Automata autómosók használata, elszámolása


Társaságunk automata autómosó berendezést működtet. Az automatába bedobott 100 Ft-ért 1 percig működik az automata, ez 1 egységnyi elmozdulást okoz az automata számlálójában. Egyéb bizonylat híján eddig úgy számoltuk el az árbevételt és az áfát, hogy az automata által az adott hónapban kimutatott egységelmozdulások számát megszoroztuk 100 Ft-tal, így megkaptuk a havi bruttó, áfás bevételt. Szeretnénk viszont ún. kedvezménykártyát adni a vevőinknek, ami úgy működne, hogy a vevő befizet pl. bruttó 5000 Ft-ot (50 egységnyi elmozdulásnak megfelelő összeget), ezért rátöltünk a kártyájára bruttó 5500 Ft-nak megfelelő, tehát 55 egységet, azaz 5 egységet ingyen kap a vevő. Vagy nézhetjük úgy is, hogy 5000 Ft/55 egység = 91 Ft, azaz a vevő nem 100 Ft-ot fizet 1 egységért, hanem csak 91 Ft-ot, azaz kapott egységenként 9 Ft árengedményt. Így viszont már gondunk akad az árbevétel és az áfa elszámolásával. Egyrészt lesz egy kiállított számlánk bruttó 5000 Ft-ról, viszont – feltételezve, hogy a vevő a teljes összeget elhasználja – az automata egységszámlálója 55 egység elmozdulást, azaz a korábbi árbevétel-megállapító módszer szerint 55 x 100 = 5500 Ft árbevételt fog mutatni. Ha több kártya is lesz, és nem mindenki használja el az adott hónapban a kártyára feltöltött összeget, akkor egy idő után nyomon követhetetlen lesz, hogy a kiadott kártyákon levő egységekből mennyit használtak már fel, mennyit töltöttünk rá újra, azokhoz hány egység elmozdulás tartozik stb. Gondot okoz az is, hogy a fenti megoldással mintha keveredne a mennyiségi engedmény (mert csak azok kapnak kedvezményt, akik nagyobb összeget előre befizetnek, de számlázásra is kerül az engedmény, holott a mennyiségi engedményt általában nem számlázzák), az előleg (hiszen előre kifizeti az összeget, és utólag fogja igénybe venni a szolgáltatást, de nem olyan értékben, mint amilyen mértékben az "előleget" fizette) és egyfajta "bérlet" típusú megoldás ("ha kifizetsz 9-et, a 10. ingyen van").
1. A kedvezménykártyára feltöltött összegről milyen számlát kell kiállítanunk: "simán" bruttó 5000 Ft-ról, vagy bruttó 5500 Ft – bruttó 500 Ft engedmény = bruttó 5000 Ft-ról?
2. Mekkora összegű árbevételt és áfát kell elszámolnunk: a bruttó 5000 Ft nettó összegét és áfáját, vagy a bruttó 5500 Ft nettó összegét és áfáját?
3. Innét kezdve az automata elmozdulásszámlálója által mutatott értékből hogyan tudjuk megállapítani a teljes árbevételt és az áfát, hiszen lesz benne "sima" és "kedvezménykártyás" elmozdulás is?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. május 28-án (426. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8229

[…] mind az értékesítés nettó árbevétele, mind az általános forgalmi adó meghatározásához, számviteli elszámolásához. Egy-egy leolvasási időszak hosszát, a leolvasás gyakoriságát a tevékenység végzésének szokásos jellege alapján kell meghatározni, és a számviteli politikában rögzíteni.Az Szt. 72. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja többek között az egyéb számviteli bizonylatban rögzített (ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett), vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt.Az automatába bedobott készpénz tartalmazza egyrészt az értékesítés nettó árbevételét, másrészt a fizetendő általános forgalmi adó összegét, tehát a fenti – az automata adatai alapján készített – számviteli bizonylaton az automata által elfogadott ellenértéket meg kell bontani (az Áfa-tv.-ben rögzített kulcsok segítségével) értékesítés nettó árbevételére és fizetendő általános forgalmi adóra. A meghatározott összegek számviteli elszámolása már az általános szabályok szerint történik.Az eddigi leolvasási gyakorlatuk, vagyis az az egyszerűsített megoldás, amely szerint nem a készpénzmennyiség alapján, hanem a berendezés egységnyi elmozdulásait számláló adataiból indult ki, az elszámolás során vélhetően ugyanarra az eredményre vezetett, tehát annak értéke eddig megegyezett az automatában található készpénzmennyiséggel. Azonban, ha a jövőben a levélben említett kedvezménykártyát szeretnének bevezetni, és továbbra is az egységek elmozdulása alapján szeretnék az adott időszak bevételét és az áfa összegét meghatározni, úgy az nem felel meg az Áfa-tv. 180. §-a és az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek. Mivel a jelenlegi módszer, vagyis az egységnyi számlálóelmozdulások leolvasása – ahogy a kérdésben is helyesen rámutatnak – nem alkalmas a kártyás és az érmés bevételek elkülönítésére, és így a bevétel, valamint az áfa összegének egyértelmű meghatározására, ezért ez a gyakorlat a fenti jogszabályi rendelkezésekbe ütközik. A konkrét esetben tehát mindenképpen szükséges a két tétel egyértelmű elkülönítése, amely megvalósulhat például úgy is, hogy az időszak végén nem a berendezés számlálójának egységnyi elmozdulásait (nem a felhasznált egységeket) veszik alapul, hanem az automatába bedobott készpénzmennyiséget, és ettől elkülönülten kezelik a feltöltőkártyás (kedvezménykártyás) bevételeket. Természetesen ettől eltérő technikai megoldások is elképzelhetőek (pl. külön számláló, amely az automatába bedobott készpénzt veszi figyelembe, és nem az egységek elmozdulását, tehát a nyújtott szolgáltatást), de ezek már olyan jellegű műszaki és technológiai kérdések, melyeket a társaságnak áll módjában kifejlesztenie (fejlesztetnie), amit a számviteli politika keretében elkészített pénzkezelési szabályzatban szükséges rögzíteni.A feltölthető ún. kedvezménykártyával kapcsolatban a fentieken túl említést érdemel, hogy az feltehetően az Áfa-tv. alkalmazásában utalványnak fog minősülni [259. § 24/A. pont a) alpont], melyet vélhetően a társaság is ekként kezel, mivel a leírtak alapján a feltöltéseket számlázni tervezik. Mivel a feltöltőkártyák jellemzője, hogy azokra nézve a kártyabirtokosok saját elhatározásuk alapján lényegében bármely időpontban újabb feltöltést kezdeményezhetnek, ezért a kártyákra történő feltöltést elektronikus úton teljesített utalványkibocsátásként lehet értékelni. Ha a kedvezménykártya kizárólag az említett szolgáltatás igénybevételére jogosít, és az kizárólag belföldi autómosókban használható, úgy azt az Áfa-tv. 259. § 24/A. pont b) alpontja értelmében egycélú utalványnak kell tekinteni. Az Áfa-tv. 18/A. § (1) bekezdése értelmében az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását az utalvány tárgyát képező szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Ezért a kártyára történő minden egyes feltöltést egycélú utalvány kibocsátásaként (átruházásaként) szükséges minősíteni, vagyis a kibocsátónak minden egyes feltöltéskor, a feltöltött összeg […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.