Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége
Kérdés
A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. január 22-én (190. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3971
[…] arányosítással) kell az adott időszak árbevételét és fizetendő áfáját elszámolni. Hangsúlyozzuk, a pótdíjat csak akkor lehet egyéb bevételként (és áfa nélkül) elszámolni, ha azt a normál parkolási díjon felül – jogszabályi előírás alapján – bírságként lehet felszámítani. A Számviteli Levelek 152. számában a 3129. kérdésre adott válasz is a bírságjellegű pótdíj elszámolására vonatkozik. Az adóév utolsó napján közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező nonprofit gazdasági társaság a Tao-tv. 20. §-a (1) bekezdésének e) pontja és (6) bekezdése, valamint a 6. számú melléklet E) fejezete alapján érvényesíthet adómentességet a kedvezményezett tevékenységből elért bevételének az összes bevételéhez viszonyított arányában. A kedvezményezett tevékenység bevétele 1. a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - ilyennek minősül a helyi önkormányzat – folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik; 2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. Feltételezésünk szerint a társaság tevékenysége a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a c) pontjának 22. alpontja alapján minősül közhasznú tevékenységnek, így ha a tevékenységet az önkormányzattal kötött szerződés alapján végzik, és a szerződés tartalmazza a Tao-tv.-ben előírt feltételeket, akkor az adómentesség érvényesíthető. A nonprofit korlátolt felelősségű társaság – akkor is, ha rendelkezik közhasznú jogállással – a 2008. adóévben alanya a szakképzési hozzájárulásról szóló törvénynek, illetve az innovációs járulékról rendelkező, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvénynek. Ez utóbbi törvény alapján kötelezettség akkor terheli, ha az adóév első napján nem minősül mikro- vagy kisvállalkozásnak. Ehhez a besorolást a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján kell elvégezni, figyelmen kívül hagyva e törvény egyéb – a besorolást befolyásoló – előírását. A besorolás egyik ismérve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, amelyet – külön rendelkezés hiányában […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. január 22-én (190. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3971
[…] arányosítással) kell az adott időszak árbevételét és fizetendő áfáját elszámolni. Hangsúlyozzuk, a pótdíjat csak akkor lehet egyéb bevételként (és áfa nélkül) elszámolni, ha azt a normál parkolási díjon felül – jogszabályi előírás alapján – bírságként lehet felszámítani. A Számviteli Levelek 152. számában a 3129. kérdésre adott válasz is a bírságjellegű pótdíj elszámolására vonatkozik. Az adóév utolsó napján közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező nonprofit gazdasági társaság a Tao-tv. 20. §-a (1) bekezdésének e) pontja és (6) bekezdése, valamint a 6. számú melléklet E) fejezete alapján érvényesíthet adómentességet a kedvezményezett tevékenységből elért bevételének az összes bevételéhez viszonyított arányában. A kedvezményezett tevékenység bevétele 1. a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - ilyennek minősül a helyi önkormányzat – folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik; 2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. Feltételezésünk szerint a társaság tevékenysége a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a c) pontjának 22. alpontja alapján minősül közhasznú tevékenységnek, így ha a tevékenységet az önkormányzattal kötött szerződés alapján végzik, és a szerződés tartalmazza a Tao-tv.-ben előírt feltételeket, akkor az adómentesség érvényesíthető. A nonprofit korlátolt felelősségű társaság – akkor is, ha rendelkezik közhasznú jogállással – a 2008. adóévben alanya a szakképzési hozzájárulásról szóló törvénynek, illetve az innovációs járulékról rendelkező, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvénynek. Ez utóbbi törvény alapján kötelezettség akkor terheli, ha az adóév első napján nem minősül mikro- vagy kisvállalkozásnak. Ehhez a besorolást a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján kell elvégezni, figyelmen kívül hagyva e törvény egyéb – a besorolást befolyásoló – előírását. A besorolás egyik ismérve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, amelyet – külön rendelkezés hiányában […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
