Meleg étel biztosítása
Kérdés
A cég a dolgozók részére megrendeli és kihozatja a meleg ételt. Erről a cég nevére készül a számla. Ebben az esetben hogyan kell elszámolni az étkeztetést? Milyen nyilvántartás szükséges?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. március 20-án (171. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3590
[…] részletes nyilvántartás vezetése szükséges. Olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből naponta megállapítható név szerint, hogy ki hányszor vette igénybe a szóban forgó melegétkeztetést. A napi adatok összesítésével meghatározható név szerint és összesen az étkezések száma (az adagszám). Az összes adagszám ismeretében a tárgyhónapban az 558. számlára könyvelt összes étkezési költségből kiszámítható az egy adagra (étkezésre) jutó költség összege. Az egyes dolgozók által ténylegesen a tárgyhónapon belül igénybe vett melegétkeztetés napjainak a számát megszorozva az egy adagra jutó költség összegével, megállapítható az egyes dolgozókat külön-külön terhelő munkahelyi étkeztetés tárgyhavi költsége. Amennyiben ennek összege meghaladja a 12 000 forintot 2008. január 1-je után, akkor a különbözetet vagy befizeti (megtéríti) a dolgozó, vagy adóköteles természetbeni juttatásnak kell azt tekinteni. Ha az előbbiek szerint megállapított különbözetet a dolgozó megtéríti, akkor azt felé számlázni kell az áfa felszámításával, annak a költségeivel az 558. számlán elszámolt költségeket – a megfelelő számlára történő átvezetéssel – csökkenteni kell, a költségekhez bizonyíthatóan kapcsolódó előzetesen felszámított és le nem vont áfa levonhatóvá válik. A dolgozók által megtérített – áfa nélküli – összeget árbevételként kell elszámolni. Ha az előbbiek szerint megállapított különbözetet a dolgozók nem térítik meg, akkor a dolgozónként meg nem térített összeg adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelynek összege után 54 százalék személyi jövedelemadót is fizetni kell, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. A kérdésből az következik, hogy a meleg étkezést igénybe vevő dolgozók a Tbj-tv. 5. §-a értelmében biztosítottnak minősülnek. Ezért az adóköteles természetbeni juttatásként meghatározott összeg (különbözet) személyi jövedelemadóval növelt összege után a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján a cégnek még 29 százalék társadalombiztosítási járulékot is kell fizetnie. Sőt az 1991. évi IV. törvény 40. §-a szerint a munkaadónak a személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás után még munkaadói járulék is terheli. Amennyiben a meleg étkezést igénybe vevő dolgozók a Tbj-tv. 5. §-a értelmében nem minősülnek biztosítottnak, az […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*