Polgári jogi társaságból (PJT) szövetkezet
Kérdés
PJT kábeltelevíziós rendszer nem tud átalakulni, de nem működhet PJT formájában sem. 16 tag alapított egy szövetkezetet 5000 Ft/fő részjeggyel. A PJT-ben tagdíjat szedtek a tagoktól, és elkészítették a kábeltelevíziós hálózatot 2000 lakásban. A PJT átadja az eszközeit működtetésre, üzemeltetésre, és kötelezi a szövetkezetet a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Milyen értéken kell számláznia a PJT-nek? Kell-e áfát fizetni? A szövetkezet azt visszaigényelheti? Mi lesz az áfa alapja? Illetéket kell-e fizetnie a szövetkezetnek a kapott hálózat után? Hogyan kell könyvelni? A PJT vezetői társadalmi munkában látják el a feladatot. Az ügyvéd szerint minden mehet úgy, ahogyan leírtam. Semmit nem kell fizetni, mert mindez a lakosság részére történik.
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. szeptember 3-án (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4266
[…] PJT csak működtetésre, üzemeltetésre adja (adhatja!) át. Így azokat, bár a PJT-re nem vonatkoznak a számviteli törvényi előírások, a tagokkal való elszámolás érdekében a PJT-nél kell továbbra is nyilvántartani. A leírtakból következően, a szövetkezet a működtetésre, üzemeltetésre átvett kábeltelevíziós rendszer eszközeit a könyvviteli nyilvántartásában nem mutathatja ki (úgy kell eljárnia, mintha bérbe vett eszköz lenne!), hiszen azok továbbra is a PJT közös tulajdonában maradnak. Így nincs térítés nélküli átadás/átvétel, és ebből következően közvetlenül nincs áfa-, illetve illetékfizetési kötelezettség sem. Az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül a vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedése. A kérdésben leírt esetben valójában erről van szó: a PJT a szövetkezet javára lemond a kábeltelevíziós rendszer működtetésének, üzemeltetésének a jogáról. A működtetés, az üzemeltetés jogáról való lemondás mint vagyoni értékű jognak az értékét a PJT-nek és a szövetkezetnek kell – a várható működtetés, üzemeltetés időtartama függvényében, a működtetés, az üzemeltetés eredményessége alapján - meghatároznia, és a két fél közötti megállapodásban rögzíteni. A két félnek kell döntenie arról is, hogy a szövetkezet a működtetés, üzemeltetés jogának ellenértékét a PJT részére egy összegben vagy részletekben megtéríti-e, vagy azt a szövetkezet térítés nélkül kapja. Akár térítés ellenében történik a működtetés, az üzemeltetés jogának átengedése, akár térítés nélkül, az Áfa-tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a tulajdonostársak közössége nevében eljáró képviselőnek számláznia kell az áfát. Amennyiben a szövetkezet a kábeltelevíziós rendszer működtetésének, üzemeltetésének jogáért fizet a PJT-nek, az áfa nélküli ellenértéket az ingatlanok között, mint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot kell a kötelezettségekkel szemben (T 126 – K 454) állományba vennie, az áfát levonásba helyezheti, feltéve hogy a működtetés, az üzemeltetés során a szövetkezet áfaköteles bevételt fog realizálni. (A vagyoni értékű jog bekerülési értékét terv szerinti értékcsökkenéssel számolja el a szövetkezet a költségei között!) Ha a szövetkezet a kábeltelevíziós rendszer működtetésének, üzemeltetésének jogáért nem fizet a PJT-nek, azaz térítés nélkül szerzi meg, akkor is annak az áfa nélküli értékét az ingatlanok között, mint ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot a rendkívüli bevételekkel szemben (T 126 – K 9891) állományba kell venni, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 9891 – K 4833). Az áfa ez esetben is levonható, ha a működtetés, az üzemeltetés során a szövetkezet áfaköteles bevételt fog realizálni. A vagyoni értékű jog bekerülési értéke alapján ez esetben is terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, amellyel azonos összegben a halasztott bevételt meg kell szüntetni (T 4833 – K 9891). Az illetéktörvény 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség terheli […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*