Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. október 11-én (393. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7725

[…] kibocsátáskori, illetve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözet. Egyéb gazdálkodóknál a jegyzési érték és a névérték különbözete. Részvénytársaságok esetében általánosan használt az ázsióval történő jegyzés (az ázsió kerül a tőketartalékba), míg kft.-k esetében ritkán fordul elő az üzletrész (a törzsbetét) névértéke feletti jegyzési érték használata.]Mivel az Szt. 36. §-ának hivatkozott előírása szorosan kapcsolódik a társaság alapításához, a jegyzett tőke emeléséhez, ezért egyik bizonylata maga az alapszabály, az alapítói okirat, a társasági szerződés, illetve azok módosításai, továbbá a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, amelyek a jegyzett tőke összegén túlmenően tartalmazzák a tőketartalékba helyezendő összeget is, az ezeket megtestesítő eszközöket piaci értéken, az eszközök rendelkezésre bocsátását tulajdonosonként és időponttal stb. A másik bizonylat a cégbíróság végzése a jegyzett tőke, illetve a jegyzett-tőke-emelés cégjegyzékbe történt bejegyzése megtörténtéről. A jegyzett tőke, illetve növekedésének cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg nőhet legkorábban a tőketartalék akkor, ha a tőketartalékba helyezendő összeg eszközeit a társaság rendelkezésére bocsátották a tulajdonosok. (Addig nem nőhet a tőketartalék, amíg a jegyzett tőkét, növekedését a cégbíróság nem jegyezte be, bejegyzés esetén is csak a ténylegesen rendelkezésre bocsátott, tőketartalékba helyezendő eszközök határozat szerinti értékével.)Nem elegendő bizonylatként csak a tulajdonosok nyilatkozata. Az egyszemélyes társaság alapítójának, a tulajdonosi testületnek a jegyzett tőkével, illetve annak emelésével azonosan kell kezelnie a jegyzett tőkén felüli tőke, a tőketartalék emelését is, és azt kívülállók számára is egyértelműen dokumentálni kell.A tőketartalék növekedéseként csak az Szt. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti gazdasági események hatását lehet kimutatni. Alapvetően jogszabályi előírások határozzák meg a tőketartalékba helyezés feltételeit.Az előbbiekben leírtakból következik, nem lehet a tőketartalékba helyezni az olyan pénz- és egyéb eszközátadást, amely nem kapcsolódik az alapításhoz, a jegyzett tőke emeléséhez, illetve tételes jogszabályi előírás nem támasztja alá, amelyet a létesítő okiratban (alapszabályban, alapítói okiratban, társasági szerződésben), annak módosításában, illetve a támogatóval kötött szerződésben – ilyen címen és összegben – nem rögzítettek.A tőketartalékba helyezést az alapításkor, a jegyzett-tőke-emeléskor csak akkor lehet könyvelni, ha az alapításkori, a jegyzett-tőke-emeléskori létesítő okiratot, illetve annak módosítását a cégjegyzékbe bejegyezték, a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, de csak akkor, ha az eszközök átvétele a […]