421 talált cikk az adóbevallás kifejezésre

Kérdés: Városunkban mind a csatornázott, mind a nem csatornázott területekre települési folyékonyhulladék-kezelési díjat számlázunk, amelynek egységdíja 275 Ft/m3. A közműves ivóvízzel ellátott, a közüzemi csatornahálózatba be nem köthető ingatlanoknál a lakossági fogyasztók a vízmérőn mért fogyasztás után 110 Ft/m3 kedvezményben részesülnek. A 242/2000. Kormányrendelet alapján, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a számíthatónál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbözetet díjkompenzáció formájában köteles megtéríteni. Hogyan kell elszámolni a díjkompenzáció összegét? A díjkompenzációhoz tartozó áfát melyik időszak adóbevallásában kell szerepeltetni, ha az átutalt díjkompenzáció pénzügyi ütemezése nem egyezik meg a fogyasztók számláján jóváírt kedvezmény időpontjával?

Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?

Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor kell-e nyitásnál rendező tételt könyvelni abban az esetben, ha túlfizetés van a szakképzési hozzájárulásban, a munkaadói járulékban, az egészségügyi hozzájárulásban és az iparűzési adóban?

Kérdés: Egy kft. 1990-ben alakult. 2003-ban hány forint írható le a nyereségből az adóbevallás 0329-01-01 sorában, ha az eredménye a következő volt ezer forintban: Év Veszteség Nyereség 1994 585 1995 232 1996 473 1997 373 1998 973 1999 31 2000 18 2001 186 2002 376 Összesen 2636 611

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?

Kérdés: Kiállítást szervező cég X millió Ft + áfa összeget kap, ha egy adott kiállítást külföldön megszervez. A szervező cégnek kell állnia a kiállítással kapcsolatos minden költséget. A standellátáshoz, kóstoláshoz szükséges élelmiszereket, italokat úgy adózza le, mintha saját reprezentációja lenne. Év végén minden kiállítási reprezentációt (adóval, járulékkal együtt) átvezet a továbbszámlázott költségek közé (csökkenti az iparűzési adó alapját). A kimenő számlában tételesen semmit sem tüntet fel. Közvetített szolgáltatásként számolja el a kiállítási standok bérleti díját, a standok villany- és fűtésszámláit stb. Helyesen járt el a cég 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Megtehetné-e, hogy a standellátás, kóstolás költségeit egyből közvetített szolgáltatásként kezeli, az áfát levonja, egyéb adóval, járulékkal nem foglalkozik, a számlában tételesen az adatokat nem szerepelteti?

Kérdés: Az átalakuláshoz kapcsolódó bevallási nyomtatvány borítólapján nem tudom értelmezni a jelölendő időszakokat. Például bt.-ből kft.-vé alakulás esetén mi a bevallások határideje, tao, áfa és a többi adónem szempontjából? Mi a létrejövő kft. tevékenységének kezdete, ha a bt.-t 2003. 07. 14-én törölte a cégbíróság, és a kft.-t ugyanezen a napon jegyezte be?

Kérdés: Közüzemi szolgáltató energiaértékesítése után energiaadót számláz ki a közüzemi fogyasztók részére. Meghatározott esetekben az adózó a beszállítója részéről kiterhelt energiaadó egy részét visszaigényelheti, illetve ezzel az összeggel a befizetendő adóját csökkentheti. Hogyan kell a közüzemi szolgáltató nyilvántartásaiban az erőmű által számlázott energiaadót, a fogyasztók felé áthárított adót, illetve az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegét könyvelni?

Kérdés: A taggyűlés a 2001. évi beszámoló elfogadásakor döntött, hogy osztalékot fizet tagjainak. A 2001. évi mérlegben előírtuk az osztalék kifizetését, de finanszírozási gondok miatt azt kifizetni nem tudtuk. Könyveléstechnikai hiba miatt az osztalékfizetési kötelezettséget a 2002. évi mérleg nem tartalmazza. A 2001-ben előírt osztalékot kifizethetjük-e 2003-ban kedvezményes mértékű adózással? A 2002. évi mérleg téves adatait hogyan kell korrigálnunk?

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?