302 talált cikk az alapítás kifejezésre

Kérdés: A zrt. 10 éves határozott időre földhasználati jogot biztosít a vele szerződéses kapcsolatban álló kft. részére, amely kft. tulajdonosa a zrt. gazdasági társaság területére – a földhasználattal érintett földterületre – épített építménynek. A földhasználati jog bejegyzése folyamatban van. A földhasználati jog ellenértékének pénzügyi rendezése részletekben, negyedévente esedékes. A zrt. a földhasználati jogról a számlát a teljesítéskor fogja kiállítani egy összegben. A zrt. a földhasználati jog ellenértékét hogyan számolja el a bevételei között? El kell-e határolni a bevételt 10 évre? Vagy a számla teljesítéskori időszakának a bevétele lesz, bár 10 évre szól, az ellenértéket is 10 év alatt kapja meg a zrt.?

Kérdés: Egy kft. üzembentartóijog-átruházási szerződéssel személygépkocsi-üzembentartói jogot vásárolt egy magánszemélytől. Milyen adókötelezettség terheli a magánszemélyt az üzembentartói jog értékesítéséből származó bevétel után?
– A fizetendő adó számításánál figyelembe lehet-e venni a gépjármű megszerzésére fordított összeget mint bevételt csökkentő tételt?
– A fizetendő adót a jog megvásárlója mint kifizető kell, hogy levonja a vételárból, és az adóhatóság felé megfizesse?

Kérdés: A zrt. 100 db 50.000 forintos részvénnyel alakult meg. Évekkel később 76 új részvényt bocsátottak ki 75.000 forintos áron. Az ázsió a tőketartalékba került. Az eredménytartalékot már kivették osztalékként. Az Szt. szerint a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét. A zrt. tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításról fog dönteni, amelynek következtében a törvényi minimumra fogják leszállítani. Kérem, ismertessék a számviteli elszámolását! Az ázsióból kifizetett összeg jövedelemnek minősül? Van-e a társaságnak adó- és/vagy járuléklevonási kötelezettsége, vagy a jövedelmet a magánszemély fogja bevallani? A részvények későbbi értékesítése esetén hogyan kell ilyen esetben a beszerzési értéket meghatározni?

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?

Kérdés: Egy általunk könyvelt 1996-ban alakult társaságnak 1997-ben jelentős vesztesége keletkezett, melyből a 2017. évi adóbevallás során a maximális lehetséges összeget igénybe kívánja venni. Egy szakmai kiadó által kiadott, 2017. évi társasági adóra vonatkozó kézikönyv az elhatárolt veszteség felhasználásáról az alábbiakat tartalmazza:
"Az elhatárolt veszteség – attól függően, hogy mikor keletkezett – különböző időszakok szerinti előírásokra figyelemmel érvényesíthető az adóalapnál. A felhasználásra nyitva álló határidőt tekintve a 2004-2014 közötti adóévek veszteségei 2025-ig írhatóak le, illetve 2004. 01. 01. előtt, valamint 2015. 01. 01-jétől (ismét) 5 adóéves időkorlátot tartalmaz a szabályozás. (A 2004 előtti szabályok körében – például a 2001-2003 adóévekben keletkezett veszteségre, ha az az alapítás éve vagy az azt követő 3 adóévi veszteség – korlátlan idejű leírás is szerepelt, amelynek érvényesítése felmerülhet akár 2017-ben is.) Ha a veszteség:
– 2015-ben vagy azt követően keletkezett, akkor a keletkezése adóévét követő 5 adóévben érvényesíthető [Tao-tv. 17. § (1) bek.];
– 2004-2014 között keletkezett, akkor a 2014. 12. 31-én hatályos előírások szerint írható le, utoljára a 2025. 12. 31-ét magában foglaló adóévben [Tao-tv. 29/A. § (6) bek.];
– 2001-2003 között keletkezett, akkor a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint érvényesíthető [Tao-tv. 29/F. § (2) bek.];
– 1997-2000 között keletkezett, akkor a Tao-tv. 17. § 2000. 12. 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával használható fel [Tao-tv. 29/C. § (13) bek.];
– 1997 előtt keletkezett, úgy annak – a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt – összege az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le."

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (1) bekezdése szerint: "Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára..." Ebből az következik, hogy az egyszemélyes kft.-nél (mivel nincs taggyűlés, nincsenek tagok) nem lehet pótbefizetést előírni?

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.