Bérbeadás vagy szálláshely-szolgáltatás
Kérdés
Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. április 9-én (423. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8175
[…] alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.A jogszabályi előírások egybevetése alapján a kérdésre egyértelmű a válasz: az anyavállalat a tagcégek részére nem szálláshely-szolgáltatást nyújt, hanem épületet, épületrészt ad meghatározott időtartamra a tagcégek használatába, a bérleti szerződés formájában. A tagcégek vonatkozásában nem teljesül a szálláshely-szolgáltatás egyik meghatározó eleme, a "nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára". A tagcégek nem tartózkodnak az üdülőben, csak a dolgozóik (de ez már egy másik kapcsolat).Tehát helyesen jár el az anyavállalat akkor, amikor bérleti szerződéssel biztosítja a tagcégek részére az üdülőt, függetlenül attól, hogy a tagcégek miként fogják azt "hasznosítani". Feltételezhetően hasonló módon, mint ahogyan azt az anyavállalat […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*