Szellemi munka apportálása
Kérdés
A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. január 8-án (189. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3950
[…] találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy. Úgy véljük, hogy a kérdésben leírtak a felsoroltak egyikének sem tekinthetők. A Ptk. 86. §-a alapján a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A védelmet az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelölés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. A kérdéshez leginkább kapcsolódó jogszabály a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, amelyből azonban nem következik, hogy a szóban forgó szellemi munka szellemi terméknek, illetve szellemi termék használati jogának minősülne. Az adott esetben valójában a tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalásról van szó (térítés nélkül). Ez viszont a Gt. 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) nem vehető figyelembe, nem apportálható! A […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. január 8-án (189. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3950
[…] találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy. Úgy véljük, hogy a kérdésben leírtak a felsoroltak egyikének sem tekinthetők. A Ptk. 86. §-a alapján a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A védelmet az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelölés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. A kérdéshez leginkább kapcsolódó jogszabály a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, amelyből azonban nem következik, hogy a szóban forgó szellemi munka szellemi terméknek, illetve szellemi termék használati jogának minősülne. Az adott esetben valójában a tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalásról van szó (térítés nélkül). Ez viszont a Gt. 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) nem vehető figyelembe, nem apportálható! A […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
