Lakóházépítés eladási céllal

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, amikor a társaság félkész épületet (feltételezzük, hogy telket is) vásárol, a befejező munkálatokat generálkivitelezővel végezteti el, a megvalósításhoz hitelt vesz igénybe abból a célból, hogy azt lakóépületként, illetve lakásonként külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Eredetiségi költség minősítése

Kérdés: Közösségi megrendelőinknek egyedi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági papírra van szüksége, amely egyediségvédelmi elemekkel testesül meg. Társaságunk arra vállal kötelezettséget, hogy ezen egyediséget eredményező védelmi elemek megjelenését egyszeri ellenszolgáltatás fejében mintegy gyártási jogként biztosítja a megrendelt papírban. A papír gyártásához a vevő elképzelései szerint társaságunk elkészíti a szükséges terveket és szerszámokat, amelyeket azonban nem ad át a megrendelőnek. A társaság arra vállal kötelezettséget, hogy az adott termékből – megrendelésre – gyárt, illetve meghatározott ideig gyártásra rendelkezésre áll. A mennyiség túllépése vagy a meghatározott idő elteltét követően ugyanezen biztonsági papír megrendelése esetén az eredetiségi költséget ismét ki kell fizetnie a megrendelőnek. A fenti szerződéses konstrukció áfa szempontjából hogyan ítélhető meg? Belföldi megrendelő – számviteli szempontból – miként kezeli az eredetiségi költséget?
Részlet a válaszából: […] Először arra a – kérdező társaságnál fel sem merült – kérdésre kell válaszolni, hogyan kell kezelni nála azt a számlázott, egyszeri ellenszolgáltatás ellenében végzett tevékenységet, amelynek az eredményét (a szükséges terveket, szerszámokat) a társaság soha nem adja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Könyvelési szolgáltatás könyvelése

Kérdés: Vállalkozásunk könyvelési szolgáltatást végez. Vannak olyan ügyfeleink, akik havonta, vannak, akik negyedévenként fizetnek. Helyes-e a gyakorlatunk, hogy a számlákat a tárgyhót követő hó 10-ig kiállítjuk, és a teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel? Azok, akik negyedévente fizetnek, jellemzően őstermelők, és a járulékbevallásukat negyedévenként, a negyedévet követően készítjük el. A szolgáltatás fizikai értelemben (a tényleges könyvelés) könyvelési szolgáltatásnál is a tárgyhónapot követően, a bevallások benyújtását követően teljesül, valósul meg. A könyvelésben a könyvelési szolgáltatást mindig az adott tárgyhónapra kell könyvelni, és az áfát pedig a számlán feltüntetett teljesítési időpontra? A negyedéves bevallásokat pedig arra a hónapra, amikor ténylegesen megtörtént a bevallás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt gondolatmenet nem minden esetben jogszerű.A könyvelési szolgáltatás díjának az elszámolását a könyvelő és az ügyfél közötti szerződésnek kell tartalmaznia, beleértve azt is, hogy a szolgáltatás ellenértékét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Beruházás lebonyolításának költségei

Kérdés: Társaságunk kizárólag egy beruházási projekt lebonyolítására jött létre, annak szervezésével, lebonyolításával foglalkozik. Feladata a vagyonkezelésbe adott ingatlan őrzése a beruházás megkezdéséig, az EU-s támogatás megíratása, a beruházással kapcsolatos közbeszerzések kiírása stb. Az így felmerült költségek közül melyek aktiválhatók? Jól gondoljuk, hogy a fent említett őrzési költség nem számolható el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság kizárólag egy beruházási projekt lebonyolítására jött létre, akkor – a főszabályból következően – a társaságnál felmerülő valamennyi költséget a társaságnak számláznia kell a beruházást megvalósító társaság felé. A lebonyolítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Értékesített termékek önköltsége

Kérdés: Társaságunk költségnemre és költséghelyre is könyvel. Egyedi termelőgépeket, gyártóeszközöket állítunk elő. A 2011. évben indított munkaszámon van 50 db félkész termék költsége, amelyet 2011. 12. 31-én befejezetlen termelésként mutattunk ki. Ebből 20 db-ot 2012-ben eladtunk, de újabb munkaszámot indítottunk el, amelyre költségek kerültek. A megmaradt 30 db eladása 2013-ban esedékes, újabb munkaszámmal és költséggel. Az utókalkulációnál helyesen járok el, ha a 3 munkaszám összes költségét (a 2013. évit is) bearányosítom a 30 darab termékre? Ez lesz az, amit a mérlegbe beállítok befejezetlen termelésként a 2011-ben indított munkaszámon.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján túlzottan bonyolult a kérdező társaság munkaszámrendszere, és amellett nem is felel meg a számviteli követelményeknek. Éppen ezért nem is lehet annak a helyes vagy helytelen módjára egyértelmű választ adni.Egyedi termékek előállítása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Bérbeadó által elismert beruházás

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás esetén, amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak abban, hogy a bérlő által elvégzett beruházás összegével egyező értékű, a havi bérleti díjakban (pl. 20 hónap alatt) számlában adott kedvezményként (például a szerződéses bérleti díj 50 százaléka) elismeri a bérbeadó a beruházás értékét, valamilyen hányadát, miként alakulnak az ezen tárgykörben adott válaszok? Azaz a bérbevevő tárgyi eszközként nyilvántartásba veszi a bérelt ingatlanon végzett beruházást teljes összegében, innen számolja az értékcsökkenést? Ugyanakkor a bérbeadó árbevétele a jelzett időszakban csak a kedvezménnyel csökkentett összegű lesz? Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt megoldás nincs összhangban a számviteli alapelvekkel. A bérbeadó ugyanis nem kedvezményt ad, hanem valamilyen arányban megvásárolja a bérbeadó által végzett beruházást, amelyet részletekben, a bérleti díj csökkentésével "fizet ki".A Számviteli Levelekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Bérmunkaszerződés alvállalkozás?

Kérdés: Ruházati termékek gyártásával foglalkozó belföldi cég (gyártó) szerzi be az alapanyagot és valamennyi kelléket. A termékek formatervezettek, a kiszabás után az összevarrást bérmunkában végezteti el. A gyártóhoz szállított termékre a gyártó még díszítőelemeket varr fel. Ez a bérmunkaszerződés tekinthető-e alvállalkozói szerződésnek, és mint ilyen minősíthető-e közvetített szolgáltatásnak? Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e ezzel a tétellel? És ha igen, milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] A gyártó cég a termékek előállításához igénybe veszi bérmunkaszerződés keretében az összevarrást végző cég szolgáltatását, de ettől ez a cég még nem lesz alvállalkozó, és így nem lehet beszélni közvetített szolgáltatásról sem. A gyártónak a megrendelővel való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Filmgyártás költségeinek fedezete

Kérdés: Az adott cég filmgyártással foglalkozik. A film költségei fedezetének összeszedése több évig tart (jelenleg is). Az évek folyamán előkészítési költségeket számol el a cég. Hogyan számoljuk el az eddig befolyt pénzeszközöket? A film végleges elkészülése 2013-ban, esetleg 2014-ben várható, de az is lehet, hogy nem valósul meg. Hogyan kell ez esetben elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A film költségeinek a fedezetére a kérdező cég valójában támogatásokat gyűjt, bizonytalan kimenetellel. Az így kapott támogatásokat az egyéb bevételek között kell kimutatni, de időbelileg el kell határolni mindaddig, amíg a film el nem készül, illetve amíg a film...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Építőipari tevékenység csak alvállalkozókkal

Kérdés: Az építőipari társaság a vállalását úgy teljesíti, hogy minden munkafázisra alvállalkozókat vesz igénybe. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat a társaság szerzi be. Év végén vannak olyan tételek (alvállalkozói díjak, anyagok, egyéb szolgáltatások), amelyeket csak a következő évben tud a megrendelő felé számlázni. A tovább nem hárított költségeket befejezetlen termelésként kell készletre venni? Vagy anyagként, közvetített szolgáltatásként kell azokat kimutatni?
Részlet a válaszából: […]  Feltételezzük, hogy az építőipari társaság építési-szerelésimunkák elvégzésére vállalkozik, és megrendelőjével munkafázisonként azt isközli, hogy a munkákat nem az ő munkavállalói végzik el (mert munkavállalóinincsenek), hanem alvállalkozók, akik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Kifagyott őszi vetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetnél az aratást követően a tarlóhántás már következő évi költség, mint mezei leltár. Az őszi vetésű növényekre technológia szerint fordított kiadás is következő évi költség, mint befejezetlen termelés (műtrágyázás, gyomirtás, vetés). A 2011 őszén elvetett őszi káposztarepce – csapadék hiánya miatt – nagyon ritkán kelt ki. A szakemberek az egész állomány kitárcsázása mellett döntöttek. 2011. év terhére leírható-e a repcére fordított eddig felmerült összes költség, valamint a kitárcsázás költsége, és hogyan? Kérném a kontírozási tételeket is feltüntetni! A bizonytalanságot az okozza, hogy a tarlóhántás és a műtrágya költsége normál esetben a repce önköltségének része, de ha nem őszi, hanem tavaszi vetésű növény kerül adott táblába, ezek a költségek akkor is felmerülnek, mint a következő év érdekében végzett munka (mezei leltár). A kivezetés módjában is eltérő vélemények alakultak ki.
Részlet a válaszából: […]  A káposztarepce, mint őszi vetésű növény, viseli a kérdésbenfelmerült költségeket, függetlenül attól, hogy az esetleg még a tárgyévbenmegsemmisült. A káposztarepce közvetlen önköltségének része a vetőmag,műtrágyázás, gyomirtás, vetés, tarlóhántás stb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.
1
6
7
8
13