Földterület rendelkezésre tartásának díja

Kérdés: Napelempark telepítésével foglalkozó cég több földterület adásvételére vonatkozó előszerződést köt magánszemély tulajdonosokkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a park használatbavételi engedélyének megszerzése esetén a földterület tulajdonjoga a cégre szálljon át. Az előszerződésben meghatározott határidőben a cégnek a vételárat előre ki kell fizetnie a magánszemélyeknek. A cég a vételár előrefizetéséig rendelkezésre tartási díjat fizet a földterület rendelkezésre tartása és az azon alapított terhek viselése ellenértékeként. A rendelkezésre tartás magában foglalja az eladók közreműködését a napelempark létesítéséhez szükséges engedélyek megszerzése során (pl. helyszíni vizsgálatok és mérések) és a földterületen alapított terhek tűrését (pl. jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása). Amennyiben a cég végül nem kapja meg a parkra a használatbavételi engedélyt, a földterület tulajdonjoga nem a cégre, hanem harmadik félre kerül átruházásra a magánszemély által. A harmadik fél a vételárat a cégnek fizeti meg, tekintettel arra, hogy a cég azt a magánszemélynek már előre kifizette. Az előzőekben leírt rendelkezésre tartási díj része-e a földterület bekerülési értékének?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti rendelkezésre tartási díj (mint a földterület beszerzése érdekében felmerült, indokolt ráfordítás, kifizetés) része a földterület bekerülési értékének, de csak akkor, ha a földterület tulajdonjoga a kérdés szerinti tulajdonosra átszáll, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Vállalkozásba adott beruházáshoz igénybe vettek saját munkavállalókat

Kérdés: Társaságunk új tárgyi eszközt hoz létre, raktárcsarnokot épít. A kivitelezést egy vállalkozás végzi el (Kivitelező). A teljes beruházási érték döntő többségét a Kivitelező fogja számlázni, azonban a Beruházó (társaságunk) munkavállalói is fognak dolgozni az építkezésen, illetve társaságunk is fog saját magának beszerezni. Kérem véleményüket a következőkben:
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alapján termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak. Mivel a kivitelező által megvalósításra kerülő raktárcsarnok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Ingatlan értékhelyesbítése

Kérdés:

Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.

Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdező megkeresésében ugyan első mondata volt az, amit a kérdésben utolsóként idéztünk, de olyan számviteli ismerethiányra utal, ami mellett szó nélkül nem mehetünk el. Egy olyan egyéb szervezetnél, ahol kötelező a könyvvizsgáló, biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Magánszemélytől vásárolt személygépkocsi bekerülési értéke

Kérdés: A társaság adásvételi szerződés alapján magánszemélytől személygépkocsit vásárolt 13-án. Ugyanezen hó 13-ától él a KGFB, 15-én megtörtént az eredetvizsga, 16-án üzemanyag- és autópályahasználat-vásárlás, majd 18-án az okmányirodai ügyintézés is lezajlott. Kérjük, hogy vezessék le a gazdasági eseményeket abban az esetben, ha 13-án, illetve 18-án történik az eszköz üzembe helyezése. Nincs információnk arról, hogy a személygépkocsi 13–18. között használatban volt-e.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, mivel személygépkocsi beszerzéséről van szó, mi tartozik a személygépkocsi beszerzési értékébe a felsoroltak közül.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz (a személygépkocsi) bekerülési értékébe tartozik az adásvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Halasztott adókülönbözet az eredménykimutatásban

Kérdés: Amennyiben a halasztott adókülönbözet ráfordítás, az eredménykimutatásban pozitív vagy negatív előjellel kerül bemutatásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy milyen halasztott adó kimutatására kérdeznek rá.Ezért lényeges hangsúlyozni, hogy a halasztott adó első üzleti évben történő alkalmazásakor a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Kezdő lízingdíj áfatartalma

Kérdés: Egy alanyi áfamentes cég nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A lízingcég által kibocsátott bizonylat alapján (ami áfát nem tartalmaz) a társaság a járművet nyilvántartásba vette. A kezdő lízingdíj áfatartalma része-e a bekerülési értéknek, azaz a beruházások között számoljuk el (ráaktiváljuk a bekerülési értékre)? A lízingcég számláiban a tőkerészre felszámított áfát egyéb ráfordításként könyveljük? A lízing lejáratakor a számlázott maradványértéket úgy könyveljük, mint a normál tőkerészleteket (azaz az áfát egyéb ráfordításként)?
Részlet a válaszából: […] A nyílt végű pénzügyi lízinget az Áfa-tv. valójában szolgáltatásnak tekinti, ezért az alanyi áfamentes cég esetében sem a kezdő lízingdíj, sem a törlesztőrészletek, sem a maradványérték számlázott áfája nem vonható le. Ez esetben a le nem vonható áfát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Ingatlan piaci értékelése

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely élni kíván a piaci értékelés lehetőségével, ezért ingatlanjait értékbecslővel felbecsülteti. Az értékbecslő külön értékelte az azonos címen található telket és felépítményt. A telek osztatlan közös tulajdon. A társaság könyveiben csak a felépítmény szerepel (8 éve). A telekre értékcsökkenés nem számolható el, viszont az nincs külön nyilvántartásba véve, így kvázi arra is értékcsökkenés lett a korábbi években elszámolva. Ilyen esetben mi a helyes eljárás a javítás vonatkozásában? A telek leválasztása a felépítményről az értékbecslő által meghatározott piaci érték alapján? Valamint az előző évek módosítása, vizsgálva, hogy a hiba jelentős-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdező társaságnál azzal, hogy a bekerülés időpontjában a bekerülési értéket nem osztották meg a telek, illetve a felépítmény között, megsértették az eszközönkénti nyilvántartás számviteli szabályait. A bekerülési értéket kell tehát megosztani, és nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Átvállalt kötelezettség az átvállalónál, a kötelezettnél

Kérdés: „A” cég a „B” cégben üzletrészt vásárol. „B” cégnél kötelezettség van „C” cég felé, amelyet adásvételi szerződés szerint „A” cég fizet meg. „A” cég nem követeli „B” cégtől ezt az összeget. „A” és „B” cégben hogyan járunk el helyesen, könyveléstechnikailag?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak a tartozásátvállalás klasszikus esetét mutatják be. A tartozásátvállalást természetesen szerződéssel (megállapodással) kell alátámasztani. (Erre az adásvételi szerződés nem megfelelő!)A tartozásátvállalás során az „A” cég által –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Lámpaoszlopok nyilvántartása

Kérdés: A kft. telephelyet, csarnokot épít. A területre 6,8 méteres acél lámpaoszlopokat vásárolt, illetve különböző közlekedési táblákat. Egyenként nem érik el a 200 ezer forintot, azonban a lámpaoszlopokat a tárgyi eszközök közé soroltuk. A táblákat azonnal költségként számoltuk el. Helyesen könyveltük ezeket a tételeket, illetve van-e valami számviteli előírás a fentiekkel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Ez esetben is az általános előírások szerint kell eljárni. A beszerzéskor ezen eszközöket is beruházásként kell kimutatni, és csak a rendeltetésszerű használatbavételkor lehet a 200 ezer forintot el nem érő, tárgyi eszköznek minősülő eszközöket is költségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Bérelt ingatlanon faültetés

Kérdés: Ügyfelem székhelyén, amely bérelt ingatlanon van, szeretne fát ültetni. Ez beruházás, vagy költségként lehet elszámolni? Beruházás esetén mikor lehet aktiválni, milyen leírási kulccsal és milyen maradványértékkel kell számolni? Igaz az, hogy csak 4-5 év múlva lehet aktiválni, amikor a lombkorona megerősödött?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a faültetés feltételezhetően egy éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet, az ültetett fa tárgyi eszköznek, ezen belül egyéb építménynek minősül.A faültetés megvalósításának költségeit (a vételárat, a terület előkészítésének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
1
2
3
…
187