414 cikk rendezése:
311. cikk / 414 Visszaigényelt energiaadó elszámolása
Kérdés: Közüzemi szolgáltató energiaértékesítése után energiaadót számláz ki a közüzemi fogyasztók részére. Meghatározott esetekben az adózó a beszállítója részéről kiterhelt energiaadó egy részét visszaigényelheti, illetve ezzel az összeggel a befizetendő adóját csökkentheti. Hogyan kell a közüzemi szolgáltató nyilvántartásaiban az erőmű által számlázott energiaadót, a fogyasztók felé áthárított adót, illetve az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegét könyvelni?
312. cikk / 414 Osztalékfizetés később
Kérdés: A taggyűlés a 2001. évi beszámoló elfogadásakor döntött, hogy osztalékot fizet tagjainak. A 2001. évi mérlegben előírtuk az osztalék kifizetését, de finanszírozási gondok miatt azt kifizetni nem tudtuk. Könyveléstechnikai hiba miatt az osztalékfizetési kötelezettséget a 2002. évi mérleg nem tartalmazza. A 2001-ben előírt osztalékot kifizethetjük-e 2003-ban kedvezményes mértékű adózással? A 2002. évi mérleg téves adatait hogyan kell korrigálnunk?
313. cikk / 414 Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik
Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?
314. cikk / 414 Lízingelt személygépkocsi-értékesítés adóvonzata
Kérdés: A kft. 2000. 04. 07. napján használatba vett egy személygépkocsit, amelyet pénzügyi lízing keretében szerzett be. A lízing lejárta után, 2003. 06. 16. napján a kft. a személygépkocsit értékesítette. Visszaigényelhető-e az előzetesen felszámított áfa időarányos része, ha a személygépkocsi részben magáncélokat is szolgált? Igénybe vehető-e a kamat után a kis- és középvállalkozások adókedvezménye? Ha az adókedvezményt a kft. nem érvényesítette 2000. és 2002. években, ezt önellenőrzéssel igénybe veheti-e?
315. cikk / 414 Német állampolgár osztaléka utáni szja
Kérdés: Ha egy kft.-nek két tagja van, és az egyik német állampolgár, akkor a felvett osztalék után a német állampolgárnak hány százalék szja-t kell fizetnie? A német állampolgárnak van a németországi adóhivataltól igazolása, hogy ott regisztrálva van mint német adóalany, és a német szabályok szerint adózik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény számomra nem világos, hogy mikor és hány százalék (5, 10 vagy 15%) adót kell fizetni.
316. cikk / 414 Saját gépkocsi költségelszámolása
Kérdés: Egy munkavállalónk rendszeresen saját gépkocsival körbejárja a körzeti orvosokat, egy részük a kht.-val egy városban rendel. A kiküldetési rendelvény kiállításánál a munkavállaló csak a város nevét tünteti fel, valamint a városon belül megtett kilométert. Helyesen jár-e el, vagy megkövetelhető tőle a pontos útirány (utca, rendelőintézet) feltüntetése és km-bontása? Milyen egyéb kimutatás szükséges a költségelszámoláshoz?
317. cikk / 414 Ingatlan szerzéskori értéke
Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
318. cikk / 414 Utólag levont áfa az egyszeres könyvvitelben
Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. az utólag levonásba helyezhető áfát hova könyvelje?A 2001. január hónapban vásárolt személygépkocsit 2003 szeptemberében értékesítették. A 60 hónapból hátralévő hónapokra jutó áfát utólag le lehet vonni?
319. cikk / 414 Tagoktól vásárolt eszközök elszámolása
Kérdés: A betéti társaság bel- és kültagja – mint magánszemélyek – adhat-e el a bt. számára ingó vagyontárgyat, és milyen feltétellel? A társaságnál ez anyagköltség lenne?
320. cikk / 414 Le nem vonható áfa elszámolása, ha levonhatóvá válik
Kérdés: Számítástechnikai oktatással foglalkozó cégünk tevékenysége 2003. június 30-ig kizárólag tárgyi adómentes volt, 2003. július 1-jétől az Áfa-tv. változása miatt viszont adóköteles. A 2003. július 1-je előtt beszerzett tárgyi eszközöknél az előzetesen felszámított és le nem vonható áfát a beszerzési értékben figyelembe vettük, és a le nem vonható áfát is tartalmazó beszerzési ár alapján határoztuk meg az értékcsökkenés összegét is. Milyen módon tudjuk ezt az előzetesen felszámított áfát utólagosan módosítani, ha ezen tárgyi eszközöket 2003. július 1-jétől az áfás tevékenységhez használjuk?
