822 talált cikk az árfolyam kifejezésre

Kérdés: A külföldi kiküldetésben részt vevő alkalmazott részére a cég a napidíjat euró/napban állapítja meg. Amennyiben a kiküldött nem euróban szeretné felvenni a napidíját, hanem forintban, illetve a külföldi útra felvett előleg nem euró, hanem forint volt, akkor milyen árfolyamon fizethető ki neki napidíj? Milyen értéken fizethető ki neki a külföldön felmerült szállásdíj forintértéke?

Kérdés: A Számviteli Levelek 207. számában a 4329. kérdésre adott válaszukban arról írtak, hogy ha év közben változik az aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó devizakötelezettség devizaneme, akkor a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni. Az elmúlt hetekben azt hallottam, az ezen álláspontot alátámasztó törvényi előírást módosítják? Igaz ez?

Kérdés: Vállalkozásunk hazai és nemzetközi fuvarozással, szállítmányozással foglalkozik. A kérdés az, 2010. január 1-jétől továbbra is alkalmazhatja az Szja-tv. 28. §-a (4) bekezdésében szereplő, a vállalkozásnál a nemzetközi árfuvarozásban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek részére a teljesített kilométer-futásteljesítmény alapulvételével a módosított 27. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott "... – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint" összeg kifizetését adómentesen? A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezik. A külföldi kiküldetés napidíját és az üzemanyag-megtakarítás címén fizetendő összeget is járatonként kell meghatározni, az előbbit az országhatár ki- és visszalépése közötti időtartamra? A havi 100 ezer Ft-ot meghaladó összeget a dolgozónál összevonandó jövedelemként kell-e kezelni? Amennyiben euróban történik az üzemanyag-megtakarítás számfejtése, a forintosítást az Szja-tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint kell kezelni?

Kérdés: Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve – a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak –, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?

Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2009 júliusában tőkeleszállításról határozott tőkekivonással, 500 millió forintról 500 ezer forintra szállítva le a jegyzett tőkét. A tőkeleszállítást a cégbíróság 2009. október 30-án bejegyezte. A tulajdonos 2009. október 25-én kelt szerződésben értékesítette a 100 százalékos tulajdonrészét jelképes összegért (1 millió forintért). A tőkeleszállítást a cégbírósági határozat napjával könyveljük, a tulajdonossal szembeni kötelezettség előírásával. Felmerült a kérdés, a tőkeleszállítással kivont tőke a régi vagy az új tulajdonost illeti meg?

Kérdés: Cégünk 2009. 05. hónapban szerződést kötött klimatizálási munkák elvégzésére. A szerződésben 25 000 euró+áfa szerepel, kikötve, hogy a vevő forintban fog fizetni, és 299 forintban számoljuk az eurót. A munka elkészült és számláztunk: T 311 (9 343 750 Ft) – K 911 (7 475 000 Ft) és K 467 (1 868 750 Ft). Az áfabevallásban is ezt szerepeltetjük. Helyesen jártunk el?

Kérdés: Magyarországi üzleti partnerünk devizában kívánja számlázni az általuk értékesített termékek ellenértékének – áfa nélküli – összegét. Az áfa összegét pedig a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyammal kiszámolva forintban számlázná. A szerződéstervezet szerint a devizában számlázott összeg devizában, a forintösszeg forintban kerülne kiegyenlítésre. Megfelel a tervezett számlázási mód a számviteli és az Áfa-tv. előírásainak?

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?

Kérdés: Külföldi kiküldetés során a dolgozónak napidíjat adtunk. A napidíj 30%-a adómentes, a 70%-a adóköteles volt, mivel többet adtunk, mint napi 15 euró. A kiküldetéskor felvett összeg egy részét a dolgozó visszafizette, ezért az előlegszámlával szemben visszavezettük (nálunk nincs valutapénztár), a többi összeget, a szállás- és az utazási költséget, a napidíjat 100%-ban a külföldi kiküldetés számlájával, illetve a napidíjszámlával (55) könyveltük. A fennmaradó egyenleg volt az árfolyam-különbözet. Így az előlegszámla egyenlege nulla. A bérfeladáskor az adóköteles napidíjat szintén a napidíjszámlára könyveltük a 471. számlával szemben. Így a napidíjszámlán a napidíj egyszer 100%-os, és egyszer 70%-os összegben szerepel. Helyesen jártunk el? Hogyan kellett volna könyvelni?