Gázolaj nyilvántartása

Kérdés: Milyen jogszabály vagy rendelkezés írja elő gázolaj esetében a 15 oC-on történő nyilvántartást, illetve a beszállító számlája is miért ezen a 15 oC-ra átszámított mennyiség alapján kerül kiállításra? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (1) és (2) bekezdése esetén a hiányra vonatkozóan káló kerül meghatározásra (elismert mennyiségű hiány), azonban a többlet kezelésére nincs előírás. A káló mennyiségét többlet esetében miért nem lehet figyelembe venni? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (3) és (4) bekezdése csak a jövedéki engedélyes kereskedelemre vonatkozik, viszont sehol nincs szabályozva a belső felhasználású gázolaj hiányának és többletének elszámolása. Mit lehet alkalmazni a belső felhasználású gázolaj esetében? A kálót anyagköltség csökkentéseként könyveljük, de a mérőműszer pontatlanságából adódó eltérést nem. Önök szerint ezt a leltárnál könyvelni kellene vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 109. §-a az első kérdésre választ ad, mely szerint, ha az adó mértékénél megadott mennyiségi egység liter, akkor azt + 15 oC-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az energiatermék 15 oC hőmérséklethez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Kkv-besorolás kiugró árbevétel mellett

Kérdés: Adott kft. kkv-nak minősül. Árbevétele a 2019-es beszámoló alapján 1,8 milliárd Ft volt, 2018-ban 2,9 milliárd Ft, az ezt megelőző években ennél alacsonyabb. 2020-ban egy kiugróan jelentős megrendelésnek köszönhetően a cég árbevétele 7 milliárd Ft-ra növekedett. A 2020. évi beszámoló elfogadásának időpontja 2021. 05. 26. 2021-ben visszacsökkent az árbevétel a szokásosnak mondható 2,2 milliárd Ft-os szintre. Kérdésünk az iparűzési adó kedvezményes, 1%-os mértékéhez kapcsolódik. Igénybe veheti-e a társaság a kedvezményes adókulcsot? Amennyiben igen, akkor csak 2021-re (2021. 01. 01-én csak a 2019-es beszámoló állt rendelkezésre), vagy mindkét évre, esetleg csak 2022-re? A kkv-besorolást a kiugró 2020-as év véleményünk szerint nem érinti, mert a Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése alapján a besorolását csak a határértékek két egymást követő évben történő túllépésével veszítheti el a kft. Ez a kétéves szabály érvényes a 4 milliárd Ft-os, kedvezményes iparűzésiadó-mérték igénybevételére jogosító árbevételplafon esetében is? A mérlegfőösszeg egyik évben sem lépte át a 4 milliárd Ft-ot, annál mindig jóval alacsonyabb volt.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 51/L. § (1)-(2) bekezdése szerint:-a 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) szerinti mikro-, kis- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Kkv-besorolás alapján a helyi iparűzési adó csökkentése

Kérdés: A 2021. évi beszámoló összeállításakor a társaságok eltérően értelmezik a helyiiparűzésiadó-kedvezmény jogosultságának megállapítási módszerét. A 639/2020. (XII. 22.) Kormányrendelet alapján a 2021. évi ADÓELŐLEG esetében egyértelmű volt a szabályozás, a 2. § (3) bekezdése alapján az ADÓÉV ELSŐ NAPJÁN rendelkezésre álló, utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló alapján sorolták be a társaságokat a Kkv-törvény és a 4 milliárd Ft-os határértékek figyelembevételével. 2021. január 1-én a vállalkozások a 2019. évi közzétett beszámoló alapján állapították meg, hogy rendelet alapján kkv-nak minősül-e a társaság, ennek megfelelően adtak be nyilatkozatot az 1% adómérték érvényesítéséhez az adóelőleghez. Volt olyan vállalkozás, amely a "kétéves szabályt" alkalmazta, volt olyan cég, amely nem, mert szakértői vélemény szerint a kormányrendeletben lévő 4 milliárd Ft-os küszöbértékszabály kizárja ennek alkalmazhatóságát. A 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján a Kkv-törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adatait össze kell számítani. Az adó mértékének 1%-ra történő csökkentésével kapcsolatban a kormányrendelet nem állapít meg konkrét előírásokat, időpontokat az éves adó megállapításához. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az adócsökkentés esetén is az adóelőleg kapcsán használt adatokból szükséges kiindulni, azaz az adóév első napjára történő besorolás alapján kell az éves adónál is a jogosultságot vizsgálni.
A 2021. évi iparűzési adó számításakor (bevallásakor) van olyan társaság:
-amely az adóév első napján (2021. 01. 01-én) rendelkezésre álló (2019. évi beszámoló),
-vagy az utolsó napján (2021. 12. 31-én) rendelkezésre álló, utolsó közzétett (2020. évi) beszámoló adatait vette alapul,
-de van olyan is, amely már a 2021. 12. 31-i mérlegfordulónapra összeállított "előzetes" beszámoló alapján minősítette a Kkv-törvény és a 4 milliárd Ft-os határértékek alapján a vállalkozást, és annak megfelelően kalkulálta az iparűzési adót. Aszakirodalomban a szakértők írásai és válaszai is eltérőek, egységes jogértelmezést nem találtam.
Kérem iránymutatásukat a helyiadó-kedvezmény érvényesítéséhez!
-A 2021. évi helyiadó-bevallásban milyen dátummal és melyik időszaki beszámoló alapulvételével kell vizsgálnia a társaságnak, hogy megfelel-e a létszám ÉS éves nettó árbevétel VAGY mérlegfőösszeg feltételeinek az 50%-os kedvezmény érvényesítéséhez?
-Kell-e alkalmazni a Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése szerinti "kétéves szabályt" az iparűzésiadó-kedvezményi jogosultság besorolásához?
Részlet a válaszából: […] Először is azzal kell kezdeni, hogy az irányadó jogszabály a Htv. 51/L. §-ának (1) bekezdése, figyelemmel arra, hogy az iparűzési adó kkv-k számára való "felezését" megfogalmazó veszélyhelyzeti kormányrendelet [639/2020. (XII. 22.)] hatályát vesztette.A normaszövegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdést részelemeire kell bontani ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk.A kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Mérsékelt iparűzési adó könyvelése I.

Kérdés: Tájékoztatást kérek az iparűzési adó helyes könyvelésére, mivel az iparűzési adó mérséklése kapcsán nincs egységes álláspont a meg nem fizetett adó könyvviteli elszámolására. Két lehetőséget említenek a különböző cikkek:
Az egyik szerint: a csökkentett összegű iparűzési adó elszámolása a ráfordítások között. A második szerint a teljes összegű iparűzési adó elszámolása és a csökkentés mértékének megfelelő összeg egyéb bevételként történő elszámolása. Kérdés, hogy a 2. esetben egyéb bevételként az adóelőlegekre vonatkozó (már realizált) csökkentett összeget kell elszámolni egyéb bevételként, vagy a teljes (az év végi bevallásban megállapított) összegre vetített kedvezmény összegét?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a csökkentett iparűzési adót kell az egyéb ráfordítások között elszámolni.A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, a kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozásoknál a helyi iparűzési adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Mérsékelt iparűzési adó könyvelése II.

Kérdés: A 2021. évi iparűzésiadó-bevallás VII. fejezetének 16. sorában a kkv-kat megillető támogatásként (de minimis vagy átmeneti támogatás) igénybe vett összeget a gazdasági társaság számviteli nyilvántartásában könyvelni kell-e egyéb bevételként, és ha igen, mikor kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a szerint:A 2021. évben végződő adóévben azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó) esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Kriptovaluták adózása

Kérdés: Ügyfelünk kriptovaluta-bányászattal foglalkozik. A tevékenység nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, így alapvetően áfafizetési kötelezettség, levonási jogosultság nincs. A vállalkozás bővíteni szeretné tevékenységét, és bányászgépek üzemeltetését is szeretné végezni (más bányászgépeit üzemeltetné megbízás alapján). Kérem a véleményüket arra vonatkozóan, hogy az említett "üzemeltetési tevékenység" az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítésnek fog-e minősülni? Abban az esetben, ha igen, akkor a levonható áfa meghatározásánál alkalmazható-e arányosítás a tételesen nem elkülöníthető költségek esetében? Az arányosításnál hogyan kell meghatározni az arányosítandó bevételt? A kibányászott, leváltott vagy pénzforgalmi számlán megjelenő bevételek valamelyike értelmezhető-e az áfatörvény szerinti termékértékesítésnek/szolgáltatásnyújtásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése alapján adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Iparűzési adó 1%-ának könyvelése

Kérdés: Helyes-e az a könyvelési mód a 2021. évi tényleges iparűzési adóra vonatkozóan, hogy ráfordításként csak a fizetendő 1%-os mértéket könyveljük? A tényleges 2% mértékű ráfordítás mellett az 1% támogatás 96-osba történő könyvelését az önkormányzat határozata nélkül nem lehet megtenni, ezáltal 2021-ben nem lenne jó a kimutatott eredmény.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy helyesen járnak el, ha 2021-ben az 1 százaléknak megfelelő összegben számolnak el egyéb ráfordításként iparűzési adót, ha az önkormányzat által megállapított mérték meghaladja az 1százalékot.A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Áfaköteles bérbeadásra való áttérés teljesítési időpontja

Kérdés: Cégünk 2022. 01. 01. dátummal szeretne áttérni ingatlan-bérbeadás tevékenységével az áfa hatálya alá.
-Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat decemberben számlázom ki, de a teljesítés és a fizetési határidő is 2022. 01. havi, a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
-Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat 2022. 01. hóban számlázom ki, és a teljesítési és fizetési határidő is 2022. 01. havi, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
-Amennyiben 2021. 12. hónapban állítok ki 2022. 01. hóra vonatkozó bérleti díjat, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Ezt tekinti az Áfa-tv. teljesítésnek. Ez azt jelenti, hogy a teljesítés időpontja döntő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Egyéni vállalkozó eurószámlája forintban

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó devizaszámláján lévő euróállomány forintban történő könyvelésének mi a helyes módszere az árfolyam meghatározásának szempontjából? Milyen árfolyamok alkalmazása megfelelő az egyes tranzakciók, a havi és a teljes éves állomány tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó könyveit pénzügyi szemléletben vezeti, tehát a bevételét és kiadásait a pénzügyi teljesítéskori árfolyamon kell könyvelnie. A külföldi pénznemről történő átszámításra az Szja-tv. általános szabálya az irányadó az egyéni vállalkozó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.
1
2
3
15