374 talált cikk az árfolyam-különbözet kifejezésre

Kérdés: A devizában teljesített pótbefizetés törlesztését – több évet érintő részletben – devizában fizetjük vissza. A visszafizetett pótbefizetés elszámolása és értékelése hogyan és mikor történik?

Kérdés: Ügyfelem úgy szerződött májusban a vevőjével, hogy egy terméket nettó 14 000 euró értéken ad el neki, 307 Ft előzetes árfolyamon, amit forintban is meghatároztak a szerződésben. A vevő 6 havi törlesztési lehetőséget is kapott, amelyben a forintban kifejezett összegek szerepelnek a fizetési határidővel. A szállítási szerződésben azonban kikötötték: árfolyam-emelkedés esetén a gép vétel­árát forintban az egyes pénzügyi teljesítések alapján érvényes kereskedelmi banki eladási devizaárfolyamon kell meghatározni. Minden egyes résztörlesztés jóváírásának napján érvényes irányadó árfolyammal számított, euróban meghatározandó résztörlesztésnek tekintendő. A fentiek alapján ügyfelem kiszámolta, hogy járna még neki 71 E Ft árfolyam-különbözet. Egyáltalán lehet ilyet számlázni? Mit javasolnak?

Kérdés: A cég a különböző valutáit forintra váltja vissza. A valutaváltó bizonylaton szerepelnek az árfolyamok és külön sorban a kezelési költség. A valuta a könyvekből átlagárfolyam alapján kerül ki. Ha nincs kezelési költség, akkor az átlagárfolyam és a kapott forintérték között keletkezik a váltásból származó árfolyam-különbözet. Ezt az árfolyam-különbözetet torzíthatja az esetleges kezelési költség. A valutaváltó által feltüntetett kezelési költség lehet-e valós tartalma alapján a váltásból származó árfolyam-különbözet része? Vagy a kezelési költséget le kell könyvelni, és ilyen módon ezzel az összeggel módosul a váltás árfolyam-különbözete?

Kérdés: Társaságunk 2016-ban módosítaná a számviteli politikáját az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése alapján. Ez azt jelentené, hogy a számlázásban előfordulna, hogy ugyanazon a napon, tárgynapi teljesítési dátummal kell kiállítani a devizás vevőszámlákat, a délelőtti számlakiállításnál még a megelőző napi árfolyammal, délután viszont már az aznapi árfolyammal. Adózási állásfoglalásban megerősítést találtunk arra, hogy ez áfa szempontjából elfogadható. Kérjük annak a megerősítését, hogy számviteli szempontból elfogadható-e, ha két különböző árfolyamot használnánk azonos keltű számlák esetében! Ha a társaság devizában vezeti a könyveit, akkor változna az eset megítélése?

Kérdés: A kft.-nek CHF-alapú ingatlan pénzügyi lízingje van. Szeretne áttérni a mikrogazdálkodói beszámolókészítésre. A fennálló kötelezettsége áttérés előtt a választott pénzintézet december 31-i átlagárfolyamán számított forintösszeget mutatja. Az áttérést követően milyen feladat keletkezik e kötelezettséggel kapcsolatban a 398/2012. Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének f) pontja alapján? Mikrogazdálkodói könyvvezetés esetén a lízingbe adó havi fizetési értesítőin Ft-ban kimutatott tőketörlesztést és árfolyam-különbözetet továbbra is át kell számítani? Mi lesz a viszonyítási árfolyam?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?

Kérdés: Belföldi vevőnk befogadta a forintos számlánkat, de annak összegét euróban utalta át a devizaszámlánkra. Kérem a segítségüket a kontírozás bemutatásával. (A 311. számlán tartjuk nyilván a követelésünket. Árfolyam-különbözet nem keletkezett, MNB-árfolyamot használunk. A devizaszámlát nem használtuk, nyitóegyenlege nulla volt.)

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?

Kérdés: Mi a teendő a kompenzáláskor, ha mindkét számla késedelembe esett (eltérő napon), és még nem mondtak le a behajtási költségátalányról? Mivel a kompenzálás kiegyenlítésnek minősül, és először a költségeket kell kiegyenlíteni, könnyen előfordulhat, hogy az árfolyamváltozás hatására az egyik oldalon egyenleg (fizetetlen rész a számlából) marad.

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?