Találati lista:
21. cikk / 63 Pénztárgéphasználat alóli mentesülés
Kérdés: Tevékenységünk pénztárgép használatához kötött (szállodai szolgáltatás). Eddig minden vendégnek számlát állítottunk ki, amit minden hónapban, számlánként jelentettünk a NAV-nak. Áttérnénk az online számlázásra, tehát minden számlát az online számlázóprogrammal jelentenénk a NAV-nak, csak nem igazán egyértelmű, hogy ezzel mentesülnénk-e a kötelező pénztárgép használata alól, mivel minden számla jelentve van.
22. cikk / 63 Társasházi közösség önálló döntési jogkörű épületei
Kérdés: 6 épületből álló társasházi közösség (6 x 16 lakás és 6 x 8 garázs) egy helyrajzi számmal és egy adószámmal rendelkezik. A 6 épület – az SZMSZ-ben szabályozott módon – önálló döntési jogkör mellett elkülönítetten gazdálkodik, emellett a közös területek üzemeltetésére és karbantartására, felújítására közös üzemeltetési és felújítási alapot is képez. A gyakorlatban a döntési jogköröknek való megfelelés érdekében a társasháznál az egyes épületek elkülönült gazdálkodása és a 6 épület tulajdonosai által képzett közös alapok tekintetében elkülönült a könyvvezetés, az éves beszámoló és költségvetés, illetve a döntés. Az egyes épületek elkülönült gazdálkodása, beszámolója és költségvetése tekintetében az érintett tulajdonosok, a közös alapok beszámolója és költségvetése tekintetében pedig a nagyközgyűlés dönt. A részközgyűlés és a nagyközgyűlés által elfogadott beszámolók alapján a társasház egészére vonatkozó adatokat – a bevételek és kiadások tekintetében a duplikálódás kiszűrése mellett – összesítjük. Megítélésünk szerint az összesített adatok tekintetében döntési helyzet már nem áll fenn. Az igazságügyi könyvszakértő szerint a gyakorlatunk nem felel meg a jogszabályoknak. Lenullázhatja-e a nagyközgyűlés az elkülönült gazdálkodáshoz kapcsolódó döntési jogkört? Az elkülönült gazdálkodás épületenként 16 lakás- és 8 garázstulajdonost érint. Hogyan dönthetne erről 96 lakás- és 48 garázstulajdonos? Miért kellene az összesített adatokban újabb döntést hozni? Hogyan lehet ezt az anomáliát feloldani? Az adatvédelmi törvényben foglaltaknak ebben a formában hogyan, milyen módon tudunk megfelelni?
23. cikk / 63 Német magánszemély részére fizetett jutalék
Kérdés: Társaságunk nagy értékű eszközök nemzetközi kereskedelmével foglalkozik. Az idei év során egy német illetőséggel bíró magánszemély aktív közreműködésével jött létre egy ügylet. A magánszemély, előzetes megállapodásunknak megfelelően, üzletszerzői jutalékra jogosult. A magánszemély német illetőségű, a tevékenységet nem Magyarországon végezte. Milyen bizonylatok szükségesek ahhoz, hogy kifizethessük számára a jutalékot? Jól gondoljuk-e, hogy a német adóhatóság illetékességigazolásának birtokában, szja levonása nélkül kifizethető a jutalék? Milyen adatszolgáltatási kötelezettség – beleértve a német magánszemélyt és a NAV-ot is – terheli a magyar kifizetőt?
24. cikk / 63 Önszámlázás következményei
Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?
25. cikk / 63 Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása
Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
26. cikk / 63 Zárjegyek elszámolása
Kérdés: A szeszes italt palackozó üzemnél a NAV-tól beszerzett zárjegyet hogyan kell könyvelni, ha nincs folyamatos készletkönyvelés, csak év végén leltár alapján? Év közben a zárjegyet az önköltségi ár részét képező költségnek vagy ráfordításnak könyveljük, és év végén a megmaradt zárjegyet leltár alapján felvesszük egyéb követelésként?
27. cikk / 63 Ingóságok besorolása az önkormányzatnál
Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartásában az ingatlanok forgalomképesség szerint vannak besorolva. Az ingóságokat is be kell/lehet forgalomképesség szerint sorolni, vagy csak az ingatlanokat?
28. cikk / 63 Ügyvédi iroda megszűnése
Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
29. cikk / 63 Autószervizek pénztárgéphasználata
Kérdés: A sajtóban megjelent hírek szerint bevezetésre kerül az autószervizeknél is a pénztárgép. Elterjedt a szakmánkban, hogy ahol minden szolgáltatást áfás számlával kezelnek, ott nem kell pénztárgépet használni, csak havonta bevinni a NAV-hoz a számlákat! A mi szervizünkben a forgalom több mint 75 százaléka átutalással teljesített, csak a többi készpénzes. Kérem, írják meg, mi igaz az általános híresztelésből, és mi vonatkozik a mi szervizünkre?
30. cikk / 63 Külföldi magánszemély megbízási díja
Kérdés: Az egyesület külföldi magánszemély részére megbízási díjat fizetett. A könyvelés sem szerződést, sem információt nem kapott a magánszemélyről. Mi a helyes számviteli eljárás? A nettó kifizetés a könyvelésben úgy szerepel, mintha belföldi magánszemély részére történt volna kifizetés, könyveltük az adó- és járulékterheket is. A NAV felé az adatszolgáltatást nem tudjuk teljesíteni. Így az érintett adónem adatai a számvitelben, illetve az adóhatóságnál eltérnek.
