385 talált állásfoglalás az árfolyam-különbözet kifejezésre

Kérdés: Kérdésünk az Szt. 43. §-ához kapcsolódik. A kérdező szó szerint idézi az Szt. 43. §-ának (3) bekezdését, és így folytatja: Esetünkben a magyarországi fióktelepnek az EU tagállamában székhellyel rendelkező anyavállalata van. A fióktelep működése során előfordul, hogy az anyacég közvetlenül rendezi a fióktelep kötelezettségeit, de fordított esetre is van példa, amikor a fióktelep követeléseit a partnerek közvetlenül az anyacég bankszámlájára teljesítik. Az Szt. 43. §-a (3) bekezdésének megfelelően mutatjuk ki ezeket a követeléseket és kötelezettségeket év közben. Kérdésünk az év végi teendőkkel kapcsolatos. Ha év végén kompenzáljuk a követeléseket és kötelezettségeket, és az egyenleget átvezetjük a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/egyéb ráfordításai közé, akkor a fióktelep könyveiben kimutatunk egy valótlan eredményt. Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket, és az eredményt elszámolni, vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni?

Kérdés: A tavaly alakult "A" építőipari kft. 918 000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a "B" nevű társult vállalkozása fizette ki, amelyet tagi kölcsönnek minősítettek. A "B" nevű cég átutalta a 918 000 kanadai dollárt, amelynek a forintosított értéke 192 145 E Ft. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az "A" cég könyveiben a telek mint áru 192 303 E Ft-tal szerepel. A "B" cégnél nem keletkezett árfolyam-különbözet. "A" cégnél az árfolyam-különbözet összegét a telek értékére kell elszámolni?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?

Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?

Kérdés: A kft. euróban vezeti a könyvelését. Amikor a forintban kiállított belföldi számla megérkezik, annak összegét minden esetben a számla teljesítése szerinti MNB-árfolyamon váltja át euróra (az MNB-árfolyam a választott árfolyam), függetlenül a számla keltétől. Helyesen járunk el?

Kérdés: A 398/2012. Korm. rendelet alábbi előírásának értelmezéséhez kérem segítségüket. "A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon." Ezek szerint a csökkenés nem könyvelhető a FIFO módszer alapján? Ha a vevő kiegyenlítését a bankból a vevő könyv szerinti értéken kell könyvelni, akkor a bankszámlán keletkezik árfolyam-differencia? A bankköltséget is napi árfolyamon kell könyvelni? Eddig a vevőn napi árfolyamon könyveltem, és a vevőn volt árfolyam-különbözet, a szállító kiegyenlítését pedig könyv szerinti értéken, a bankból FIFO módszerrel könyveltem.

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?