Részesedéseknél átlagár alkalmazása

Kérdés: A kft. tulajdoni részesedést jelentő egyik befektetésének egy részét névértéken, nagyobb részét a névérték 10 százalékán vásárolta meg. Ezen befektetések kivezetésekor alkalmazható-e átlagár? Ha igen, akkor az így elszámolt eredmény adóköteles-e, illetve van-e lehetőség az adóalap módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...akkor 40 százalék az árfolyamnyereség, ha viszont a 100 százalékos bekerülési értékű befektetést értékesíti, 50 százalék lesz az árfolyamveszteség. Nem mindegy!A kft.-nél a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésekor realizált árfolyamnyereséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Visszavásárolt üzletrész könyvelése

Kérdés: A kft. az egyik üzletrész-tulajdonostól a kft.-ben lévő üzletrészét visszavásárolja a névérték 20 százalékáért. Ezt a visszavásárolt üzletrészt – fél év elteltével – egy másik üzletrész-tulajdonos megvásárolja a visszavásárlási értéken. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(T 9751 – K 8751). Mivel az értékesítés a visszavásárlási értéken történt, az ügyleten a kft. sem árfolyamnyereséget, sem árfolyamveszteséget nem realizált.Itt kell megjegyezni, nem feltétlenül járt el helyesen a kft. akkor, amikor a visszavásárlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Árfolyam-különbözet elszámolása (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. devizaalapú hitellel finanszírozza gépjárművét. Minden hónapban meghatározza a bank az adott hónap számlázáskori árfolyam-különbözetét. Mindezt a tőkére és a kamatra külön-külön. Az árfolyamnyereség teljes összegében növeli-e az eva alapját, vagy csökkenthető az árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] ...illetve 85. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján a kötelezettségekhez kapcsolódóan a pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között elszámolni. Ebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával

Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének a) pontja, illetve 85. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján, mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni.A Tao-tv. 7. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Tagi kölcsön árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?
Részlet a válaszából: […] ...a már aktivált tárgyi eszközökre elszámolni az aktiválását követően felmerülő, a beszerzésekhez kapcsolódó kötelezettségek árfolyamveszteségét. (Az adott esetben a tagi kölcsönt a beszerzés miatti kötelezettségként kezelni is alapos körültekintést igényel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség beszámítása

Kérdés: Külföldi partnerünkkel azonos értékű tartozásunk és követelésünk van, amelyet szeretnénk pénzmozgás nélkül rendezni. Milyen dátum szerinti árfolyamon kell a teljesítést könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...– K 317), majd a mutatkozó különbözetet (ami a nyilvántartási devizaárfolyamok eltéréséből adódik) mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
Részlet a válaszából: […] ...főkönyvi számlán (nem biztos, hogy olyan összegben, mint a lízingbeadó által kiállított számlán), amit árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 448 – K 9762, illetve T 8762 – K 448).A lízingbeadó számláján szereplő kamatot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...el kell számolni egyrészt a 317. számlán, másrészt a 386. számlán mutatkozó árfolyam-különbözetet árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként.Amennyiben a devizaeszközöket, a devizakötelezettségeket az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Foglalkoztatott jutalmazása munkaviszonyának megszűnése után

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta. Munkatársunk 2001. és 2002. évi jutalmát társaságunk 2003. január 20-án, forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék eho-t az aktuális minimálbér összegét alapul véve. Abban szeretném segítségét kérni, hogy a fent vázolt esetben a 2003. január 20-i kifizetésekből milyen és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz.A kérdésben említett munkatárs 2003-ban már nem állt a cég alkalmazásában, így a 2003. évi kifizetés – függetlenül attól, hogy a kifizetés részben összefügg a korábbi évek tevékenységével – az Szja-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Befektetési jegyek hozamának elszámolása

Kérdés: Van-e eltérés a nyílt, illetve a zárt végű befektetési jegyek hozama elszámolásában? És akkor, ha a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között mutatjuk ki? Számomra ellentmondásos az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja, egyrészt a nettó eszközérték és a névérték, másrészt a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetről szól. Melyik az igaz?
Részlet a válaszából: […] ...során a nettó eszközérték több vagy kevesebb, mint a könyv szerinti érték, és a különbözetet kell árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként elszámolni. (Ez esetben könyvelni kell a könyv szerinti érték kivezetését: T 8712 – K 17, továbbá a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
1
19
20
21
23