Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. május 9-én (505. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9541

[…] – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdése 2. pontjának az előírása alapján leányvállalatnak minősül az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon a számviteli törvény 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja alapján a számviteli törvény alkalmazásában vállalkozónak minősül, és a számviteli törvény hatálya alá tartozik. A számviteli törvény 7/B. §-ának előírása szerint a kezelt vagyonra a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kezelt vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a bizalmi vagyonkezelő – kezelt vagyononként elkülönítve – teljesíti. A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a vagyonkezelő külön beszámolót készít a vagyonkezelt vagyonról (több vagyonkezelési szerződés esetén kezelt vagyononként külön-külön), és külön beszámolót a saját társaságáról mint vagyonkezelő (és mindegyik beszámolót külön-külön könyvvezetéssel támasztja alá). A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját társaságára vonatkozó könyvvezetésében, beszámolójában nem jelenhet meg.A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjának az előírása alapján anyavállalatnak az a vállalkozó minősül, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. A kezelt vagyon feletti befolyás gyakorlására a vagyonkezelő képes, a kezelt vagyon részéről ez nem értelmezhető, ezért a számviteli törvény alkalmazásában a kezelt vagyon nem minősül […]