Káresemény utáni javítási költségek elszámolása


A kérdés a Számviteli Levelek 108. számában a 2203. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Nem értjük, hogy az Szt. 81. §-ának (2) bekezdéséből miért következik egyértelműen, hogy káresemény csak nem a vállalkozás eszközeivel kapcsolatosan merülhet fel. Véleményünk szerint, a hivatkozott § b) pontja tartalmazza a nem a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett kárt, hiszen megtéríteni kártérítésként csak azt lehet. Az a) pontban szerintünk a káresemény a társaság eszközeiben keletkezhet, és azok helyreállítási költségeit – a törvényi előírásból következően – társaságunk eddig ráfordításként könyvelte. Számunkra a válasz nem kielégítő, és nem fogadható el a magyarázat alapján sem. Ezért kérjük annak felülvizsgálatát, a válasz további törvényi értelmezéssel történő alátámasztását!


Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. szeptember 28-án (137. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2790

[…] és nem az egyéb ráfordítások között. Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 1. pontja részletezi az igénybe vett szolgáltatást. Ezek között szerepel az eszközök mások által elvégzett karbantartása is. Így tehát a mások által elvégzett karbantartás (a saját eszközök káresemény utáni helyreállítása is karbantartás, ha az nem minősül felújításnak) számlázott költségeit is az 5. számlaosztályban kell elszámolni, mint igénybe vett szolgáltatás költségét. Itt jegyezzük meg, ha a saját eszköz káresemény utáni javítási, helyreállítási költségeit egyéb ráfordításként számolnánk el, mint ahogyan a kérdező társaság teszi, akkor az egyéb javítási, karbantartási, helyreállítási munkák költségeit is ott kellene elszámolni. Ez pedig ellentmondana a számviteli törvény már hivatkozott előírásainak. Téved a kérdező akkor, amikor azt írja, hogy csak az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja tartalmazza a nem a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett kárt, hiszen megtéríteni kártérítésként csak azt lehet, és így az a) pont nem lehet más, mint a társaság eszközeiben bekövetkezett kár helyreállítási költségeinek elszámolása. A kérdező téves következtetése arra vezethető vissza, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket és a kártérítést azonosnak tekinti. A Ptk. előírásai azonban nem azonos módon kezelik a kár megtérítését és a kártérítést. A Ptk. 235. §-a alapján a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. Ilyen az eredeti állapot (a más eszközeiben okozott kár) helyreállítása is, amelynek a költségeit, ráfordításait az Szt. 81. §-a […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.