Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint: az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség csökkenését, azaz az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése szerint egyéb ráfordításként elszámolt összeggel növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék utáni adókötelezettség

Kérdés: A bt. tagjai részére osztalékot akar fizetni. A fizetendő osztalékból a Tao-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 20 százalék mértékű osztalékadót kell levonni, vagy az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kell a személyi jövedelemadót megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...és más személyek. Függ az adó még attól, hogy a tagok belföldi vagy külföldi illetőségűek-e. Mindkét adó az osztalék jogosultjának adókötelezettsége, ám az adót a bt.-nek kell megállapítania, levonnia, befizetnie, és a jogosultnak igazolást adnia a jövedelemről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt azt kell tisztázni, hogy kell-e a kifizetőnek személyi jövedelemadó-előleget levonni, ha a kifizetés készpénzes számla alapján történik. Az Szja-tv. 46. §-ának (3) bekezdése ugyanis arról rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Előtársaság: reprezentáció bevallási kötelezettsége

Kérdés: A 2001. 08. 17-től érvényes szabályok szerint egy előtársaság milyen határidőre köteles eleget tenni a bejegyzésig terjedő időszakban felmerült adóköteles reprezentáció miatti bevallási kötelezettségének? Melyik időszakot érinti a felmerült adó, szükséges-e annak még az előtársasági időszakra vonatkozó passzív időbeli elhatárolása?
Részlet a válaszából: […] ...értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után az adó- és eho-kötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt éves összes bevétel megállapítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címkék:  

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] A sportegyesület a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Ptk. előírása alapján működő egyesület. Az egyesület mint társadalmi szervezet – egyéb szervezetként – alanya a számviteli törvénynek. A beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Ajándék CD

Kérdés: Hanglemezkiadó cég a boltok és az üzletkötők részére – bolti forgalomba nem kerülő, a megjelenő lemezekről ismertetőt tartalmazó – CD-t gyártat, egy évben 2 alkalommal. Térítés nélküli eszközátadásként számolja el, az áfát nem igényli vissza. Terheli-e más adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A nem magánszemélyek részére adott CD-t az Szt. előírása alapján térítés nélküli eszközátadásként kell elszámolni (Szt. 86. §), a magánszemélyek részére átadottat pedig természetbeni juttatásként, személyi jellegű egyéb kifizetésként [Szt. 79. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címkék:  

Mit jelent az elszámolásokban 2001. augusztus 17-e?

Kérdés: A 2001. augusztus 17-e előtti el nem számolt reprezentációs számlák alapján – határidőn túl érkezett számlának tekintve – el lehet-e költséget számolni, és keletkezik-e ebben az esetben valamilyen fizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a költségelszámolás megtörtént, de a cég az adót nem fizette meg? Fizesse meg utólag? Ha egy vállalkozás 2001-ben csak augusztus 17-től számolt el reprezentációt, akkor bevételként csak az augusztus 17-től elszámolt összeg vehető figyelembe, vagy a 2001. évi teljes bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...nem adózott) reprezentációs költség utólagos elszámolása, vagy a költségként elszámolt, de nem adózott reprezentációs kiadás utáni adókötelezettséget érintően abból kell kiindulni, hogy az adónak a felmerüléskor hatályos törvényi előírásoktól eltérő meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélynek 1100 forintért, akkor az adóbevallásában árfolyamnyereség jövedelmeként szerepeltet 2x(1200-800)+1100-800 = 1100 forintot, adókötelezettségként 220 forintot, levont adóként szerepeltet 160 forintot, fizetendő adóként 60 forintot. Emellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...mivel velük szemben a társaságnak követelése állt fenn. A követelés elengedésekor a magánszemélynek egyéb jövedelem címen keletkezik adókötelezettsége, a társaságnak pedig egészségügyi-hozzájárulás fizetési kötelezettsége áll fenn. Az elengedésről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás: felosztott vagyon utáni adókötelezettség

Kérdés: A gazdasági társaság végelszámolásának befejezésekor, ha van felosztható vagyona, mely vagyonelemek után kell adóznia, s miként (osztalékadó, jövedelemadó)?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezményt és az Art. 5. számú mellékletében foglaltakat is figyelembe véve kell az adókötelezettséget, az adómértéket megállapítani (Szja-tv. 68....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
54
55
56
…
61