Visszaszállított áru számlázása
Kérdés
Cégünk 1998 óta működő, nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. A visszárut – ami elsősorban a multikkal folytatott kereskedelem, illetve különmegállapodás következménye – átlagáron vettük vissza készletünkbe, a számlázást pedig vevőjóváírásként rendeztük. Az elmúlt év végén új programot vásároltunk, ahol a készletnyilvántartás csúsztatott átlagáron történik. Az új program alapján a visszáru készletre vételét vásárlásként kezeljük, a vevő állítja ki a visszáru számláját, és nem mi a vevőjóváírást. Így az árut árréssel növelten vesszük vissza készletünkre. Milyen áron kell a visszárut készletre venni a csúsztatott átlagáras módszer esetében, átlagáron vagy árrésünkkel növelt eladási áron?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. május 19-én (244. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5037
[…] esetben mérleghamisítás!). Az előbbiekből következik, hogy valójában a kérdés bevezetőjében leírt gyakorlat az, ami mind a statisztikai, mind a számviteli előírásokkal összeegyeztethető. Az értékesített és később visszaszállított áru (a visszáru) azt jelenti, hogy nem történt értékesítés. Így ez esetben az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján az eladónak (jelen esetben a kérdező cégnek) a visszaküldött áruról helyesbítő számlát kell kiállítania, és a helyesbítő számla alapján kell helyesbítenie a számviteli és adónyilvántartásokat is (T 91-92, 467 – K 311), ehhez kapcsolódóan a készletnyilvántartást is az eladott áruk beszerzési értékével szemben (T 261 – K 814), célszerűen az éppen aktuális átlagáron. Ezen módszer, azaz az eladó által kiállított helyesbítő számlával történő dokumentálása a visszárunak azonban feltételezi azt, hogy a helyesbítő számlán (az Áfa-tv. szerinti számlával egy tekintet alá eső okiraton) az eredeti számlára van lehetőség hivatkozni. Gyakran előfordul, hogy éppen a multikkal folytatott kereskedelem során, hogy a már pénzügyileg is rendezett számlával dokumentáltan értékesített terméket szállítják vissza. Ez esetben a helyesbítő számlát az Áfa-tv. követelményeinek megfelelően kiállítani szinte lehetetlen. Jobb megoldás hiányában ekkor célszerűnek az látszik, ha a visszaszállított árut a vevő eladja a korábbi eladónak, azaz számlázza a korábbi […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. május 19-én (244. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5037
[…] esetben mérleghamisítás!). Az előbbiekből következik, hogy valójában a kérdés bevezetőjében leírt gyakorlat az, ami mind a statisztikai, mind a számviteli előírásokkal összeegyeztethető. Az értékesített és később visszaszállított áru (a visszáru) azt jelenti, hogy nem történt értékesítés. Így ez esetben az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján az eladónak (jelen esetben a kérdező cégnek) a visszaküldött áruról helyesbítő számlát kell kiállítania, és a helyesbítő számla alapján kell helyesbítenie a számviteli és adónyilvántartásokat is (T 91-92, 467 – K 311), ehhez kapcsolódóan a készletnyilvántartást is az eladott áruk beszerzési értékével szemben (T 261 – K 814), célszerűen az éppen aktuális átlagáron. Ezen módszer, azaz az eladó által kiállított helyesbítő számlával történő dokumentálása a visszárunak azonban feltételezi azt, hogy a helyesbítő számlán (az Áfa-tv. szerinti számlával egy tekintet alá eső okiraton) az eredeti számlára van lehetőség hivatkozni. Gyakran előfordul, hogy éppen a multikkal folytatott kereskedelem során, hogy a már pénzügyileg is rendezett számlával dokumentáltan értékesített terméket szállítják vissza. Ez esetben a helyesbítő számlát az Áfa-tv. követelményeinek megfelelően kiállítani szinte lehetetlen. Jobb megoldás hiányában ekkor célszerűnek az látszik, ha a visszaszállított árut a vevő eladja a korábbi eladónak, azaz számlázza a korábbi […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
