Előleg áfaalanynál, számla az áfamentesnél

Kérdés: Ügyfelem 2012-ben áfaalanyként előleget kapott: 100 E Ft + 27 E Ft áfa összegben: T 38 – K 453: 127 E Ft, T 36 – K 467: 27 E Ft. 2013. január 1-jétől alanyi adómentes lett. Az ügyletről kiállításra került a végszámla nettó 150 E Ft-ról, amelyen a következő adatokat tüntettük fel: a számla végösszege: 150 E Ft, megfizetett előleg: -100 E Ft, fizetendő: 50 E Ft. Könyvelése: T 311 – K 91: 150 E Ft, a kapott előleg: T 453 – K 311: 100 E Ft, és T 453 – K 36 az előleg áfája: 27 E Ft. Helyesen jártunk el? Hogyan kell eljárni akkor, ha hasonló feltételek mellett az ügylet meghiúsul, és az előleget vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...az adó alól. A könyvelés a visszafizetéskor előleghelyesbítő számla alapján: T 453 – K 384 és T 467 – K 36.Amennyiben az alanyi adómentes társaságnak nincs az Áfa-tv. 188. §-a alapján vagy egyéb jogcímen fizetendő áfája, az áfát az Áfa-tv. 186....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Egy összegben fizetett biztosítási díj

Kérdés: Egy társaság vezető beosztású dolgozóira (10 fő) 2013. szeptember elsejével egészségbiztosítási szerződést kötött határozatlan időre. A biztosítási díjat (100 E Ft/fő/év) egy összegben, 1 évre előre kellett kifizetni a kapott egészségbiztosítási kötvény szerint. Helyesen számolja-e el a cég, ha a fenti teljes összeget (1000 E Ft) annak kifizetésekor a személyi jellegű kifizetések között mutatja ki, függetlenül attól, hogy az a következő év augusztus végéig terjedő időszakra szól? (Vagyis év végén nincs időbeli elhatárolás a tételre.) Keletkezik-e szja- és ehofizetési kötelezettsége amiatt, hogy évente egyszer fizet 100 E Ft-ot, és nem havonta a 100 E Ft egytizenketted részét? Így az első hónapban a fizetett díj meghaladja a minimálbér 30%-át, míg más hónapban nem lesz fizetés.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 2013-ban hatályos, a kockázati biztosítás más személy által fizetett díjának adómentességét tartalmazó szabálya, az 1. számú melléklet 6.3. pontja nem tartalmaz meghatározást a havi biztosítási díj számítására. Ez a rendelkezés 2014-től módosul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Külföldön foglalkoztatott családi kedvezménye

Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ha azt feltételezzük, hogy a magánszemély külföldi adóügyi illetőségűvé válik, a szerzett jövedelem Magyarországon is adómentes lehetne az 1. számú melléklet 4.7. c) pontja alapján, tehát nincs olyan nem önálló tevékenységből származó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Csapatépítő tréning költségei

Kérdés: A kft. csapatépítő tréningre küldte munkavállalóit. Erről számlát kapott, a következő szolgáltatásokkal: szállás, lovas rendezvény, rendezvényszervezés, éttermi szolgáltatás. Mely költségelem nyújtható adómentesen, és melyik fog adózni?
Részlet a válaszából: […] A csapatépítő tréning keretében a munkavállalók különböző szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezek egy része (a kérdésben említett szálláson túlmenően az oda- és visszautazás, továbbá maga a továbbképzés) olyan, amelyet szja-mentesen lehet igénybe venni, és amelyeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Egyszerűsített végelszámolással történő megszűnés

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?
Részlet a válaszából: […] A cégtörvény szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a bt. is) és az egyéni cég végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a társaság, az egyéni cég a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Eredetiségi költség minősítése

Kérdés: Közösségi megrendelőinknek egyedi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági papírra van szüksége, amely egyediségvédelmi elemekkel testesül meg. Társaságunk arra vállal kötelezettséget, hogy ezen egyediséget eredményező védelmi elemek megjelenését egyszeri ellenszolgáltatás fejében mintegy gyártási jogként biztosítja a megrendelt papírban. A papír gyártásához a vevő elképzelései szerint társaságunk elkészíti a szükséges terveket és szerszámokat, amelyeket azonban nem ad át a megrendelőnek. A társaság arra vállal kötelezettséget, hogy az adott termékből – megrendelésre – gyárt, illetve meghatározott ideig gyártásra rendelkezésre áll. A mennyiség túllépése vagy a meghatározott idő elteltét követően ugyanezen biztonsági papír megrendelése esetén az eredetiségi költséget ismét ki kell fizetnie a megrendelőnek. A fenti szerződéses konstrukció áfa szempontjából hogyan ítélhető meg? Belföldi megrendelő – számviteli szempontból – miként kezeli az eredetiségi költséget?
Részlet a válaszából: […] ...van. Annak érdekében azonban, hogy az eredetiségi költség külön díjára is egyértelműen alkalmazhatók legyenek a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés szabályai, célszerű ezt a tételt a legyártott papírok szállításáról szóló számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Alapítvány térítésidíj-bevétele

Kérdés: Alapítvány napközi otthont működtet, ami alapszabályban rögzített feladata. Az alapítvány nem közhasznú szervezet. A szülők térítési díjat fizetnek az étkezésért és a felügyeletért, erről számla készül. Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. A számlázott térítési díj milyen bevételnek minősül? Ha árbevétel, van-e az alapítványnak társaságiadó-, illetve iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...díj beszedése nem vállalkozási tevékenység.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján adómentes valamennyi helyi adó alól az alapítvány abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Költségtérítés a munkavállalónak

Kérdés: Milyen költségtérítés és milyen összegben adható a munkavállalónak adómentesen, ha a vállalkozás tulajdonában lévő gépjárművel történik az árubeszerzés?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy semmilyen. A munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott tevékenysége ellátásáért munkabér jár, akár gépkocsivezetőként, akár anyagbeszerzőként, illetve anyagbeszerző-gépkocsivezetőként végzi a tevékenységét. Nyilvánvalóan, ha mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Kft. dolgozói munkába járásra kapnak térítést. Az egyik dolgozó saját gépkocsiján hozza a kollégáját is. A könyvelő az utas kollégának is kifizetteti a kilométerenkénti 9 Ft-ot. Jól jár el? Egy kocsi után egyszer adható 9 Ft, nem? Ha a 9 Ft-on felül is térít a munkáltató, akkor a 9 Ft adómentes, és csak a felette lévő rész után kell bérként számfejteni?
Részlet a válaszából: […] Munkába járás esetén költségtérítésként egy kocsi után annyiszor 9 Ft/km adható a lakóhely és a munkahely közötti távolságra, ahány személy a gépkocsit használja. Tehát egy kocsi után nem csak egyszer adható 9 Ft/km összeg. Az Szja-tv. szabálya arról rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Közösségen belüli kiszállítás teljesítése

Kérdés: Március 29-én készletraktárunkból árut szállítottunk ki Németországba, szállítólevéllel, fuvarokmányokkal. Készletprogramunk március 29-én levette a készletből. Szerződés szerint a vevő április 3-án az átvételt igazolja. Mi a helyes teljesítési időpont a számlán? Az Áfa-tv. 89. §-a szerint az adómentes értékesítés akkor számlázható, ha az árut más tagállamban a vevő átvette. Könyvelési tételek: március 29-én T 36 – K 261, április 3-án T 311 – K 931 és T 261 – K 36, T 814 – K 261. A 60-as bevallásban áprilisban szerepeltetjük. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A készletraktárból történő kiszállításkor, március 29-én elegendő a szállítólevél (ami az árut kíséri) és a megfelelő fuvarokmányok. A készletraktárból történő kiszállításkor azonban csak a raktárkészlet csökken, de maga a készlet nem. Még a kérdező tulajdonát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
1
30
31
32
95