57 cikk rendezése:
21. cikk / 57 Államháztartási támogatásból megvalósított beruházás
Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?
22. cikk / 57 Kamattámogatás áfája
Kérdés: Van-e áfavonzata az állami kamattámogatásnak (kell-e arányosítani)?
23. cikk / 57 Előzetesen felszámított áfa arányosítása
Kérdés: A növendék állatok tenyészállattá történő átminősítéséről mint saját rezsis beruházásról számlát kell kiállítani, amelyet az áfabevallásban ugyanezen időszakban fizetendő és levonható áfaként is szerepeltetni kell. Ezt a levonható áfát az arányosításba be kell-e vonni?
24. cikk / 57 Önkormányzati szennyvízberuházás támogatása
Kérdés: A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített – a SAPARD-program keretében – pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?
25. cikk / 57 Munkaidő-kedvezmény elszámolása
Kérdés: Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?
26. cikk / 57 Pénzeszköz-átadás minősítése
Kérdés: Közüzemi szolgáltatótársaság a vezetékhálózatot áthelyezi, mert egy másik vállalkozásnak építkezés, útépítés stb. miatt útban van. A társaság más nyomvonalon új hálózatot épít. Ehhez – különmegállapodás alapján – véglegesen fejlesztési célú pénzeszközt vesz át. Az adóhatóság álláspontja szerint ez nem támogatás, mert nem cél nélkül, bármire felhasználható pénzt kap a szolgáltató, hanem a pénz egy szolgáltatás ellenértéke, mert azt a társaság konkrét célra kapta. Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát? Milyen SZJ- vagy VTSZ-számot kell feltüntetni, hogyan kell a számlázott tételt megnevezni? Hogyan kell helyesen elszámolni?
27. cikk / 57 Levonási hányad kerekítése
Kérdés: Egy általunk könyvelt kft. 2004-ben működési célú állami támogatásban részesült. Az állami támogatások utáni áfaarányosítási kötelezettségének a kft. eleget tett. Gyakorlati kérdésként merült fel azonban, hogy az arányosítás kapcsán megállapított levonási hányad (0,8375) két tizedesjeggyel történő megállapításakor a kerekítés szabályait kell-e alkalmazni, vagy a jelzett eredményből, a harmadik tizedesjegytől kezdve, azok "levágásával" határozandó-e meg a levonási hányad? A kft.-nél az első módszer szerint jártunk el.
28. cikk / 57 Arányosítási kötelezettség
Kérdés: Kizárólag adóköteles növénytermesztési tevékenységet folytató vállalkozás vagyunk. 2004 első félévében arányosítási kötelezettséget keletkeztető állami támogatásban részesültünk. Szeretnénk megtudni, hogy már év közben – a támogatás folyósításának időpontjában – arányosítanunk kellett volna, vagy megfelelően jártunk-e el akkor, amikor e kötelezettségünknek csak a 2004. évi utolsó adómegállapítási időszakról szóló bevallásunkban tettünk eleget?
29. cikk / 57 Kompenzációs felár arányosítása
Kérdés: Áfaköteles tevékenységet folytató társaságunk közvetlenül egyes termelőktől mezőgazdasági termékeket vásárol fel, melyek után kompenzációs felárat fizet. Feladataink ellátására 2004-ben államháztartási támogatásban részesültünk. Kérdésünk, hogy a kompenzációs felár tekintetében, amely nálunk előzetesen felszámított adóként elvileg levonásba helyezhető, kellett volna-e arányosítanunk?
30. cikk / 57 Államháztartási támogatás
Kérdés: Befolyásolja-e az arányosítási kötelezettséget az a körülmény, hogy a működési támogatást az önkormányzat saját működési bevételeiből csoportosítja át, és nem a központi költségvetésből jóváhagyott és kapott pénzeszközt folyósítja működési támogatásként a tulajdonában álló vállalkozás részére?
