Találati lista:
21. cikk / 36 Katára átállt taxis iparűzésiadó-bevallása
Kérdés: Ügyfelem taxis egyéni vállalkozó, aki 2017. július 1-jével áll át a kata alkalmazására, előtte a személyi jövedelemadóban átalányadózó volt. Milyen bevallási kötelezettsége van az iparűzési adó tekintetében?
22. cikk / 36 Kik maradnak önadózók 2016-tól?
Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelemadó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
23. cikk / 36 Bevallási nyilatkozat – 2016
Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
24. cikk / 36 Csoportszintű adóalap-számítás az iparűzési adónál
Kérdés: Hogyan kell, kell-e számba venni a kapcsolt feleknél az iparűzési adó számításakor a kapcsoltak között lévő vállalkozás bevétel-, anyagköltség-, elábé-, közvetítettszolgáltatás-adatait? Kérdésem alanya a Katv. alá tartozóan az egyszerűsített tételes iparűzési adót választotta, ugyanakkor az evaalany az evaalap 50%-a után fizet iparűzési adót. Továbbá azon kiva alá tartozó kapcsolt fél adatait is hozzá kell-e adni a többiekéhez, amelyik a kivaalap 130%-a után fizeti az iparűzési adót? Helyesen gondolom-e, hogy a normál módon iparűzési adózó kapcsolt felek összes adatával ezen kiva, eva és kata szerint speciálisan iparűzési adót fizetők adatait is össze kell adni az 500 M feletti árbevételre jutó korlátok meghatározása miatt? Legfeljebb majd nem a kata-, kivaalany kapcsolt félre jutó iparűzésiadó-alap után fizet a kata-, kivaalany fél, hanem speciális módon. De az 500 M feletti korlátok így érvényesülhetnek.
25. cikk / 36 Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban
Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
26. cikk / 36 Átalányadózó szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó az alkalmazott után hogyan teljesíti a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét? Jól értelmezem a 2011. évi CLV. törvény 2. §-ának (3) bekezdését, miszerint azt az átalányadózó egyéni vállalkozó alkalmazottjára kell érteni?
27. cikk / 36 Átalányadózó tevékenység költséghányada
Kérdés: Az Szja-tv. 53. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint a SZJ 45 – "építőipari szolgáltatás" költséghányada 80%. A TEÁOR '08. szerint ez a kód gépjármű-, motorkerékpár-kereskedelem. Kérdésem az, hogy a korábbi 45 kód – ami valóban építőipari szolgáltatás volt, és az alá tartozó tevékenységek költséghányada továbbra is 80% –, vagy a konkrétebb új kódok szerint számolhatnak költséghányadot? Hogyan kell értelmezni az említett 53. § (3) bekezdésének e) pontját?
28. cikk / 36 Kapott támogatás az iparűzési adónál
Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó az FVM-től földalapú támogatást, továbbá a VPOP-től gázolaj jövedéki támogatást kapott. Ezeket az iparűzési adó alapjánál nettó árbevételként figyelembe kell venni? Szakmai körökben vitára adott okot a kérdés, de az érintett önkormányzatok is eltérően nyilatkoztak róla!
29. cikk / 36 Iparűzési adó mérséklése
Kérdés: Jelenleg 2 százalék iparűzési adót fizet cégünk. Van-e az önkormányzatnak arra lehetősége, hogy a 2 százalékot mérsékelje, és az ne vonjon maga után szankciót?
30. cikk / 36 Átalányadózó egyéni vállalkozó áfája
Kérdés: Az egyéni vállalkozó átalányadó alanya. Az átalányadó árbevételi határa 8 millió Ft/év, az áfaalanyi adómentesség határa 4 millió Ft. Amennyiben az átalányadózó egyéni vállalkozó átlépi év közben a 4 millió Ft árbevételi határt, áfaalannyá válik, annak ellenére, hogy átalányadós marad? Ha igen, külön áfanyilvántartást kell vezetnie a levonható áfáról, mivel csak bevételi nyilvántartást vezet?
