Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség
Kérdés
Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. augusztus 25-én (249. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5117
[…] belül kérelemmel benyújtani. Ha az egyezség megfelel a csődtörvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Amennyiben a csődegyezséget a kérdező társaságnál a bíróság végzéssel jóváhagyta, és a csődeljárást befejezetté nyilvánította, akkor a csődegyezségben rögzítettek közül – az adott esetben – a kötelezettségenként elengedett összegeket könyvelni kell, az adósnál elengedett kötelezettségként a 98. számlacsoportban. (Természetesen könyvelni kell a hitelezőknél is az elengedett követelés összegét a 88. számlacsoportban.) A csődtörvényi előírás feltételezi, hogy a csődegyezséget a felek teljesítik. Ha az adós nem teljesít – mint a kérdésben leírt társaság esetén –, akkor valójában nem teljesül a csődeljárás célja, az, hogy az adós fizetőképessége megőrzésre, illetve helyreállításra kerüljön. Ha viszont az adós tartósan fizetésképtelenné vált, indokolt a felszámolási eljárást lefolytatni. A felszámolási eljárás lefolytatható az adós, illetve a hitelezők kérelmére is. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A fentiek figyelembevétele mellett az adósnak a csődegyezség befejezetté nyilvánítása napjával (a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedése napjával) könyvelnie kellett az elengedett kötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben, a kötelezettségek analitikus nyilvántartásában pedig a maradék 50%-nak a módosult fizetési határidőit rögzíteni kellett. Mivel az adós társaság a csődegyezség halasztott fizetésre vonatkozó […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. augusztus 25-én (249. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5117
[…] belül kérelemmel benyújtani. Ha az egyezség megfelel a csődtörvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Amennyiben a csődegyezséget a kérdező társaságnál a bíróság végzéssel jóváhagyta, és a csődeljárást befejezetté nyilvánította, akkor a csődegyezségben rögzítettek közül – az adott esetben – a kötelezettségenként elengedett összegeket könyvelni kell, az adósnál elengedett kötelezettségként a 98. számlacsoportban. (Természetesen könyvelni kell a hitelezőknél is az elengedett követelés összegét a 88. számlacsoportban.) A csődtörvényi előírás feltételezi, hogy a csődegyezséget a felek teljesítik. Ha az adós nem teljesít – mint a kérdésben leírt társaság esetén –, akkor valójában nem teljesül a csődeljárás célja, az, hogy az adós fizetőképessége megőrzésre, illetve helyreállításra kerüljön. Ha viszont az adós tartósan fizetésképtelenné vált, indokolt a felszámolási eljárást lefolytatni. A felszámolási eljárás lefolytatható az adós, illetve a hitelezők kérelmére is. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A fentiek figyelembevétele mellett az adósnak a csődegyezség befejezetté nyilvánítása napjával (a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedése napjával) könyvelnie kellett az elengedett kötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben, a kötelezettségek analitikus nyilvántartásában pedig a maradék 50%-nak a módosult fizetési határidőit rögzíteni kellett. Mivel az adós társaság a csődegyezség halasztott fizetésre vonatkozó […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
