Értékcsökkenés a jegyzett tőkével szemben
Kérdés
Az Szt. 177. §-a (4) bekezdésének értelmében a vízi társulatoknak a kezelésükben lévő vízi építmények bruttó értéke után az értékcsökkenés összegét a jegyzett tőkével szemben kellett elszámolni. Ezt az előírást azonban 2009-ben törölték, mivel az nem felel meg az állami vagyonról szóló törvény előírásainak. A kérdéses tárgyieszköz-állomány minősítése tulajdonjogi, illetve társaságjogi kérdés, amelynek a tisztázása után lehet azt számvitelileg szabályozni. Mind ez idáig azonban ez nem történt meg. A tulajdonjog rendezéséig a jegyzett tőkére vonatkozó módosítás hogyan értendő? Hova kell kivezetni, hogy ne maradjon a saját vagyonban? Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történhet, mivel jelentős eszközállományról van szó, a költségkénti elszámolása jelentős veszteséget okozna, amire nincs fedezet.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. július 14-én (247. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5085
[…] tulajdonát nem képező vízi építmények forrása nem lehet a jegyzett tőke. A hivatkozott törvény 45. §-a alapján a vízi társulatnak a társulati művek körébe tartozó állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre vagyonkezelői, illetve használati (üzemeltetői) szerződést kell kötni a tulajdonossal. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról – jelenleg – a 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet rendelkezik. Ez tartalmazza – többek között - a vagyonkezelés szabályait, továbbá a vagyonkezelésre vonatkozó elszámolási szabályokat. A Korm. rendelet előírásaiból következik, hogy a vagyonkezelőnek a saját eszközeitől ugyan elkülönítetten, de a saját eszközeivel azonos módon kell a könyveiben kimutatni a vagyonkezelésbe vett eszközöket is, és kell azok bruttó értéke alapján is a terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A vagyonkezelésbe vett eszközöket a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kell a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken állományba venni. Így ha a vízi társulat a vagyonkezelési szerződést megköti, az érintett eszközök könyv szerinti értékével először csökkentenie kell a jegyzett tőkét, majd ezen eszközöket mint vagyonkezelésbe vett eszközöket kell a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken (ez lesz az új bruttó érték) állományba venni a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Amennyiben a kivezetésre kerülő eszközök könyv szerinti értéke (bruttó értéke csökkentve […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. július 14-én (247. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5085
[…] tulajdonát nem képező vízi építmények forrása nem lehet a jegyzett tőke. A hivatkozott törvény 45. §-a alapján a vízi társulatnak a társulati művek körébe tartozó állami, önkormányzati és egyéb tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre vagyonkezelői, illetve használati (üzemeltetői) szerződést kell kötni a tulajdonossal. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról – jelenleg – a 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet rendelkezik. Ez tartalmazza – többek között - a vagyonkezelés szabályait, továbbá a vagyonkezelésre vonatkozó elszámolási szabályokat. A Korm. rendelet előírásaiból következik, hogy a vagyonkezelőnek a saját eszközeitől ugyan elkülönítetten, de a saját eszközeivel azonos módon kell a könyveiben kimutatni a vagyonkezelésbe vett eszközöket is, és kell azok bruttó értéke alapján is a terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A vagyonkezelésbe vett eszközöket a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kell a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken állományba venni. Így ha a vízi társulat a vagyonkezelési szerződést megköti, az érintett eszközök könyv szerinti értékével először csökkentenie kell a jegyzett tőkét, majd ezen eszközöket mint vagyonkezelésbe vett eszközöket kell a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken (ez lesz az új bruttó érték) állományba venni a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Amennyiben a kivezetésre kerülő eszközök könyv szerinti értéke (bruttó értéke csökkentve […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
