmet és annak lakáscélú felhasználását. Az utóbbi igazolására szolgáló iratokat nem kell beküldeni a bevallással, hanem őrizni kell az elévülésig (5 év), és csak ellenőrzéskor kell bemutatni. Ha a lakáscélú felhasználás nem valósul meg az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig, akkor a magánszemélynek az adót be kell fizetnie, de a befizetett adóból visszajár az ingatlan átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó, amely összeget saját maga vagy lakást szerző hozzátartozója részére a jövedelem megszerzésének időpontját követő 60 hónapon belül fordít lakáscélú felhasználásra. E határidő nem hosszabbítható meg. A lakáscélú felhasználást a következőképpen kell igazolni. A lakótelek, a lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
