Termékben adott engedmény

Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?
Részlet a válaszából: […] Ha a törzsvásárlók részére bizonyos forgalom elérése után1-1 cikket adnak ingyenesen, akkor ezt nyilvánvalóan utólag adják. Utólag 1-1cikk térítés nélküli átadásával adott engedmény esetén a termék lehet ugyanaz atermék, amelyet már korábban értékesítettek, de lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Ültetvénytelepítés üzembe helyezése és áfája

Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztályban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 – K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyveljük a beruházási számlára (T 161 – K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámogatási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában?
Részlet a válaszából: […] A telepítés és ápolás költségeit helyes, hogy az 5.számlaosztályban számolták el elsődlegesen, majd a saját előállítású eszközökaktivált értékeként ezen költségeknek megfelelő összeget a beruházási számláraátvezették (T 161 – K 582). (Itt kell megjegyezni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Támogatással megvalósított saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Társaságunk – amely kizárólag áfaköteles értékesítést végez – 2004-ben államháztartási támogatásban részesült (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely miatt az Áfa-törvény 3. számú melléklete 1. része szerinti arányosítást alkalmazta. Ugyanakkor beruházást is végzett, amelyhez az anyagokat saját maga szerezte be. Az Szt. szerint ilyen esetben saját vállalkozásban végzett beruházásról van szó, amelyet a nyilvántartásba vételkor (de legalább az év végén) az áfabevallásba is be kell állítani. Ezzel duplán sújtja az áfa le nem vonhatósága. Milyen értéken szerepeljen a saját vállalkozásban végzett beruházás az áfabevallásban adóalapként, ha az anyagon kívül minden mást külső kivitelező végzett, akiknek a számláiban lévő áfa egy része szintén nem került visszaigénylésre az arányosítás miatt? Ez is duplázódik?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban a számviteli, azÁfa-tv.-beli előírások összekeverését, félreértelmezését tapasztaltuk.A kérdés szerint az államháztartási támogatást olyan céllalkapta (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Forintszámlák kiegyenlítése devizával, valutával

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem helyes. Az alkalmazott módszernem egyeztethető össze az Szt. tételes előírásaival, és ezen túlmenőenvisszaélések forrása is lehet.A gazdálkodó szervezetek egymás közötti gazdaságikapcsolatát jellemzően írásban megkötött szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak a választ adó számára nemértelmezhetők, nem talál megfelelő indokot arra, hogy a szolgáltatást nyújtónála végzett tevékenység költségeinek a fedezetére miért nem kell a számlázottbevétel. A motiváló tényezők ismerete nélkül konkrétan nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Fuvarköltség uniós áruszállítás esetén

Kérdés: Uniós áruszállítás esetén hogyan viselkedik a fuvarköltség, ha része az árnak, vagy ha külön továbbszámlázott tételként van feltüntetve?
Részlet a válaszából: […] Ha a fuvarköltség része a beszerzési árnak, akkor a termékután fizetendő áfa alapjában benne van (vagyis a termékre előírt adómértékkel,a termékre előírt adókötelezettség szerinti esedékességgel kell utána az adótmegfizetni). Még ha külön is számlázzák ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Személygépkocsi-vásárlás az unión belülről

Kérdés: Bt. vagy kft. unión belülről vásárolna saját célra személygépkocsit. Kell-e közösségi adószámot kérni, ha a vállalkozásnak egyébként csak belföldi értékesítései vannak? Ki fizeti az adót az új és a használt autó után? A számlán szerepel-e az áfa összege, vagy csak a nettó érték? Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége van a vállalkozónak? És ha magánszemély vásárol? Mindkét eset legyen példával illusztrálva!
Részlet a válaszából: […] Az Art. 22. §-ának (4) bekezdése alapján az áfaalanyközösségi adószámot kell hogy kiváltson akkor, ha más tagállamban másadóalannyal kereskedelmi kapcsolatot létesít. Akkor, ha az egyébként csakbelföldi tevékenységet folytató adóalany tehát más tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Beolvadáskor átvett cégautó értékesítése (áfa)

Kérdés: Beolvadás után a befogadó cégnél az átvett cégautó értékesítésekor az áfa visszaigényelhető részének alapja hogyan állapítható meg? A konkrét eset a következő: 2002. évben "A" kft. beolvadt "B" kft.-be. Az "A" kft.-nek volt egy 10 millió forint beszerzési értékű cégautója. Ezt a cégautót beolvadáskor nettó értéken vette át "B" kft., mely 5 millió forint volt. 2003. évben – tehát a személygépkocsi "A" kft. részéről történt beszerzésétől számított 60 hónapon belül – eladta "B" kft. Ilyenkor a le nem vonható áfa arányos része az "A" kft.-nél beszerzett számlán lévő áfatartalom alapján történik?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközökre vonatkozó, az utólagos értékesítésmiatti korrekciós szabály az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerintalkalmazandó ebben az esetben, hiszen beolvadás esetén fizetendő adó nemkeletkezik. Ez azzal is jár tehát, hogy pótlólag levonható adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Gazdaságilag nem független felek közötti ár

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról azönkormányzat és az önkormányzat leányvállalatai között, így nem kell erre tekintettela beszámolóban adatokat (például kapott osztalék, kapott kamat) kimutatni (akapcsolt vállalkozástól kapott árbevételt egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Külföldön történő termékértékesítés áfája

Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abból az következik, hogynem csak a konkrét kérdésre kell válaszolni.Ha az "A" cég a "B" céggel abban állapodott meg, hogy azellenértéket a szerződésben devizában határozzák meg, ennek 2002. január1-jétől nincsen jogszabályi akadálya. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.
1
15
16
17
21