Számlázás euróban, fordított adózással, engedményezéssel

Kérdés: Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz előzetesen néhány dolgot tisztázni kell.Euróban számlázni csak akkor lehet, ha a termék eladási árát az adásvételi szerződésben is euróban rögzítették. Ha az eladásra kerülő termék valóban fordítottan adózik, akkor az Áfa-tv. 142. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Társasházi felújítási hányad elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 262. számában az 5371. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk a társasházak közös költségeinek, illetve a felújítási hányad elszámolásával. Hangsúlyozni kell, a társasház elfogadott költségvetése alapján a tulajdonosok által fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.
Kapcsolódó címke:

Bérmunkaszerződés alvállalkozás?

Kérdés: Ruházati termékek gyártásával foglalkozó belföldi cég (gyártó) szerzi be az alapanyagot és valamennyi kelléket. A termékek formatervezettek, a kiszabás után az összevarrást bérmunkában végezteti el. A gyártóhoz szállított termékre a gyártó még díszítőelemeket varr fel. Ez a bérmunkaszerződés tekinthető-e alvállalkozói szerződésnek, és mint ilyen minősíthető-e közvetített szolgáltatásnak? Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e ezzel a tétellel? És ha igen, milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] A gyártó cég a termékek előállításához igénybe veszi bérmunkaszerződés keretében az összevarrást végző cég szolgáltatását, de ettől ez a cég még nem lesz alvállalkozó, és így nem lehet beszélni közvetített szolgáltatásról sem. A gyártónak a megrendelővel való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Regisztrált könyvelő nélkül folytatott tevékenység

Kérdés: Az egyszemélyes könyvelő kft. ügyvezetője (tulajdonosa) elhunyt. Az örökös nem képes folytatni a tevékenységet, de a család más tagja megvásárolná a kft.-t. A 3 fő alkalmazott ellátja ugyan a feladatokat, de egyik sem regisztrált könyvelő. Hogyan folytatható a tevékenység a hagyatéki eljárás befejezéséig?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 151. §-a alapján a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a számviteli beszámoló elkészítésével olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot (a kérdés szerinti kft.-t) köteles megbízni, amelynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címke:

Építőipari szolgáltatás áfája

Kérdés: Építőipari vállalkozás fordított adózás szerinti szolgáltatást végez. Számlázáskor a megrendelő kéri, hogy a munkadíj legyen fordított adózású, és külön számlát állítsunk ki az anyagértékesítésről egyenes adózással. Mint könyvelő azt javasoltam, hogy ne tegye, mert az anyag számlája összerendelhető a munkadíj számlájával. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen. De alapvetően nem azért, mert az anyagértékesítés számlájának, illetve a munkadíj számlájának a címzettje, székhelye azonos. Ha az építőipari vállalkozás egy fordítottan adózó szolgáltatás elvégzésére kötött megrendelőjével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címke:

Termékdíj a számlán

Kérdés: Cégünk műanyag élelmiszer-csomagoló anyagokat gyárt és forgalmaz. A számláinkon külön soron feltüntetjük a termékdíj adatait, megjegyzésben pedig azt, hogy a bruttó árból mennyi a termékdíj összege. Egyik vevőnk nem hajlandó befogadni a számláinkat, azzal az indokkal, hogy a termékdíj megfizetése és bevallása a gyártót terheli. Cégünk eleget tesz ezen kötelezettségének. A teljesítésről szállítólevéllel rendelkezünk, amelyet a teljesítéskor a vevő aláírt, a számlát viszont nem fogadja be. Az árat a termékdíjjal csökkentettük, ő a termékdíjat nem hajlandó kifizetni. Mit tegyünk a visszaküldött számával? A leírt indokkal egyáltalán megkifogásolható-e számla?
Részlet a válaszából: […] A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdt.) előírásaiból egyértelműen következik, hogy a termékdíjat fizető társaságnál a termékdíj fedezete az értékesített termék árbevételében térül meg. Ebből következően a termékdíjköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:

Visszatérés a Tao-tv. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?
Részlet a válaszából: […] A kft. az evás időszakban is az Szt. hatálya alá tartozott. Ha a kft. megszűnik evás lenni, akkor az evás időszakot le kell zárni (akkor is, ha ez év közben történik!). Az Eva-tv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján a kft.-nek a megszűnés napjával (a kérdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanvásárlás magánszemélytől

Kérdés: A kft. ingatlant (lakást) vásárol iroda céljára magánszemélytől. Milyen adóvonzata van ennek? Milyen adóvonzata van akkor, ha ez a vásárlás társas vállalkozástól történik, illetve ha ezt a lakást a kft. két év után értékesíti?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. előírása szerinti adásvételi szerződéssel történhet a lakásvásárlás. Az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az adásvételi szerződésnek az ingatlanra vonatkozó adatokon túlmenően tartalmaznia kell az eladási/vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Polcszervizes szolgáltatás közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Cégünk fő profilja nagykereskedelem. A hipermarketekkel kötött szerződés alapján az eladott árut az ő telephelyükre kell leszállítani, nekünk kell a polcra kihelyezni (polcszervizes szolgáltatás) az árut. Az eladási ár nemcsak az áru árát, hanem annak a logisztikai folyamatát is tartalmazza, egészen a polcra való kihelyezésig. Ehhez cégünk alvállalkozókat vesz igénybe, de gyakran közvetlenül a vevőinktől rendeljük meg e tevékenységet. A logisztikai, illetve a polcszervizes szolgáltatás alvállalkozói tevékenységnek minősül? Ha a vevőnk nyújt szolgáltatást számunkra a termékértékesítésünk érdekében, az közvetített szolgáltatásnak számít?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt esetben a helyi iparűzési adó alapját csökkentő tételként a kérdező által alvállalkozói tevékenységnek, illetve közvetített szolgáltatásnak minősített logisztikai szolgáltatás, polcszervizes szolgáltatás számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan adásvételének számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt a kérdésben említett két válaszhozkapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy az azok alapját képező kérdés alapvetőennem egyszerű adásvételről szól, ahol a felek már a szerződésben kikötötték arészletfizetést. Ezért a válaszokat nem indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.
Kapcsolódó címkék:    
1
17
18
19
32