Ingatlanbeszerzés áfája

Kérdés: A társaság ingatlanforgalmazó és beruházótevékenységet folytat. Esetenként ingatlant vásárolt magánszemélytől, amely felépítményt is tartalmaz. Ezen felépítményt elbontja, és a már üres telken lakóépületet épít, amelyet lakásonként értékesít. Kell-e ez esetben az arányosítással történő áfaelszámolást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...és ugyancsak nem lakásként fogja továbbadni azt, a kapcsolódó beszerzések áfája tételesen levonható, hiszen a továbbadás újabb adókötelezettséget eredményez majd. Ha bármit vásárolt, majd azokból új lakást készít, a kapcsolódó áfa ugyancsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: telephely fuvarozásnál

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó kft. esetében telephelynek számít-e az iparűzési adónál a termék le- és felrakodásának helye, ha az rendszeresen történik, illetve az a bérelt ingatlan, ahol a tehergépjárműveket tárolják, őrzik? Fuvarozás esetében lehet-e szó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli a vállalkozót, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:    

Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] ...adott ingatlan fekvése szerinti önkormányzat illetékességi területén valóban keletkezik állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség is.A Htv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében pedig ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén a tevékenységvégzés időtartama az irányadó az adókötelezettség terjedelmére.Mindezek alapján a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységet akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] ...a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. A székhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] ...a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli az ún. állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: ideiglenes jellegű tevékenység

Kérdés: Székhelyen, telephelyen kívül végzett építőipari tevékenység esetén mikortól és meddig kell fizetni az ideiglenes jellegű tevékenység utáni napi iparűzési adót?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében pedig ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén a tevékenységvégzés időtartama az irányadó az adókötelezettség terjedelmére.Mindezek alapján a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységet akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Áfa-alanyi mentes határ átlépése

Kérdés: Legalább 36 órás munkaviszonyban lévő, alanyi áfamentes nem átalányadózó egyéni vállalkozó árbevétele év közben meghaladja a kétmillió forintot. Mi a konkrét teendője?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a teljes értékesítési bevétel adóköteles besorolású, az Áfa-tv. 51. §-a (2) bekezdésének második fordulata alapján már adókötelezettsége keletkezik az adóalanynak azon teljes ügyleti érték után, mellyel a 2 millió forintot túllépi. (Ha tehát pl. 1980...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Korosbítás elszámolása

Kérdés: A kocasüldők tenyészkocává minősítése során kell-e számlát kiállítani és azt a havi áfabevallásban egyazon időszakban értékesítésként és beszerzésként is beállítani, mint a saját beruházás után?
Részlet a válaszából: […] ...4. pontja, és a már említett jogszabályhely alapján adófizetési kötelezettséget keletkeztet. A 18. § (2) bekezdése értelmében az adókötelezettség az átminősítés napjával adódik, és a 32. § (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 36. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címke:

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...össze:a) Magánszemélytől felvett kölcsön kamata utáni szjaA magánszemélyt a jövedelme után az Szja-tv. előírása alapján terhelheti adókötelezettség. A hitel tőkerészének visszafizetése azonban nem bevétel (nem adóköteles), és ha 2001-ben kamatfizetés nem történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék:    
1
55
56
57
61