134 talált cikk a befejezetlen termelés kifejezésre

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?

Kérdés: A környezetvédelmi előírásokkal összhangban megvalósított trágyaberuházás után keletkezett hígtrágya és alomtrágya számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezném: Kell-e, kötelező-e a hígtrágyát, alomtrágyát melléktermékként hozamolni? Ha igen, milyen értéken és milyen mennyiségben, vagy hogyan lehet meghatározni a mennyiséget, illetve értéket? A hígtrágyát a kijuttatórendszeren keresztül kiöntözik a földekre. Az alomregenerált trágya egy része almolásra, más része a földre kerül, természetesen a megfelelő hatósági engedélyekkel. Kell-e készleten lenni akár hígtrágyának, akár alomregenerált trágyának? A valóságban van, de papíron is kell lennie? Lehet-e az, hogy csak annyit hozamolunk, amennyit kijuttatunk, illetve néha értékesítünk? Értékesítés csakis alomregenerált trágya esetében van. A hígtrágya-készletezés értelmetlennek tűnik, hiszen az ülepszik, párolog, mennyisége változik. A fentiek szerint szeretnék egy komplett választ kapni, ha lehetne az egész számviteli elszámolására vonatkoztatva, még azt is figyelembe véve, hogy meddig az állattenyésztés költsége, és mikortól lesz a növénytermesztés költsége. A kiöntözés miatti talajvizsgálat az állattenyésztés költsége még, vagy a növénytermesztésé?

Kérdés: A mezőgazdasági cégnek kizárólag földje van, sem gépparkkal, sem munkaerővel nem rendelkezik. Így szolgáltatást vesz igénybe más társaságoktól, amelyek nemcsak a szolgáltatást nyújtják, hanem adott esetben a szükséges vetőmagot, növényvédő szert, műtrágyát is. Ha külön tételként számlázzák a szolgáltatást és külön a felhasznált alapanyagot, számlázhatják-e a vetőmagot a fordított áfa szabályai szerint? És ha a számla egyszerre tartalmazza a szolgáltatást és az alapanyagot? A felhasznált alapanyag könyvelhető-e anyagköltségként az 51-es számlára?

Kérdés: A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint: "A jövedékiadó-visszatérítés feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő ... vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről saját nevére szóló, a bevallás benyújtását megelőző öt éven belül kiállított számlával rendelkezzen. ... A gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevétele esetén a bérmunkát végző által kibocsátott számlán elkülönítetten kell szerepelnie a tényleges üzemanyag-felhasználás mennyiségének és összegének." Hogyan kell a törvényi előírások szerint eljárni, ha a bértermeltetőnek mezei leltárt számláznak, ami befejezetlen termelés? Ez esetben a bértermeltető elesik a jövedékiadó-visszatérítéstől?

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.

Kérdés: Milyen jogi fogalom a lábon álló termék, amikor a betakarítatlan terméket adják el, de az ingatlant nem? A lábon álló kukoricát hogyan kell hozamolni? Termék? Befejezetlen termék? Kérem a könyvelés levezetését, mind az eladói, mind a vevői oldalról, amennyiben el lehet adni a lábon álló terméket! Hogyan alakul az áfa?

Kérdés: A kft. megrendelésre szoftvert fejleszt. Felmerülő költségeit költségnemekre, a szerződés szerinti eladási árat nettó árbevételként könyveli. Az elkészült szoftvereket másnak soha nem értékesíti, a felhasználói jogot átengedi a megrendelőnek. A nála maradó szerzői jogot (tulajdonjogot) az immateriális javak között nem mutatja ki, ezt csak a szerződésekből lehet levezetni. Ki kellene mutatni a szoftvert? Ha igen, milyen értékén? Értékcsökkenést elszámolhatna-e utána? Vagy a szoftverfejlesztés szolgáltatás? Ha a megrendelésre készítendő szoftver az üzleti év végéig nem készül el, milyen értéken kell készletre venni?

Kérdés: A társaság erdőtelepítést végez. A szerződés alapján a telepítésre meghatározott összeget számlázhat, 7 év múlva kell átadni a telepített erdőt. Adott, hogy egyes részfeladatok elvégzéséért a teljes összeg hány százalékát jogosult számlázni. 7 év alatt bármi történik, az a társaság saját kockázata. A munkálatokat részben alvállalkozóval végzi. Mi a helyes számviteli elszámolás? Az erdő jövőbeni tulajdonosa felé előlegszámlát vagy normál számlát kell kiállítani? Időbelileg elhatároljuk a bevételt? Hogyan kezeljük az alvállalkozói számlákat és a saját tevékenység ellenértékét?

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?

Kérdés: Közösségi megrendelőinknek egyedi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági papírra van szüksége, amely egyediségvédelmi elemekkel testesül meg. Társaságunk arra vállal kötelezettséget, hogy ezen egyediséget eredményező védelmi elemek megjelenését egyszeri ellenszolgáltatás fejében mintegy gyártási jogként biztosítja a megrendelt papírban. A papír gyártásához a vevő elképzelései szerint társaságunk elkészíti a szükséges terveket és szerszámokat, amelyeket azonban nem ad át a megrendelőnek. A társaság arra vállal kötelezettséget, hogy az adott termékből – megrendelésre – gyárt, illetve meghatározott ideig gyártásra rendelkezésre áll. A mennyiség túllépése vagy a meghatározott idő elteltét követően ugyanezen biztonsági papír megrendelése esetén az eredetiségi költséget ismét ki kell fizetnie a megrendelőnek. A fenti szerződéses konstrukció áfa szempontjából hogyan ítélhető meg? Belföldi megrendelő – számviteli szempontból – miként kezeli az eredetiségi költséget?