Havi záráshoz kapcsolódó kérdések
Kérdés
Társaságunk a havi számviteliidőszak-zárás gyakorlatát szeretné megvalósítani annak érdekében, hogy a már lezárt időszak adatai és az arra épülő riportok tartalma ne változzon. A jelenlegi gyakorlatunkban azonban nem látjuk pontosan, hogy ezt hogyan tudjuk jól megvalósítani. Gyakran találkozunk késve érkezett szállítói számlával (ami a tárgyhónapot megelőző hónapokat érinti), és az is előfordul, hogy a vevőink részére nem tudunk időben számlát kiállítani. A jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint a késve érkezett szállítói/alvállalkozói számlákat a tényleges teljesítés időpontjára könyveljük, azaz pl. a szeptemberi teljesítésre vonatkozó alvállalkozói számlát megkapjuk november 20-án, akkor a könyvelésben alvállalkozói teljesítésként és szállítói kötelezettségként ez a számla szeptemberre kerül könyvelésre. Hasonlóan a vevői oldalon: az előbb említett alvállalkozói számla továbbszámlázása november 21-én van, viszont a könyvelésbe vevőkövetelésként és árbevételként szeptemberi teljesítéssel. (A konkrét kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.)
Válasz: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése az éves beszámoló elkészítéséhez feltétlenül szükséges határidőket rögzíti. A kérdés szerinti bizonylatok esetében: legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell azokat a könyvekben rögzíteni.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. január 12-én (498. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9416
[…] a könyvelésre csak két hónappal később kerül sor. Nem súlyos szabálytalanság akkor, ha az üzleti éven belül megtörtént gazdasági eseményeket még az üzleti évre, de az üzleti év zárása előtt könyvelik, mivel a számviteli beszámoló az üzleti évről készül.2. kérdés: Amennyiben zárnánk a számviteli időszakot, és ez a gyakorlat megfelelő, akkor csak a periódus visszanyitásával oldható meg, hogy ezek a tételek a tényleges teljesítés időpontjára kerüljenek?Válasz: Nem szabad a zárásról addig döntést hozni, amíg annak feltételeit nem biztosítják, amíg az adott időszak minden bizonylata nem áll rendelkezésre. Visszanyitás nem lehet, a korrekcióra legfeljebb önellenőrzés keretében kerülhet sor.3. kérdés: Helyes lehet-e az a gyakorlat, hogy a késett számlákat nem könyveljük visszamenőlegesen a tényleges teljesítés időpontjára, hanem a költséget és kötelezettséget, valamint a követelést és az árbevételt a tárgyidőszakra (jelen példánál november hónapra, a vevőszámla esetén a számla keltével egyező időpontra, a szállító esetén a bizonylat feldolgozásának napjára) könyveljük? Emellett pedig helyes lehet-e ha az előző időszakokban költségelhatárolást (nem számlázott szállítót), valamint árbevétel-elhatárolást könyvelünk? Helyes lehet-e áttérni egy olyan könyvelési/számlázási gyakorlatra, amikor nemcsak a késve kiállított számlák vevő/árbevétel tételei kerülnek a számla kiállításával egyező dátumra, hanem valamennyi kimenő számlát ennek megfelelően készítünk el?Válasz: Havi zárás esetében az előbbiekben leírt valamennyi változat ellentétes a számviteli törvény előírásaival, és ezáltal a könyvvitel által szolgáltatott információk valótlanok, hamisak lennének. A tényleges teljesítés időpontjára történő könyvelésnek – költségek/szállítók esetében – elengedhetetlen eszköze a nem számlázott szállítások, szolgáltatások Szt. 47. §-ának (9) bekezdése szerinti alkalmazása. A vevő/árbevétel könyvelését az Szt. 32. §-ának […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. január 12-én (498. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9416
[…] a könyvelésre csak két hónappal később kerül sor. Nem súlyos szabálytalanság akkor, ha az üzleti éven belül megtörtént gazdasági eseményeket még az üzleti évre, de az üzleti év zárása előtt könyvelik, mivel a számviteli beszámoló az üzleti évről készül.2. kérdés: Amennyiben zárnánk a számviteli időszakot, és ez a gyakorlat megfelelő, akkor csak a periódus visszanyitásával oldható meg, hogy ezek a tételek a tényleges teljesítés időpontjára kerüljenek?Válasz: Nem szabad a zárásról addig döntést hozni, amíg annak feltételeit nem biztosítják, amíg az adott időszak minden bizonylata nem áll rendelkezésre. Visszanyitás nem lehet, a korrekcióra legfeljebb önellenőrzés keretében kerülhet sor.3. kérdés: Helyes lehet-e az a gyakorlat, hogy a késett számlákat nem könyveljük visszamenőlegesen a tényleges teljesítés időpontjára, hanem a költséget és kötelezettséget, valamint a követelést és az árbevételt a tárgyidőszakra (jelen példánál november hónapra, a vevőszámla esetén a számla keltével egyező időpontra, a szállító esetén a bizonylat feldolgozásának napjára) könyveljük? Emellett pedig helyes lehet-e ha az előző időszakokban költségelhatárolást (nem számlázott szállítót), valamint árbevétel-elhatárolást könyvelünk? Helyes lehet-e áttérni egy olyan könyvelési/számlázási gyakorlatra, amikor nemcsak a késve kiállított számlák vevő/árbevétel tételei kerülnek a számla kiállításával egyező dátumra, hanem valamennyi kimenő számlát ennek megfelelően készítünk el?Válasz: Havi zárás esetében az előbbiekben leírt valamennyi változat ellentétes a számviteli törvény előírásaival, és ezáltal a könyvvitel által szolgáltatott információk valótlanok, hamisak lennének. A tényleges teljesítés időpontjára történő könyvelésnek – költségek/szállítók esetében – elengedhetetlen eszköze a nem számlázott szállítások, szolgáltatások Szt. 47. §-ának (9) bekezdése szerinti alkalmazása. A vevő/árbevétel könyvelését az Szt. 32. §-ának […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
