K+F-használati, -hasznosítási jog közvetítése
Kérdés
Társaságunk díjat fizet az anyavállalatának kutatás-fejlesztési tevékenység következtében előálló eredmények használatának, hasznosításának jogáért, mely jogok egy részét ellenérték fejében leányvállalatai részére továbbadja. A társaság valójában egy nagyobb földrajzi területre vásárolja meg a K+F-eredmény használati, hasznosítási jogát, amelyet a leányvállalatai között feloszt. Kérdéses, hogy a társaság a használati, hasznosítási jog továbbadása esetén közvetített szolgáltatások értéke jogcímen csökkentheti-e helyi iparűzésiadó-alapját az anyavállalatának fizetett (fizetendő) díj összegével.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. március 10-én (341. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6926
[…] tehát "beékelődik" a szolgáltatást ténylegesen nyújtó, illetve fogadó közé, és ez megnyilvánul a háromoldalú számlázási kapcsolatban is, amikor a szolgáltatás nyújtója az adózónak számláz (jogi értelemben vele áll kapcsolatban), az adózó pedig ezen teljesítményt – változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – továbbszámlázza megrendelője felé. Ezen túlmenően valamely szolgáltatás közvetített szolgáltatásként történő elszámolhatóságának a feltétele a helyi iparűzési adó vonatkozásában az is, hogy az adóalany a "közreműködő" szolgáltatását harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján "vásárolja" meg (vegye igénybe) úgy, hogy ezen szerződésből a közvetítés lehetősége, a megrendelő felé kiállított számlából pedig a közvetítés ténye kitűnjön.Tekintettel arra, hogy a fentiekben vázolt – a Htv. szövegéből következő – feltételek teljesülésének elmaradása esetén nem beszélhetünk közvetített szolgáltatások értékéről, így a kérdésben említett, a társaság által az anyavállalatnak fizetett díj sem sorolható az előzőekben bemutatott fogalmi körbe. A társaság ugyanis nem szolgáltatást vásárol anyavállalatától, hanem egy konkrét hozzáférési jogot, amelyet […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. március 10-én (341. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6926
[…] tehát "beékelődik" a szolgáltatást ténylegesen nyújtó, illetve fogadó közé, és ez megnyilvánul a háromoldalú számlázási kapcsolatban is, amikor a szolgáltatás nyújtója az adózónak számláz (jogi értelemben vele áll kapcsolatban), az adózó pedig ezen teljesítményt – változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – továbbszámlázza megrendelője felé. Ezen túlmenően valamely szolgáltatás közvetített szolgáltatásként történő elszámolhatóságának a feltétele a helyi iparűzési adó vonatkozásában az is, hogy az adóalany a "közreműködő" szolgáltatását harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján "vásárolja" meg (vegye igénybe) úgy, hogy ezen szerződésből a közvetítés lehetősége, a megrendelő felé kiállított számlából pedig a közvetítés ténye kitűnjön.Tekintettel arra, hogy a fentiekben vázolt – a Htv. szövegéből következő – feltételek teljesülésének elmaradása esetén nem beszélhetünk közvetített szolgáltatások értékéről, így a kérdésben említett, a társaság által az anyavállalatnak fizetett díj sem sorolható az előzőekben bemutatott fogalmi körbe. A társaság ugyanis nem szolgáltatást vásárol anyavállalatától, hanem egy konkrét hozzáférési jogot, amelyet […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
