Társasházak számviteli feladatai, követelményei
Kérdés
A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. március 8-án (381. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7537
[…] ha a közös költségekhez való hozzájárulás befizetése nem egy összegben, hanem havonta részletekben történik, valamint akkor, ha a megelőző évről túlfizetés vagy hátralék húzódik át a tárgyévre.A társasház, mint egyéb szervezet, az Szt. hatálya alá tartozik. A számviteli törvény előírásait a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben (Korm. rend.) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.A társasház beszámolási kötelezettsége határozza meg a társasház könyvvezetési kötelezettségét. A társasház készíthet egyszerűsített beszámolót, ha az alaptevékenységből (közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatási bevétel, egyéb bevétel), valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet – választása szerint – minden társasház. De kötelező egyszerűsített éves beszámolót készítenie a társasháznak akkor, ha az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.Az egyszerűsített beszámolót egyszeres könyvvitel (pénzforgalmi könyvvitel), az egyszerűsített éves beszámolót kettős könyvvitel (minden gazdasági eseményt rögzítő könyvvitel) támasztja alá.A társasház esetében igen fontos döntés – ha van választási lehetőség – a beszámoló formájának a meghatározása, és ezzel megállapítva a könyvelés módszerét is. A kettős és az egyszeres könyvvitel alapelvéből (abból, hogy a kettős könyvvitel a gazdasági eseményeket folyamatosan könyvelteti, az egyszeres könyvvitel pedig csak a pénzügyileg rendezett tételeket), következik, hogy a nyilvántartásokban rögzített adatok más időpontban, más tartalommal, esetleg máshol jelennek meg, és így felhasználásuk is eltérő módon történhet például a beszámoló készítése során.A tulajdonostársakat terhelő befizetéseket – függetlenül attól, hogy azokat tervezett adatok alapján határozták meg – nem lehet, nem szabad előlegnek tekinteni (a társasház nem végez tevékenységet): egyszeres könyvvitel mellett a ténylegesen befizetett összeg minősül pénzügyileg rendezett bevételnek (külön nyilvántartás kell a befizetendő és a ténylegesen befizetett összeg közötti különbözet, a hátralék, illetve a túlfizetés kimunkálásához), kettős könyvvitel mellett általában a havonta fizetendő (tervezett) összeg könyvelendő bevételként és a tulajdonostársakkal szembeni követelésként, a ténylegesen befizetett összeg az így kimutatott követelést csökkenti, és a nyilvántartás automatikusan mutatja a hátralék és a túlfizetés összegét is tulajdonosonként.A társasházat terhelő kifizetések az egyszeres könyvvitel mellett csak akkor kerülnek a nyilvántartásokban rögzítésre, ha azokat a társasház pénzügyileg rendezte (külön nyilvántartás vezetendő a pénzügyileg még nem rendezett kötelezettségekről). Kettős könyvvitel esetén a megtörtént gazdasági esemény elismert ellenértékét kell a ráfordítások között, a bevételekkel szembeállítva rögzíteni, függetlenül azok pénzügyi rendezésének megtörténtétől.A Tht. 48. §-ában előírt éves elszámolási kötelezettség csak a társasház mint szervezet szintjén értelmezhető, mivel a költségvetési javaslattal érintett év már régen befejeződött, a tulajdonostársak fizetési kötelezettsége utólag, visszamenőlegesen csak igen bonyolult módon változtatható meg, a túlfizetés visszafizetése pedig felesleges pénzmozgást jelentene, mert a visszafizetés időszakában is terheli befizetési kötelezettség a tulajdonostársakat. A társasház szintjén való rendezés mellett szól az is, hogy a társasháznak – ellentétben a kérdés megfogalmazója véleményével – lehet eredménye (ami nem adóköteles), amely eredményt a következő évi költségvetési javaslat elkészítésekor indokolt számításba venni. Így a tulajdonostársak közösköltség-hozzájárulása annyi, mint amennyi az adott évi költségvetési javaslatban a neve mellett szerepel. Ha többet fizetett be, akkor túlfizetése van (beszámít a következő évibe), ha kevesebbet, akkor pedig hátraléka keletkezett, amelyet sürgősen rendeznie kell. (A három hónapon túli hátralékkal rendelkező tulajdonostárs külön tulajdonát és közös tulajdonát a társasház a Tht. 30. §-a alapján jelzáloggal terhelheti.)Az Szt. általános előírásából az következik, hogy a társasháznak a Korm. rendelet szerinti beszámolóját a naptári évről a naptári évet követő év május 31-éig kell elkészítenie és a közgyűléssel elfogadtatnia.A Korm. rendelet szerinti egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitellel alátámasztva) részei: az eszközöket és a forrásokat tartalmazó mérleg, továbbá az eredménylevezetés a pénzügyileg rendezett bevételekről, végleges pénzkiadásokról, valamint a tájékoztató […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. március 8-án (381. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7537
[…] ha a közös költségekhez való hozzájárulás befizetése nem egy összegben, hanem havonta részletekben történik, valamint akkor, ha a megelőző évről túlfizetés vagy hátralék húzódik át a tárgyévre.A társasház, mint egyéb szervezet, az Szt. hatálya alá tartozik. A számviteli törvény előírásait a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben (Korm. rend.) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.A társasház beszámolási kötelezettsége határozza meg a társasház könyvvezetési kötelezettségét. A társasház készíthet egyszerűsített beszámolót, ha az alaptevékenységből (közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatási bevétel, egyéb bevétel), valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet – választása szerint – minden társasház. De kötelező egyszerűsített éves beszámolót készítenie a társasháznak akkor, ha az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.Az egyszerűsített beszámolót egyszeres könyvvitel (pénzforgalmi könyvvitel), az egyszerűsített éves beszámolót kettős könyvvitel (minden gazdasági eseményt rögzítő könyvvitel) támasztja alá.A társasház esetében igen fontos döntés – ha van választási lehetőség – a beszámoló formájának a meghatározása, és ezzel megállapítva a könyvelés módszerét is. A kettős és az egyszeres könyvvitel alapelvéből (abból, hogy a kettős könyvvitel a gazdasági eseményeket folyamatosan könyvelteti, az egyszeres könyvvitel pedig csak a pénzügyileg rendezett tételeket), következik, hogy a nyilvántartásokban rögzített adatok más időpontban, más tartalommal, esetleg máshol jelennek meg, és így felhasználásuk is eltérő módon történhet például a beszámoló készítése során.A tulajdonostársakat terhelő befizetéseket – függetlenül attól, hogy azokat tervezett adatok alapján határozták meg – nem lehet, nem szabad előlegnek tekinteni (a társasház nem végez tevékenységet): egyszeres könyvvitel mellett a ténylegesen befizetett összeg minősül pénzügyileg rendezett bevételnek (külön nyilvántartás kell a befizetendő és a ténylegesen befizetett összeg közötti különbözet, a hátralék, illetve a túlfizetés kimunkálásához), kettős könyvvitel mellett általában a havonta fizetendő (tervezett) összeg könyvelendő bevételként és a tulajdonostársakkal szembeni követelésként, a ténylegesen befizetett összeg az így kimutatott követelést csökkenti, és a nyilvántartás automatikusan mutatja a hátralék és a túlfizetés összegét is tulajdonosonként.A társasházat terhelő kifizetések az egyszeres könyvvitel mellett csak akkor kerülnek a nyilvántartásokban rögzítésre, ha azokat a társasház pénzügyileg rendezte (külön nyilvántartás vezetendő a pénzügyileg még nem rendezett kötelezettségekről). Kettős könyvvitel esetén a megtörtént gazdasági esemény elismert ellenértékét kell a ráfordítások között, a bevételekkel szembeállítva rögzíteni, függetlenül azok pénzügyi rendezésének megtörténtétől.A Tht. 48. §-ában előírt éves elszámolási kötelezettség csak a társasház mint szervezet szintjén értelmezhető, mivel a költségvetési javaslattal érintett év már régen befejeződött, a tulajdonostársak fizetési kötelezettsége utólag, visszamenőlegesen csak igen bonyolult módon változtatható meg, a túlfizetés visszafizetése pedig felesleges pénzmozgást jelentene, mert a visszafizetés időszakában is terheli befizetési kötelezettség a tulajdonostársakat. A társasház szintjén való rendezés mellett szól az is, hogy a társasháznak – ellentétben a kérdés megfogalmazója véleményével – lehet eredménye (ami nem adóköteles), amely eredményt a következő évi költségvetési javaslat elkészítésekor indokolt számításba venni. Így a tulajdonostársak közösköltség-hozzájárulása annyi, mint amennyi az adott évi költségvetési javaslatban a neve mellett szerepel. Ha többet fizetett be, akkor túlfizetése van (beszámít a következő évibe), ha kevesebbet, akkor pedig hátraléka keletkezett, amelyet sürgősen rendeznie kell. (A három hónapon túli hátralékkal rendelkező tulajdonostárs külön tulajdonát és közös tulajdonát a társasház a Tht. 30. §-a alapján jelzáloggal terhelheti.)Az Szt. általános előírásából az következik, hogy a társasháznak a Korm. rendelet szerinti beszámolóját a naptári évről a naptári évet követő év május 31-éig kell elkészítenie és a közgyűléssel elfogadtatnia.A Korm. rendelet szerinti egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitellel alátámasztva) részei: az eszközöket és a forrásokat tartalmazó mérleg, továbbá az eredménylevezetés a pénzügyileg rendezett bevételekről, végleges pénzkiadásokról, valamint a tájékoztató […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
