Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...jogosult elszámolása alapján forintban: T 1, 2, 3, 51-56, 466 – K 3613, a teljesítés napján érvényes választott devizaárfolyamon vagy az áfatörvény szerinti árfolyamon forintra átszámított összegben;– a bankbizonylat alapján: T 3613 – K 452, a bankkivonat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Pénztárgéphasználat alóli mentesülés

Kérdés: Tevékenységünk pénztárgép használatához kötött (szállodai szolgáltatás). Eddig minden vendégnek számlát állítottunk ki, amit minden hónapban, számlánként jelentettünk a NAV-nak. Áttérnénk az online számlázásra, tehát minden számlát az online számlázóprogrammal jelentenénk a NAV-nak, csak nem igazán egyértelmű, hogy ezzel mentesülnénk-e a kötelező pénztárgép használata alól, mivel minden számla jelentve van.
Részlet a válaszából: […] ...50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/C. §-a tartalmazza. Az itt megfogalmazottak értelmében nem köteles pénztárgépet használni az, aki az Áfa-tv. 166. §-a szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségét az Áfa-tv. 166. § (2) bekezdésében foglaltak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: A vevő cég a visszaküldött terméket számlázza, és nem helyesbítő számlával küldi vissza. Így az eredeti eladónál a visszaküldött termék új beszerzésként jelenik meg, és nem az árbevételt csökkenti. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...a két fél közötti szerződésnek megfelelően – visszaküldi, visszaszállítja az eladónak. Ez esetben helyesbítő számlát – az Áfa-tv. 170. §-a követelményének megfelelő módon, adatokkal – kiállítani szinte lehetetlen (illetve nem megbízhatóan)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: A 7837. kérdésre adott válaszuk egyértelműen hibás. A válasz szerint "a vevőkkel kötött szerződés szerint a megbízó termékeit kellene értékesítenie a megbízóval kötött szerződés szerinti áron, számláznia pedig a megbízó nevében, a megbízott meghatalmazottjaként, a megbízó helyett az Áfa-tv. 160-161. §-aiban foglaltak figyelembevételével kellene. E számla alapján árbevételt és fizetendő áfát a megbízó számol el, illetve vall be". A szerző nem veszi figyelembe, hogy az Áfa-tv. speciális szabályt tartalmaz a bizományosi konstrukcióra. Az Áfa-tv. 10. § b) pontja szerint termékértékesítésnek minősül továbbá "a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között – a 9. § (1) bekezdés értelmében – termék értékesítése teljesül". Ilyenformán az áfában egy fikció útján 2 külön termékértékesítésként kell kezelni az ügyletet, annak ellenére, hogy a termék polgári jogi szempontból a megbízó tulajdonát képezi. Azaz a megbízó a bizományosnak számláz, a bizományos pedig (saját nevében, nem pedig a megbízó meghatalmazottjaként) a vevő felé számláz. A bizományosnak a számlák kiállítására és a megbízó felé való továbbításán túlmenően a bizományosi jutalék értékét kell – a megbízóval kötött szerződésnek megfelelően – számláznia. Ennek kapcsán "a Kúria egyetért az elsőfokú bíróság okfejtésével, mely szerint – az Áfa-tv. 10. § b) pontjára és 70. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel – a bizományosi szerződéshez kapcsolódóan a bizományi díj önálló adóalapot nem képezhet, a megbízó és a bizományos között a bizományi díjjal csökkentett adóalappal történhet számlakibocsátás a megbízó részéről a bizományos felé".
Részlet a válaszából: […] ...válaszban a kérdésben leírtakra igyekeztünk választ adni úgy, hogy a válasz a vonatkozó jogszabályi előírásokkal (ideértve az Áfa-tv.-t is) összhangban legyen, és nem egy teljesen szabályos bizományi konstrukciót megfogalmazni. [Az észrevételt tevő is csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Vállalkozás lakóingatlanának bérbeadása

Kérdés: Egy kft. új építésű ingatlant vásárolt bérbeadás céljából. Az építő, mivel ez az ingatlan társasházban van, lakóingatlannak jegyezteti be a földhivatalnál. A beszerzés áfáját visszaigényeltük. A mai napig még csak széljegyzéken van a tulajdonos, és még nincs lakhatási engedély sem. Bejelentkezett a kft. a bérbeadással kapcsolatosan az áfás bérbeadásra, amit már el is fogadtak. Mivel lakóingatlannak lesz bejegyezve az üzleti célra vásárolt ingatlan, a beszerzés áfája levonható-e, és a továbbiakban, ha a bérleti díjat áfásan számlázza, a további költségek áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 124. § (1) bekezdésének h) és i) pontja alapján a fizetendő adót csökkentő tételként nem vonható le a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó, valamint a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Családi ház felújításának, karbantartásának áfája

Kérdés: A 6417-es kérdésre adott válaszuk szerint – áfa szempontjából – a karbantartást is úgy kell családi ház esetében tekinteni, mint a felújítást. A családi házban adóköteles tevékenység folyik. A következő tevékenységek áfája levonható-e, vagy karbantartásnak minősül, és nem vonható le? Csapcsere, gázkészülék javítása, égő-, lámpacsere, bojler javítása, kulcsmásolás, redőny javítása, zuhanyozó-, kádcsere?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. nem tartalmaz külön-külön értelmező rendelkezést a felújításra, illetve a karbantartásra. Az Áfa-tv. a termékértékesítést, illetve a szolgáltatásnyújtást különbözteti meg alapvetően, de a sajátos szolgáltatásnyújtások között sem a felújítás, sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Feles bérleti szerződéssel termény átadása

Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...12-ig kell megfizetnie.Ha a feles bérleti szerződés szerint a magánszemély részére termény kerül átadásra, akkor azt piaci értéken, az áfa felhasználásával számlázni kell a magánszemély felé: T 311 – K 91-92, 467, és annak a közvetlen önköltségét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Bérelt ingatlanon új raktár építése

Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt önköltsége (81-83. számlacsoport) számláira kivezeti.A kérdés szerinti épületek megépítése – feltételezhetően – az Áfa-tv. 142. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozik, és mint ilyen, fordítottan adózik. Így az építő társaságnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...későbbi meghiúsulása miatt (a teljes vételárat a vevő nem fizette meg) az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – áfát nem tartalmazó – értékét az értékesítés nettó árbevételét (jelen esetben az egyéb bevételeket) csökkentő tételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Iktatási kötelezettség

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...is.Az iktatáshoz, a nyilvántartásba vételhez számos esetben jogkövetkezmény is kapcsolódhat, például a számla kézhezvételéhez az áfa levonhatóságának lehetősége, vagy késedelmi kamat fizetése stb. Ilyen esetben az iktatás, a nyilvántartásba vétel bizonyíték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
1
54
55
56
328