51 cikk rendezése:
21. cikk / 51 Üzletrész-ajándékozás
Kérdés:
2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)
22. cikk / 51 Devizabankszámla folyószámlahitellel
Kérdés: Hogyan kell forintosítani a devizabankszámlát, ahol folyószámla-hitelkeret van, tehát az egyenleg többször negatív? Kell-e a folyószámla-hitelkeret miatti kötelezettségváltozásokat év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatni? Milyen sorrendet kell tartani egy napon belül a terhelések és jóváírások között? A keletkező devizakötelezettség forintértékét a mérlegben választott – a mérlegfordulónapra vonatkozó –, MNB által közzétett, hivatalos árfolyammal forintosítjuk. A devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó, MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük fel, kivéve a forintért vásárolt devizát. A devizában lévő pénzeszközcsökkenések forintértékét átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg. Ha egy napon belül több jóváírás, illetve terhelés szerepel a bankkivonaton, a bankműveletek időbeli sorrendjében rögzítjük a tételeket. Többször egy napon belül a jóváírások és terhelések váltakozva történnek. Az egy napon belüli tételek rögzítésének sorrendje eltérő forintösszegeket eredményez. Előírhatjuk a számviteli politikában a tételek rögzítésének sorrendjét? Véleményünk szerint attól az időponttól kezdve, ahogy a devizaszámla negatívba fordul, továbbra is az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg a devizacsökkenések forintértékét. A jelenleg használt szoftver szerint, ha nullától távolodik az egyenleg (betétet rögzít), a napi árfolyamon történik a rögzítés, ha nullához közelít az egyenleg (kiadást rögzít), a rögzítés kalkulált áron történik. Ha mínuszban van a bank egyenlege, akkor ez fordítva van, banki kiadásnál napi árfolyamon megy a rögzítés, bevételnél pedig az átlagárral. Szerintünk ez nem felel meg a számviteli törvényben előírtaknak.
23. cikk / 51 Elszámolóáras nyilvántartás helyett átlagáras nyilvántartás
Kérdés: Cégünk a készleteit 2013-ban és az azt megelőző években elszámolóáron tartotta nyilván. 2014-től azonban a súlyozott átlagáras nyilvántartásra térünk át, emiatt 2014-ben nyitás után lesznek rendező tételeink. Egyrészt meg kell szüntetni az árkülönbözeti számlákat az áruszámlákra történő átvezetéssel, másrészt ha átállnak az új nyilvántartásra, akkor a 2014. évi nyitó állományban az analitika és a főkönyv nem fog egyezni. Hová kell majd könyvelni az eltérést? A rég nem mozgó készletekkel mit lehet tenni?
24. cikk / 51 Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke
Kérdés: Kapcsolódóan az 5886. kérdésre adott válaszhoz megjegyzem, az Szt. 21. §-ában nincs utalás arra, hogy az elhunyt tag halálának napjára közbenső mérleget kell készíteni, mint ahogyan írják. Szükségem lenne a jogszabályi helyre való hivatkozásra, mert az örökösödési illetéket a 2011. 05. 31-én közzétett hibás beszámoló saját tőkéje alapján szabták ki, amelyben 17 millió forint összegű tőketartalék volt szabálytalanul.
25. cikk / 51 Külföldön megnyitott bankszámla
Kérdés: A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is – véleményem szerint – alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.
26. cikk / 51 Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása
Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
27. cikk / 51 Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.
28. cikk / 51 Devizaszámlák közötti átvezetés
Kérdés: Azonos pénznemben nyitott bankszámlák közötti átvezetésnél kell-e számolni árfolyam-különbözetet? Van 2 eurós bankszámlánk ugyanannál a banknál. Egyikről utalunk X összeget átlagárfolyamon a másik számlára. A számviteli politikánk szerint a kimenő tételt átlagárfolyamon, a bejövőt az érvényes MNB-árfolyamon könyveljük, de vannak kivételek, amikor egyedi árfolyamot használunk (konverziós vétel-eladás). Ugyanazon bank két számlája közötti átutalásnál, amelyikre a pénz érkezett, megtartottam az átlagárfolyamot. Van, aki szerint ezt is MNB-árfolyamon és árfolyam-különbözettel kell könyvelni. Mikor járok el helyesen?
29. cikk / 51 Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam
Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
30. cikk / 51 Lekötött deviza árfolyama
Kérdés: A társaság a devizaszámláján a bekerülő devizát MNB-árfolyamon, a csökkenést pedig átlagárfolyamon tartja nyilván. A 2458. válaszuk szerint, ha lekötés történik, a lekötéskori forintértéken kell a devizát visszavezetni, azaz – esetünkben – a lekötéskori átlagárfolyamon. Ha a teljes devizaösszeg lekötésre kerül (például egy évre), és nulla lesz a devizaszámla egyenlege, hogyan kell számítani az átlagárfolyamot? Az új bekerülések miatt az első csökkenés is MNB-árfolyamon történik? Vagy valamilyen módon hozzá kell számítani a lekötött devizaállományt? A lekötés visszavezetésekor pedig ismét torzul az átlagárfolyam?
