Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. november 24-én (118. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2426

[…] a legfontosabbakra utalunk. A vadállományt bekerülési értéken kell nyilvántartásba venni, a növendékállatokat, illetve az egyéb állatokat a készletek között, a már felnőtt (ivarérett) állatokat a tárgyi eszközök között mint tenyészállatot. A növendékállatokat időszakonként a készletekből át kell vezetni (korosbítással) a tenyészállatok közé. Ha a vadaspark vadállományt vásárol, akkor egyszerű a bekerülési érték meghatározása és az állományba vétel a tárgyi eszközök, illetve a saját termelésű készletek között (a bekerülési értéknek az anyagköltségként történt elszámolása után!). Általában azonban nem a vadállomány beszerzése a jellemző! Hanem az, hogy a vadasparkban különböző vadak vannak, amelyekről azonban nem vezettek nyilvántartást. Ezen nyilvántartás felfektetéséhez legalább a mérlegfordulónappal meg kell becsülni (többszöri becsléssel közelíteni!) a vadaspark vadállományának fajtánkénti (ezen belül nemenként az ivarérettek, illetve a növendékek) darabszámát. Tapasztalati adatok alapján a becslést indokolt pontosítani az etetőhelyeken meg nem jelenő vadak számával. A vadaspark becsült vadállományának leltárba bekerülő mennyiségi adatait (vaddisznónál például kan, koca, süldő, malac bontásban) piaci értékeik figyelembevételével forintosítani kell. Ezt az értéket kell - első alkalommal – könyvelni a tenyészállatok, illetve a készletek között a rendkívüli bevételekkel szemben (a rendkívüli bevételek időbeli elhatárolásával). A leltár alapján az egyedi nyilvántartást vadállománycsoportonként kell felfektetni és vezetni év közben is. Mivel a vadállomány […]