Engedményezés vagy faktorálás
Kérdés
Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. július 30-án (329. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6727
[…] végleges jelleggel eladták, térítés nélkül átadták, valójában adásvétel;– a követelés faktorálása a faktoringszerződéssel a követelés behajtására történő felhatalmazás, a behajtásra kerülő követelés pénzügyi rendezésének megelőlegezése pénzkölcsön nyújtásával, kamat és faktoringdíj felszámításával, valójában kölcsönszerződés.A Ptk. szerinti követelés engedményezése esetén a követelés véglegesen átmegy az engedményes tulajdonába, az ellenérték meghatározása során nyilvánvalóan tekintettel vannak az esedékességig (késedelem esetén a követelés kiegyenlítéséig) hátralévő idő kockázatára, az eredeti vevő fizetőképességére, és nem utolsósorban az engedményes esetleges többletköltségeire. A kockázatokból adódó veszteség – ez esetben – az engedményezőnél a szerződés létrejöttekor kimutatásra kerül (a számviteli elszámolás során a 962. és 862. számlák egyenlegeként megjelenő összegben).A faktoringszerződés esetében a követelés nem megy át a faktor tulajdonába, az az eredeti adós általi pénzügyi rendezéskor (ha teljes összegében kiegyenlítették) kivezetésre kerül, ha pedig várhatóan nem kerül kiegyenlítésre, azt […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. július 30-án (329. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6727
[…] végleges jelleggel eladták, térítés nélkül átadták, valójában adásvétel;– a követelés faktorálása a faktoringszerződéssel a követelés behajtására történő felhatalmazás, a behajtásra kerülő követelés pénzügyi rendezésének megelőlegezése pénzkölcsön nyújtásával, kamat és faktoringdíj felszámításával, valójában kölcsönszerződés.A Ptk. szerinti követelés engedményezése esetén a követelés véglegesen átmegy az engedményes tulajdonába, az ellenérték meghatározása során nyilvánvalóan tekintettel vannak az esedékességig (késedelem esetén a követelés kiegyenlítéséig) hátralévő idő kockázatára, az eredeti vevő fizetőképességére, és nem utolsósorban az engedményes esetleges többletköltségeire. A kockázatokból adódó veszteség – ez esetben – az engedményezőnél a szerződés létrejöttekor kimutatásra kerül (a számviteli elszámolás során a 962. és 862. számlák egyenlegeként megjelenő összegben).A faktoringszerződés esetében a követelés nem megy át a faktor tulajdonába, az az eredeti adós általi pénzügyi rendezéskor (ha teljes összegében kiegyenlítették) kivezetésre kerül, ha pedig várhatóan nem kerül kiegyenlítésre, azt […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
