228 cikk rendezése:
1. cikk / 228 Készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót egy kft.?
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. 2023-as évi beszámolójának nettó árbevétele 1 Mrd Ft, míg 2024-ben 1,2 Mrd Ft volt. Mindkét évben az átlagos statisztikai létszám 50 fő alatt volt. Ennek a kft.-nek 70%-os tulajdonrésze van egy németországi GmbH-ban. Készíthet-e 2025-ben egyszerűsített éves beszámolót?
2. cikk / 228 Leányvállalat átalakulása esetén a konszolidált beszámoló
Kérdés: Társaságunk 2025. 06. 30. fordulónappal társasági formát váltott. A társaságunk konszolidációba bevont leányvállalat. Erre a fordulónapra az anyavállalatnak össze kell állítani az összevont (konszolidált) beszámolót? Továbbá a kkv-minősítés felülvizsgálatát az átalakulás fordulónapjával el kell végezni? Információ, hogy társaságunk naptári év szerinti üzleti éves. Az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló) 2024. 12. 31-es mérlegfordulónappal készült.
3. cikk / 228 Kötelezettségátvállalás végelszámolásnál
Kérdés: Végelszámolás alatt álló cég a végelszámolást lezáró beszámolójában kötelezettségként szerepel egy kapcsolt féllel, de nem a kizárólagos taggal szemben fennálló kölcsönkötelezettség és szintén egyéb kapcsolt féllel szembeni szállítói kötelezettség. Ezen kötelezettségeket a vagyonfelosztási javaslatban az anyacég venné át úgy, hogy az általa a vagyonfelosztási javaslat alapján megkapott eszközök ezekre a kötelezettségekre is fedezetet nyújtanak (részesedés, vevői követelés és pénzeszköz kerül hozzá). A Ctv. 111. § (3) bekezdésének előírása alapján jogilag nincs akadálya annak, hogy a zárómérleg, illetve az ez alapján készített vagyonfelosztási javaslatban kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról döntsenek, és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet sem tartalmaz a zárómérlegben szereplő kötelezettségek rendezésére vonatkozó speciális szabályt, azonkívül, hogy ezeket (is) piaci értéken kell értékelni. A vagyon kiadásakor az anyacégnek átadott fenti kötelezettségek – eredményt nem érintő – összevezetése az átadott eszközzel, megfelelő kezelési mód-e, figyelemmel arra, hogy a kötelezettség átadása a szükséges fedezet mellett történik, így nincs szükség a kötelezettség jogosult általi elengedésére vagy az anyacég általi átvállalására, amely egyéb bevételben számolandó el?
4. cikk / 228 Fenntarthatósági jelentés készítése
Kérdés: Adott két magánszemély, akinek 50-50% üzletrésze (együttesen 100%) van „A” és 50-50% (együttesen 100%) üzletrésze van „B” Kft.-ben. A magánszemélyek bizalmi vagyonkezelő kft.-t alapítanak, és a 2 társaságban meglévő kft.-üzletrészüket vagyonrendelőként, bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő kft. kezelésébe adják. A Számviteli Levelek 954. kérdésre adott válasza szerint a számviteli tv. alapján a bizalmi vagyonkezelő kft. nem anyavállalata „A” és „B”-nek. A Kkv-tv. alapján „A” Kft. saját adatai alapján nem minősül kkv-nek (nagyvállalatnak), „B” Kft. saját adatai alapján kkv-nek minősülne. A két társaság nem azonos vagy szomszédos piacon működik. A Kkv-tv. alapján „A” és „B” partnervállalkozás-e, ezáltal adataik összeadódnak-e, azáltal a „B” kft. sem minősülne kkv-nek? Ha nem, ezáltal a „B” kft. is nagyvállalalat, akkor a számviteli tv. alapján „B” Kft.-nek is kell 2025-től a számviteli tv. szerint fenntarthatósági jelentést készítenie?
5. cikk / 228 Pótbefizetés könyvelése
Kérdés: Hogyan könyveljük azt, ha az anyavállalat pótbefizetést teljesített a leányvállalatba? Anyavállalat: T 413 – K 384? Leányvállalat: T 384 – K 413? A fenti könyvelési tétellel könyvelhető a pótbefizetés pénzügyi teljesítése a két vállalatban?
6. cikk / 228 Sorbatartozás rendezése egyszerűbben
Kérdés: Az „A” kft. tartozik „B” kft.-nek kölcsönnel, a „B” kft. pedig tartozik „C” kft.-nek osztalékkal (a „C” kft. az anyavállalat, mind kapcsolt cégek). A cél az lenne, hogy az „A” kft.-ből közvetlenül „C” kft.-be lehessen utalni. Azt szeretnénk, hogy ne kelljen kétszer utalnunk a pénzt, hanem csak egyszer az elsőtől az utolsóig, vagy leginkább pénzmozgás nélkül megoldani, hogy ne kelljen utalni senkinek semmit. A Ptk. szerint milyen lehetőségeink vannak erre és milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan könyveljünk az egyes cégekben?
7. cikk / 228 IFRS-ről visszatérés az Szt. szerinti beszámoló készítésére
Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2022-től áttért az IFRS szabályai szerinti könyvvezetésre. Az anyavállalatban történő változás miatt azonban a gazdasági társaság 2025-től visszatér a számviteli törvény szerinti könyvvezetésre. Kérjük az ezzel kapcsolatos iránymutatásokat, hogy ilyen esetben szükséges-e 2025. 01. 01-gyel nyitómérleget készíteni? A gazdasági társaság könyvvizsgálatra kötelezett, a nyitómérleget is könyvvizsgálóval szükséges ellenőriztetni? Amennyiben igen, akkor azt végezheti a cég választott állandó könyvvizsgálója? A 2025. évi számviteli törvény szerinti éves beszámoló előző évi adatai mik lesznek? Csak a mérlegben lesz előző évi adat, vagy az eredménykimutatásban is?
8. cikk / 228 Pótbefizetés tagi kölcsönből
Kérdés: Adott egy cég, amelynek a tulajdonosa tagi határozatában 2025. 04. 15-én pótbefizetést rendel el a veszteségek fedezetére. A pótbefizetést egy korábban adott tagi kölcsönből kívánja teljesíteni. A tagikölcsön-befizetés 1000 euróban történt. A tagi kölcsön nyilvántartásba vételi árfolyama 409,84 forint volt. A pótbefizetés könyvviteli elszámolásának mi a szabályos menete, kontírozása?
9. cikk / 228 Leányvállalat és az ügyvezető kapcsolt vállalkozás-e?
Kérdés: Cégünk 100%-os leányvállalat. Abban az esetben, ha az ügyvezető megbízással látja el az ügyvezetői teendőket, és díjazást nem kap, transzferár szempontjából van ezzel teendőnk? Munkaviszonya az anyavállalatnál van. 2025. februárig munkaviszony keretében, munkabérrel volt betöltve ez a pozíció.
10. cikk / 228 Villamos energia és földgáz járulékos költségei
Kérdés: Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozó, magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely az anyavállalat részére szerzi be a szükséges villamos energiát és földgázt. Rendszeres tranzakció között szerepel a Mavir által továbbterhelt kiegyenlítő energia, illetve az FGSz által kiszámlázott kiegyensúlyozó gáz (mindkét eset mennyiséget tartalmaz). Ezeket a tételeket cégünk az eladott áruk beszerzésében szerepelteti, és továbbszámlázza az anyavállalat felé. Az FGSz mint rendszerirányító számláz még rugalmassági szolgáltatást, ami szintén az elábé része, illetve az elszámolóházon keresztül egyensúlyozási költségsemlegességet biztosító díjat, amit költségként vagy bevételként számolunk el (96). Megerősítést szeretnék kérni, hogy helyesen járunk-e el?
