Behajtási költségátalány elszámolása


Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. március 6-án (301. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6208

[…] jogkövetkezményei alól. A hivatkozott előírás szerint köteles a késedelembe esett adós fizetni. Ha köteles, akkor azt az egyéb ráfordításokkal szemben kötelezettségként elő kell írni, akkor is, ha azt a szállító nem kéri. (A törvény a 40 eurónak megfelelő forintösszeg megfizetését nem a jogosult kérelméhez köti!) Az a társaság, amelyiknek nem fizettek (jogosult), nem engedheti el azt a kötelezettséget, amelyet jogszabály – a hivatkozottak szerint – előírt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nála (a jogosultnál) követelésként nem kell kimutatni. A jogosultnál is ki kell mutatni a 0. számlaosztályban mindaddig, amíg a késedelembe esett kötelezett nem fizeti meg a behajtási költségátalányt. A megfizetett behajtási költségátalányt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg egyéb bevételként kell elszámolni. Amíg tehát a kötelezett nem fizetett, a jogosult […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.