Eltérés a számviteli törvény előírásaitól
Kérdés
Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. március 18-án (217. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4510
[…] számolni, a támogatásnak a konkrét összegét sem jogszabály határozza meg, az elszámolást be kell nyújtani a támogatóhoz, azt el kell fogadnia, az elfogadást pedig írásban vissza kell igazolnia. A feltételek teljesítése igazolásának (amelynek a végleges támogatást összegszerűen is tartalmaznia kell) legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig a támogatott társasághoz meg kell érkeznie. Ez esetben is azonban a támogatást akkor és olyan összegben lehet egyéb bevételként elszámolni, ha az a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezésre került, a pénzügyileg rendezett összegben. (Ha korábban, például 2009-ben a támogató előleget folyósított, és a visszaigazolás a teljesítésről, az elszámolás elfogadásáról a mérlegkészítés időpontjáig megérkezett, az előlegnek megfelelő összegű támogatás – maximum a támogatás elfogadott összegében – pénzügyileg rendezettnek tekinthető!) Az összemérés számviteli alapelvre hivatkozással egyesek az adott esetben a felmerült költségek időbeli elhatárolását javasolják. Ilyen javaslattal azonban nem lehet egyetérteni. Az időbeli elhatárolás alapelv szerint az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. A támogatással finanszírozott költségek nem ilyenek, a 2009-ben felmerült költségeknek semmi közük nincs a 2010. évi működéshez. Így elhatárolás esetén a tárgyévben (2009-ben) veszteséget jelentő tételek kerülnének át a 2010. évre, amely veszteségelhatárolást jelentene, ami viszont az óvatosság és az összemérés számviteli alapelvek követelményeivel is ellentétes lenne. Az összemérés elve is úgy fogalmaz, hogy a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell a tárgyévi eredmény meghatározása során számításba venni. Tehát a tárgyidőszak bevételeihez kell hozzárendelni a bevétel elérése érdekében felmerült költségeket és nem fordítva! A támogatás – az adott esetben – költségeket finanszíroz, és nem értékesítésre kerülő tevékenységet. Ezt hangsúlyozni kell, mivel még az értékesítésre kerülő tevékenység (termék) tárgyévben felmerült költségeit sem lehet időbelileg elhatárolni, azokat az üzleti év végén legkésőbb készletre kell venni (befejezetlen termelésként, félkész, illetve késztermékként). A leírtakból következően, a kérdésre adandó válaszhoz, az eredmény torzításmentes számbavételéhez lehetőségként marad a számviteli törvény 4. §-ának (4) bekezdése. E szerint: a törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – eltérni, ha az adott körülmények mellett a számviteli törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet. A számviteli törvény korábbiakban hivatkozott előírásaiból egyértelműen következik, hogy a 2009-ben a támogatással kapcsolatosan felmerült költségek […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. március 18-án (217. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4510
[…] számolni, a támogatásnak a konkrét összegét sem jogszabály határozza meg, az elszámolást be kell nyújtani a támogatóhoz, azt el kell fogadnia, az elfogadást pedig írásban vissza kell igazolnia. A feltételek teljesítése igazolásának (amelynek a végleges támogatást összegszerűen is tartalmaznia kell) legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig a támogatott társasághoz meg kell érkeznie. Ez esetben is azonban a támogatást akkor és olyan összegben lehet egyéb bevételként elszámolni, ha az a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezésre került, a pénzügyileg rendezett összegben. (Ha korábban, például 2009-ben a támogató előleget folyósított, és a visszaigazolás a teljesítésről, az elszámolás elfogadásáról a mérlegkészítés időpontjáig megérkezett, az előlegnek megfelelő összegű támogatás – maximum a támogatás elfogadott összegében – pénzügyileg rendezettnek tekinthető!) Az összemérés számviteli alapelvre hivatkozással egyesek az adott esetben a felmerült költségek időbeli elhatárolását javasolják. Ilyen javaslattal azonban nem lehet egyetérteni. Az időbeli elhatárolás alapelv szerint az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. A támogatással finanszírozott költségek nem ilyenek, a 2009-ben felmerült költségeknek semmi közük nincs a 2010. évi működéshez. Így elhatárolás esetén a tárgyévben (2009-ben) veszteséget jelentő tételek kerülnének át a 2010. évre, amely veszteségelhatárolást jelentene, ami viszont az óvatosság és az összemérés számviteli alapelvek követelményeivel is ellentétes lenne. Az összemérés elve is úgy fogalmaz, hogy a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell a tárgyévi eredmény meghatározása során számításba venni. Tehát a tárgyidőszak bevételeihez kell hozzárendelni a bevétel elérése érdekében felmerült költségeket és nem fordítva! A támogatás – az adott esetben – költségeket finanszíroz, és nem értékesítésre kerülő tevékenységet. Ezt hangsúlyozni kell, mivel még az értékesítésre kerülő tevékenység (termék) tárgyévben felmerült költségeit sem lehet időbelileg elhatárolni, azokat az üzleti év végén legkésőbb készletre kell venni (befejezetlen termelésként, félkész, illetve késztermékként). A leírtakból következően, a kérdésre adandó válaszhoz, az eredmény torzításmentes számbavételéhez lehetőségként marad a számviteli törvény 4. §-ának (4) bekezdése. E szerint: a törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – eltérni, ha az adott körülmények mellett a számviteli törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet. A számviteli törvény korábbiakban hivatkozott előírásaiból egyértelműen következik, hogy a 2009-ben a támogatással kapcsolatosan felmerült költségek […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
