Fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: Az rt. 2002. évre tárgyieszköz- és forgóeszköz (készlet) fejlesztést tervez. A megvalósításhoz – a Széchenyi-tervre – pályázatot nyújtott be. A Magyar Államkincstár (MÁK) 2002. 12. 1-jén 10 millió forint támogatási előleget nyújtott, amellyel 2003. július 1-jéig el kellett számolni. Az rt. 2003. július 1-jén a támogatást megalapozó dokumentációt 100 millió forintról benyújtotta, amelyet a MÁK 2004. április 30-án 96 millió forint összegben elfogadott, és 19,2 millió forint támogatást jóváhagyott. A fennmaradó 9,2 millió forintot 2004 májusában átutalta. A beszerzett eszközök leírására három év alatt kerül sor, maradványérték nélkül. Hogyan kell a kapott támogatási előleget ezen időtartam alatt kimutatni? Mikor kell elszámolni a 9,2 millió forintot? Az elszámolás érinti-e a társasági adót? Jelen esetben a támogatást az Áfa-tv. szerint hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...a rendkívüli bevételek közé átvezetni (T 4799 – K 9894, 9895), amelyet időbelileg el kell határolni (T 9894, 9895 – K 4832, 4811). Az átvezetés előtt azonban tisztázni kell, hogy a jóváhagyott támogatásból milyen összeg kapcsolódik a tárgyi eszközök beszerzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesített követelések eladási ára (60 egység): T 368 – K 962; az értékesített követelések elszámolt értékvesztésének átvezetése: T 315 – K 311 (50 egység); az értékesített követelések könyv szerinti értékének kivezetése (50 egység): T 862 – K 311...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...millió Ft): T 315 – K 311; a vevő, az adós számlán mutatkozó egyenleg (1 millió Ft) megszüntetése az egyéb bevételek közé történő átvezetéssel: T 311 – K 9699.Mivel a számviteli előírások szerint az értékvesztést nem lehet visszaírni, nincs lehetőség arra sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Követelés értékesítése (faktorálása)

Kérdés: A Számviteli Levelek 44. számában, a 876. kérdésre adott válaszban foglalkoznak a faktoring elszámolásával az ügyfélnél. Társaságunk a vevői számlát kívánja faktorálni. Mi ennek a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének f) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. (Könyvelési tételek: az elszámolt értékvesztés átvezetése: T 315 – K 311 és a könyv szerinti érték egyéb ráfordításkénti elszámolása: T 862 – K 311.) A követelés eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...egy része válik behajthatatlanná) kivezetik hitelezési veszteségként. (Könyvelési tétel: T 315 – K 311, az elszámolt értékvesztés átvezetése, majd T 8691 – K 311, a behajthatatlan követelés leírása.)A Tao-tv. alkalmazásakor a ráfordításként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Beruházás és a fejlesztési tartalék

Kérdés: A társaság 2002-ben 5000 E Ft összegben fejlesztési tartalékot képzett, az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetéssel. A 2003-ban vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke 6000 E Ft. Hogyan számoljuk el a beruházást? Mivel a fejlesztési tartalék lekötött összegéig a bekerülési értéket elszámoltnak kell tekinteni, csak 1000 E Ft bruttó érték jelenik meg? Az osztalékfizetési korlátnál a fejlesztési tartalék összegét is figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a kérdező az adózás előtti eredményt csökkentette az eredménytartalékból 2002. évben a lekötött tartalékba átvezetett 5000 E Ft összegben (T 413 – K 414), feltételezzük, hogy a 2002. évi adózás előtti nyereség 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Befektetési jegyek hozamának elszámolása

Kérdés: Van-e eltérés a nyílt, illetve a zárt végű befektetési jegyek hozama elszámolásában? És akkor, ha a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között mutatjuk ki? Számomra ellentmondásos az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja, egyrészt a nettó eszközérték és a névérték, másrészt a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetről szól. Melyik az igaz?
Részlet a válaszából: […] ...érték kivezetését: T 8712 – K 17, továbbá a kapott nettó eszközértéket: T 384 – K 9735, majd meg kell állapítani a kisebbik összeg átvezetésével, hogy az értékesítés, a beváltás árfolyamnyereséggel vagy árfolyamveszteséggel járt: T 9735 – K 8712, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...átadás miatti mérleg szerinti veszteség a kapott támogatás tőketartalékba helyezett összegének az eredménytartalékba történő átvezetésével kompenzálható.Nyilvánvaló, az erdőtelepítéssel foglalkozó társaságnál a térítés nélküli átadás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú kötelezettségek

Kérdés: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell – többek között – kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértéknek megfelelő kötelezettséget. Szükséges-e megosztani a mérlegben a lízingből adódó kötelezettséget rövid, illetve hosszú lejáratú részre? Szerintünk az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekre ez nem áll fenn, ezért a lízinget a kiegészítő mellékletben sem kell részletezni.
Részlet a válaszából: […] Az igaz, hogy a kérdésben hivatkozott kötelezettséget meghatározó, az Szt. 42. §-ának (5) bekezdése szerinti előírás nem tartalmaz olyan előírást, mely szerint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között csak akkor lehet a kötelezettséget kimutatni, ha annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Lecserélt tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: A vállalkozás a meglévő tárgyi eszközt lecserélte. A régit még nem értékesítette. Van nyilvántartási értéke. Az értékesítésig, a selejtezésig elszámolható-e még értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...hulladék) piaci értéke, amennyiért azt várhatóan értékesíteni lehet. Amennyiben a készletre vételi érték kevesebb, mint az átvezetéskori nettó érték, a készletre vételi értéket meghaladó nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.
1
23
24
25
27