Családiház-építés eladásra


Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!


Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. február 16-án (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2513

[…] csak akkor áll fenn, ha a beszerzés és az értékesítés ugyanazon szerződési formában bonyolódik le. Ha például adásvételi szerződéssel történik a beszerzés is meg az értékesítés is, akkor áru, vagy ha vállalkozási szerződés keretében történik a beszerzés is és az értékesítés is (és erre a szerződésben, számlában utalás van), akkor közvetített szolgáltatás. A Ptk. adásvételre vonatkozó előírásainak csak a telek beszerzése és értékesítése felel meg. (A telek, a telekhányad ellenértékét mindenképpen külön tételben kell számlázni.) Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését. Eszerint közvetített szolgáltatás a társaság által saját nevében vásárolt és harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon és részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás, közvetített szolgáltatásnál a társaság vevője is és nyújtója is a szolgáltatásnak. Családi ház építése esetén a kérdező társaság szolgáltatást (építési-szerelési tevékenységet) vásárol, de családi házat értékesít. (Vállalkozási szerződéssel vásárolt, de adásvételi szerződéssel értékesít, így nem teljesülnek a közvetített szolgáltatás feltételei!) A családi házak beszerzése – a kérdés szerint is - vállalkozási szerződés (a családi házak jellegéből következően: építési szerződés) keretében történik. A vállalkozó a Ptk. 402. §-a szerint az építési szerződés alapján az építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A vállalkozási szerződést a vállalkozó a megrendelővel köti. A kérdésben körülírtak alapján a kérdező társaság és a jövendőbeli tulajdonosok között adásvételi szerződés van, kapcsolatukra a vállalkozási szerződés nem értelmezhető. Vállalkozási szerződés van a kivitelezést, az építést végző vállalkozók és a kérdező társaság mint megrendelő között. A Ptk. 391. §-ának (2) bekezdése szerint a vállalkozó jogosult alvállalkozó igénybevételére, és nem a megrendelő. Így a vállalkozók által számlázott összeget nem lehet alvállalkozói teljesítményként elszámolni, azt mint igénybe vett szolgáltatások költségeit kell elsődlegesen az 5. számlaosztályban az anyagjellegű ráfordítások között elszámolni. Mivel a vállalkozási szerződés alapján igénybe vett szolgáltatások a családi házak felépítését, adásvételi szerződéssel értékesítésre kerülő termék előállítását szolgálják, a befejezetlen építés költségeit – mint saját termelésű készletet – az Szt. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján készletre kell venni, az adásvételi szerződéssel történő értékesítésig saját termelésű készletként (befejezetlen termelés, esetleg késztermék) kell kimutatni. A […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.