404 talált cikk az ajándék kifejezésre

Kérdés: A kft. pénzkölcsönt nyújtott a magánszemély tulajdonos részére, amely után a magánszemély a mindenkori jegybanki alapkamat +5% mértékű kamatot fizetett. Ezen kölcsön elengedése 2019-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft.-nél, illetve a magánszemélynél? A magánszemélynél felmerülhet-e ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?

Kérdés: Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Kérdés: A gazdasági társaság a cég telephelyén családi napot rendez dolgozóinak (sportvetélkedők, műsor, étel-ital fogyasztás). Hogyan kell a juttatások után adózni, illetve könyvelni a beérkező számlákat?

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?

Kérdés: A kft. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A kft. hozzájárult, hogy a magánszemély tagjai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A használatbavételi engedély alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemély tagoknak vagy a kft.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek azért, mert a magánszemélyek ellenszolgáltatás nélkül jutnak a telek arányos részének használatához?

Kérdés: A cég kereskedelmi tevékenységét a vevői igényekhez igazítja. Ennek során az érintett árukészletet részben értékesíti, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezi. Ez utóbbi készletnél nem valószínű, hogy lesz értékesíthető hulladék. Elfogadható-e, hogy selejtezésnél hulladék nem képződik? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?

Kérdés: A cafeteria és egyéb meghatározott juttatások 2019. 01. 01-i szigorítása kapcsán kérdezem: ha egy cég szeretne nőnapra virágot, húsvét alkalmával, illetve mikulásra a dolgozók gyerekeinek csomagot juttatni, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége a munkáltatónak?

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?